Igazuk van! Egyetlen állam sem tűrheti, hogy más államok, spekulánsok, vagy gazdasági érdekcsoportok civil álarc mögé bújva, demokratikus felhatalmazás nélkül alakítsák át kényük-kedvük szerint a társadalmat.

A demokrácia az egymással versengő alternatívák közötti szabad választás lehetősége. Ezeket az értékeket és érdekeket elegyítő alternatívákat jellemzően politikai pártok jelenítik meg, amelyek programjukkal kiállnak a választók elé, annak megvalósításához kérik támogatásukat. Egy demokratikus rendszerben a kormány szabad választásokon leváltható.

Honnan ismerjük meg a külföldről támogatott, politizáló “civileket”? Ők ki akarnak bújni a verseny alól, az óvodai “Nem ér a nevem, káposzta a fejem!” alapján magukat a politikai pártok fölé helyezik. Programjuk, vagy idegen szóval “agendájuk” persze nekik is van, ám ők nem állnak elő a farbával. Miközben leválthatatlannak mímelik magukat, az alamuszi utat választják.

Külföldről pénzelik őket.


A gyermekmondóka szerint: Az egyik (naná, hogy Soros) kitalálja. A másik (pl. a CEU-n, vagy a legújabb globális CEU-n) tanszéket alapít. A harmadik (pl. a politizáló “civil” szervezet) előbbiek alapján ajánlásokat fogalmaz meg. Negyedikként (pl. a Soros által támogatott) a jelöltek és politikusok megválasztásuk esetén az “ajánlásokat” (mint például Hillary amerikai külügyminiszterként a “civilek” támogatását) a hivatalos politika szintjére emelik. És végül az ötödik icipici (talán egy másik “civil" szervezet) pedig “szakértőkkel” megméri, hogy az egyes országok mennyire felelnek meg az “ajánlásoknak”. Így zárul a kör.

Amikor ez a képlet nem működik, jönnek az előzetesen már kellően érzékenyített bírák, akik Strasbourgban, Luxemburgban, vagy, sajnos, számos magyar bíróságon ítéleteikkel egyengetik a világmegváltók “ajánlásainak” útját.

Így érthető meg a gyöngyöspatai eset is, ahol egy — “egészen véletlenül” — Soros György által is támogatott “civil” szervezet perelte be az iskolafenntartókat, mert árcédulát akartak ragasztani az ajánlásuk általuk szegregáltnak tartott iskolára. Ezt az árcédulát a bíróság 100 milliósra taksálta, így a precedens alapján a “civilek" minden, általuk szegregáltnak tartott iskola fenntartója ellen hasonló pert indíthatnának. Ez egy durva beavatkozás az állami oktatási rendszerbe, amiről nem a szavazók döntöttek a választáson, hanem önjelölt “szakértők” és világmegváltók.

A társadalom ilyen fondorlatos átalakítása nem csak nálunk figyelhető meg. A politizáló “civil” szervezetek között a legaktívabbak nemzetközi hálózatok hazai fiókjai, melyek globális értékeket akarnak megvalósítani. Eközben kőkeményen politizálnak, mint pl. a kötelező betelepítési kvóta elleni 2016-os népszavazásnál, ahol “ajánlásukkal” akarva-akaratlanul a bevándorláspárti álláspontot támogatták.

A magyar kormány már megtette az első jogi lépéseket a külföldről pénzelt, kőkeményen politizáló (bevándorláspárti) szervezetek ellen. A valóban sikeres és demokratikus fellépés azonban e szervezetek varázstalanítása és leleplezése. Mindig el kell mondanunk, hogy ezek a szervezetek külföldről és nem a magyar emberektől kapnak pénzt. Folyton emlékeztetni kell arra, hogy a magyar érdek helyett globális agendákat követnek. Akármit is mondanak, a demokratikus megmérettetés helyett a verseny fölé helyezik magukat és a trükközést választják. Gyöngyöspata és a börtönbiznisz sokadszorra leplezte le őket. Egy sértett igazságérzetű ország mondja: ebből elég volt!

 

(Kép forrása itt.)