Pontosítanunk kell: jóideje ugyanis nem csak a magyar katolicizmus kegyhelye, hanem az összmagyarság egyik fő misztikus központja is a helyszín. Ferenc pápa egy héttel a szokásos pünkösdi búcsú után fog érkezni, és nem sokkal a Batthyáneum nevetséges okokra alapozott, ismételt elvétele-, illetve nagyjából egy évvel a marosvásárhelyi katolikus gimnázium üldözésre hajazó, megoldatlan ügye után.

A pápa látogatásával kapcsolatban vannak reménykedő hangok, és maga Böjte Csaba testvér is ilyen irányú várakozásairól beszélt. Másfelől nézve a dolgot azonban néhány aggasztó lehetőség nagyon is valóságosnak tűnik. Többek között az, hogy Csíksomlyó magyar közösség megmaradásának helyszíne helyett a továbbiakban a román katolikusok kegyhelye lesz, vagy, ami rosszabb, az ökumené jegyében akár az ortodoxok ügye is. Ez utóbbi a magyar múlt megszokott módszer szerinti asszimilációja lenne.

Történészként a lehetőségek latolgatása helyett inkább egy már megtörtént esetet szeretnék Önöknek elmondani. Egy ma Romániában található kisváros történetét, a Kárpátokon túl, a Jászvásártól (Iasi) nem messze fekvő Kotnár moldvai település történetének néhány fordulatát.


Kotnár (románul: Cotnari) nagyon ősi település, egyes feltételezések szerint még azelőtt keletkezett, mielőtt a Moldvai Vajdaság létrejött volna. Mások szerint a XV. század elején erdélyi husziták alapították. A legenda azonban úgy tartja, hogy Mátyás király hűbéresének, III. (Nagy) István (Stefan cel Mare) moldvai vajdának szőlőtermelőket küldött, és a szász Guttnar borászmesterről kapta a városka a nevét. Egy bő évszázaddal később, 1587-ben egy oklevél három nagyon szép és nagyon régi katolikus templomot említ Kotnáron, ahol a szász és magyar lakosságnak iskolája is van. Egy 1606-os adat szerint Kotnárban csaknem mind katolikusok laknak. A lakosság legnagyobb része magyar és szász, az ortodox hitű románoknak egy fatemplomuk van. 1631-ben a kotnári öregek tanácsa olyan papot kér, aki németül és magyarul tud. 1681-ben háborús pusztítás miatt nagy tűzvész esett Kotnáron, a templomok is elpusztultak, de a hívek az egyik templomot rendbe hozták. 1873-ban azután ez a templom is leégett. A kotnári régi katolikus templom romjainál kedélyesen merengő Ferentz János (Ioan Ferenţ)  buteai, csángómagyarnak született, a szemináriumban románná nevelt pap a következőket írta 1915-ben:  „Hogy változnak a viszonyok az idők folyamán... Lassan eltűnik a német és magyar nyelv... Lassan-lassan helyükbe lép a mi országunk nyelve. Ma egyetlen katolikus sincs Kotnárban, aki németül vagy magyarul tudna. A mai új templomban csak románul prédikálnak. Ma ha valamelyik katolikusnak azt mondod, hogy ő német vagy magyar, azt válaszolja dühösen: «Nem, uram, én katolikus román vagyok.«”. 1957-ben néhány 70 esztendőn felüli ember törve még beszélt magyarul, az ősi moldvai magyar sziszegő tájszólásban.

A magyar és a német szó eltűnése azonban a katolicizmusra is komoly hatással volt. 2002-ben Kotnár 7909 román lakosa mellett akadt még 37 cigány és 2 (kettő) magyar is. Vallási megoszlás: 93,36% görögkeleti, 5,24% római katolikus vallású. Tíz évvel később mindössze annyi változott, hogy az összlakosság csökkent 700 fővel. A román nyelvű római katolikusok sorsa ugyanis előbb-utóbb a beolvadás az ortodoxiába.

Ahogyan egy moldovai román ortodox szervezet portálján olvashatjuk: „Tehát ortodoxok vagyunk, mert románok vagyunk, és románok vagyunk, mert ortodoxok vagyunk. Váljunk katolikusokká? Vagy román maradsz és akkor a katolikusságod nem valóság; vagy katolikussá válsz – és akkor már nem vagy román”.

Ferenc pápa látogatásának tehát akkor van értelme, mind magyar, mind általában katolikus szempontból, ha az a romániai magyar katolikus közösség megmaradását szolgálja. Ha a „párbeszéd”,  vagyis a Szentszék és a román ortodox egyház kapcsolatainak javítása, esetleg úgymond a román nyelvű katolicizmus megerősítése a cél, akkor nekünk, magyaroknak fel van adva a lecke.

 

(Kép forrása itt.)