Az európai baloldal válasza kudarcba fulladt, a multikulturalizmus halott. Az európai jobboldalon belül vita folyik, amelybe nem most jelentkezett be a magyar miniszterelnök. Sajnos egyelőre csak a szélsőségeseknek van világos és veszélyesen csábító válasza.


Először is rögzítsük: összetett kérdésről van szó. A bevándorló nem azonos a menekültekkel, az uniós munkavállalókkal és még a vendégmunkásokkal sem. Menekülteket befogadnia a fejlett világnak, erejéhez mérten erkölcsi kötelessége. Sőt, mindent el kell követnie azért, hogy a világban ne legyek olyan humanitárius katasztrófák, amelyek a menekülthullámokhoz vezetnek. A „gazdasági” bevándorló tehát nem otthona elvesztése miatt érkezik a befogadó országba, hanem üzleti alapon, mert megéri neki. Szintén üzleti alapon érkeznek az Európai Unió egy-egy gazdasági centrumába az uniós munkavállalók és a vendégmunkások is. Egyszerűen úgy kalkulálnak, hogy a sokkal magasabb jövedelem és életminőség miatt megéri nekik egy idegen kultúrájú, európai országba telepedni. Az elsősorban dél- és közép-európai uniós munkavállalók ráadásul abból indulnak ki, hogy bármikor (ma már kifejezetten olcsón) hazatérhetnek, az uniós munkahely tehát nem nagy kockázat. A vendégmunkás hazatérése nem ennyire egyszerű és olcsó, de a vendégmunkás szándéka is csak az átmeneti külföldi munkavállalás. Bevándorló tehát az, aki nem humanitárius okból, hanem gazdasági alapon érkezik Európába és ott le is telepedik, berendezkedik, családot alapít. A visszatérésről végleg lemond.

Nem szabad elfelejteni azt sem, hogy a munkaerő szabad áramlása nemcsak uniós alapérték, hanem a gazdasági centrumok számára nélkülözhetetlen erőforrás is. Ez az európai szabály is rengeteg konfliktussal jár, elég a közép-európai országok kiürülésére vagy a közép-európaiak angliai beilleszkedési nehézségeire gondolni, de a közös kulturális kód miatt kezelhető mértékű. Beszédes, hogy a németek az ötvenes évek olasz vendégmunkásai miatt szerették meg a pizzát is. Komoly politikai kihívást az eltérő kulturális hátterű, tömeges európai bevándorlás jelent.

Az európai baloldal válasza ismert. A nemzeti identitás meghaladásának reményében a multikulturalizmus mellett kötelezték el magukat a balliberális elitek. Ez a társadalmi projekt mára már halott (és nem múlt hét csütörtökön halt meg Párizsban), amit a baloldalon is egyre többen ismernek el. Antitéziseként megszületett és megerősödött a szélsőséges politika az unióban: az angol UKIP, a francia Front National és a feltörekvő „Alternatíva Németországnak” (AfD) többek között ennek köszönheti szárnyalását, a rájuk való korábbi választói igény multiplikálódását.

A szintézist az európai jobboldalnak kellene megadnia, mint középen álló, az unióban vezető szereppel bíró Németországot is irányító politikai erőnek. Megoldás egyelőre nincs, csak vita. Merkel kancellár arról beszél, hogy az Európai Unió nem válhat szociális unióvá, de a többmilliós, hamarosan állampolgárságot szerző török kisebbség okán azt is kijelenti, hogy az „iszlám Németországhoz tartozik”. Szokás szerint erősebben fogalmaz a bajor testvérpárt, amely számára figyelmeztető jel, hogy a tisztán listás EP-választáson 2014-ben 8 százalékpontot vesztett (csak 40 százalékot kapott) öt év alatt, míg az AfD Bajorországban épp 8 százalékot szerzett a semmiből előtűnve. A keresztényszociálisok már a kampányukban is a szociális ellátórendszer elcsalásáról beszéltek (a németeknek erre is van egyetlen szavuk, a Sozialmißbrauch), Hans-Peter Friedrich, volt szövetségi miniszter viszont nemrég ennél is egyértelműbben beszélt. A magyar kormány mellett ősszel bátran kiálló Friedrich szerint „Németország nem egyszerűen egy földdarab, ahová mindenféle emberek mindenféle kulturális háttérrel letelepülhetnek. Mi közös társadalmat akarunk. Szerintem a múltban népünk és nemzetünk identitásának kérdésével túl könnyelműen bántunk.” (Spiegel 2015/1.)

Orbán Viktor tehát a gazdasági bevándorlás korlátozásáról mondott (egyébként 2014-ben már sokszor megfogalmazott) gondolataival tehát egy európai vitába kapcsolódott bele. Az európai kormányfők doyenjeként (a 28 tag közül legkorábban ő volt országvezető, igaz Merkel bő félévvel hosszabb ideje kormányoz) majdhogynem kötelessége is ez. Kár, hogy a magát előszeretettel európainak nevező hazai baloldal már Európát sem érti.