Felemásan. Az Európai Bizottság félidős elemzéséből kiderül, hogy az Unió az emberek mindennapjait meghatározó problémák tekintetében – munkanélküliség, szegénység és társadalmi kirekesztés kockázata – kifejezetten rosszul teljesített az elmúlt 5 évben. Eredményeket elsősorban olyan ügyekben (üvegházhatású gázkibocsátás, megújuló energiaforrások) tudott felmutatni az EU, amelyek hosszú távon ugyan fontosak, de a gazdasági válság által sújtott európai polgárok számára ma nem életbevágóak.


A 2010-ben elfogadott „Európa 2020” stratégia fő célja a fenntartható gazdasági fejlődés megteremtése. Ezt a célt 5 alapvető eszközzel tervezte megvalósítani az EU: 1. foglalkoztatottsági ráta javítása, 2. szegénység elleni küzdelem, 3. több költségvetési támogatás a K+F és az innováció területének, 4. oktatási célok, 5. környezetvédelmi lépések.

A március 2-án napvilágot látott Eurostat jelentés alapján a legfontosabb ügyekben az Európai Unió jelenleg távolabb áll a 2020-as célkitűzésektől, mint 2008-ban, a gazdasági válság kitörésekor. A szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatának kitettek száma 2008-hoz képest majdnem 5 millió fővel emelkedett. Ez azt jelenti, hogy a stratégia hátralevő 5 évében az EU-nak 25 millió fővel kellene csökkenteni a szegénység és társadalmi kirekesztés kockázatában érintettek számát. Ez több mint 2,5 Magyarországnyi embert jelentene…

(Kép forrása: Európai Bizottság, http://ec.europa.eu/europe2020/services/europe-2020-step-by-step/images/03-03-10-4.jpg)

Az európai foglalkoztatottsági ráta szintén romlott 2008-hoz képest. A tervezett növekedéssel szemben a 20 és 64 év közöttiek foglalkoztatottsági aránya a 2008-as 70,3 százalékról 2013-ra 68,4 százalékra csökkent.

Az elemzés az oktatás területén részleges eredményekről számolt be: a kitűzött célokhoz képest az Unió körülbelül félúton jár az oktatást korán elhagyók számának csökkentésében és a felsőfokú képzésben résztvevők arányának növelésében. Az elmúlt 5-7 évben valódi javulást az üvegházhatású gázkibocsátás csökkentésében, az energiafogyasztás mérséklésében, és a megújuló energiaforrások arányának növelésében sikerült elérnie Európának… Fontos és jól csengő eredmények, de a legkevésbé sem ellensúlyozzák a fenti romló tendenciákat.

Ahol az EU jól szerepelt, ott jól teljesített Magyarország is. 2013-ra elértük a felsőoktatásban résztvevők arányára vonatkozó célkitűzésünket, valamint csökkent a korai iskolaelhagyók aránya, így a magyar ráta az uniós átlag alá került. 2014-ben a térségben Magyarországnál csak Csehország fordította költségvetése nagyobb részét az innováció támogatására. A zöld kérdésben is jól állunk: a megújuló energiaforrások arányának tekintetében közelebb állunk a vállalt célkitűzésünkhöz, mint Európa összességében, 2005-höz képest megdupláztuk a megújuló energiaforrások felhasználási arányát.

Magyarország legfontosabb eredménye azonban az, hogy az európai trenddel szemben hazánk sikeresen növelte a foglalkoztatottságot. 2009-ben a 20 és 64 év közöttiek mindössze 59,9 százaléka dolgozott, 2015-re ez az arány 67,3 százalékra nőtt. A szegénység aránya 2008-hoz képest – ahogy az Unió egészében – hazánkban is emelkedett, ugyanakkor a szociális transzferek utáni szegénység és társadalmi kirekesztettség kockázatát nézve (14,3 %) Magyarország ma az uniós tagállamok legjobban teljesítő harmadába tartozik.

Az „Európa 2020” stratégia félidejénél járva elmondhatjuk: a magyar gazdaságpolitika jobban teljesített az elmúlt 5 évben, mint az EU egésze.