Európai Központi Bank, görög válság, alacsony gazdasági növekedés az euróövezetben, trojka, euró árfolyam, Angela Merkel, infláció az eurózónában, grexit… És a sort még folytathatnánk. Az utóbbi hetekben számtalan megközelítésben foglalkoztunk az eurózónával, csak azt nem vettük még számba, hogy mit gondolnak minderről az EU állampolgárai.


Az Európai Unióhoz 2004-ben csatlakozott 10 ország közül 7 (Szlovénia, Ciprus, Málta, Szlovákia, Észtország, Lettország, Litvánia) ma már eurót használ. Az euró bevezetése a többi tagállam számára is szerződésben rögzített kötelezettség, azonban annak határideje nincs megszabva. Az eurózónához való csatlakozás tehát elméletileg kötelező, a gyakorlatban azonban meghatározhatatlan ideig elhalasztható. Az euróövezeten belüli és az azon kívüli országok gazdasági mutatóit végigböngészve jól látszik, hogy az euró bevezetése nem csak az adott állam gazdasági-pénzügyi helyzetétől függ. Fontos tényező az is, hogy mit gondol a közös valutáról az ország politikai elitje és lakossága.  

Ez utóbbi kérdéskört járta körbe az Európai Unió áprilisban készített közvélemény-kutatása, amely azt vizsgálta, hogy az euróövezeten kívüli 7 uniós tagállam (Svédország, Magyarország, Lengyelország, Csehország, Románia, Bulgária és Horvátország) polgárai hogyan viszonyulnak az euróhoz, illetve az euró esetleges bevezetéséhez.   

A kutatásból kirajzolódó kép összességében elég rosszul fest. A közös valutaövezeten kívüli uniós országok lakosságának többsége (53%) úgy gondolja, hogy az euró bevezetése ártana hazájának. Ez utóbbi arány 2014-hez képest jelentős mértékben nőtt, ráadásul 2011 óta minden évben jelentős többségben vannak azok, akik szerint az euró bevezetése negatív hatással lenne országukra.

De nem csak országuk kapcsán vélekednek negatívan az európaiak a közös valutáról. A 2010-es év óta többen gondolják úgy, hogy az euró bevezetése személyes helyzetüket is negatívan érintené, mint ahányan pozitív változást várnának attól. Jelenleg az európai polgárok 47%-a vélekedik úgy, hogy az euró bevezetése rontana személyes élethelyzetén.

A felmérés szerint azoknak az aránya is nőtt, akik kifejezetten az euró bevezetése ellen foglalnak állást: jelenleg az eurózónán kívüli polgárok 49%-a ellenzi, hogy hazája átvegye a közös valuta használatát. Arra a kérdésre pedig, hogy ha mindenképpen bevezetésre kerül az euró, akkor az mikor történjen meg, a megkérdezettek 42%-a azt a választ adta, hogy a lehető legkésőbb…

Az euróövezeten kívüli 7 tagállam lakosságának többsége tehát nem sok jót vár az euró bevezetésétől, illetve kifejezetten ellenzi azt. De miért van ez így? A kutatásból kiderül: az európai polgárok számos indokból ellenzik a közös valutát, a legegyszerűbb materiális indokoktól kezdve egészen absztrakt, mindennapi életüket csak távolabbról érintő problémákig. A megkérdezettek 63%-a például úgy gondolja, hogy az euró bevezetése együtt jár az árak növekedésével.

Szemben a korábbi évekkel, ma már relatív többségben vannak azok, akik szerint az euró bevezetésével országuk elveszítené irányítását a nemzetgazdaság felett. 2015 előtt még azok voltak többségben, akik nem tartottak ettől. Ráadásul a polgárok 50%-a szerint az euró bevezetésével országuk elveszítené identitásának egy részét. 

Grexit ide, grexit oda, az eurózóna egyre kevésbé vonzó a közös valutaövezeten kívüli európai polgárok számára, a nemzeti valutát használó uniós tagállamok lakossága egyre kevésbé bízik az euróban. A pénzügyi mutatók mellett nem ártana ezt is figyelembe vennie a döntéshozóknak, amikor az eurózóna jövőjéről, átszabásáról gondolkodnak.