Aztán elemezzük.

„…megvédjük”.

Ki lehet itt a többes szám első személy? Judith Sargentini szájából jöttek e szavak, márpedig bármilyen hangos hölgy is ő, csupán egyetlen személy, ámbár kétségtelenül egy pártcsalád, az Európai Zöld Párt képviselője. De ha politikai családja történetesen osztja is a véleményét, szólhat-e egyetlen pártcsalád az egész unió nevében? Sőt az egyetemes európai értékek nevében - hadd legyen még magalapozottabb az a többes szám első személy. Sargentini skrupulusok nélkül, büszkén sajátítja ki az európai értékeket, amelyeknek pedig éppen az a közös lényegük, hogy nem illik őket kisajátítani. Vagy az unióban - mondjuk a tolerancia nevében – nincs helye a másként gondolkodóknak?


„… a magyar embereket a magyar kormánytól.”

Különös, mert tudjuk, hogy ifjúkori tanulmányai során az úrhölgy kifejezetten a demokráciára specializálódott. Demokráciákban nem szokás az embereket kívülről megvédeni, ilyen rendszerekben kifejezetten az önvédelem a „divat”, erre találták ki a különféle választásokat. Ha akarják, a népek négyévente lecserélhetik a kormányt, ha meg nem akarják lecserélni, annak oka van. Félő, hogy Sargentini úrhölgy nem rendelkezik kellő tárgy- és helyismerettel ahhoz, hogy elemezze ezeket az okokat. A választások tényét azonban hiányos ismeretei fedezékében sem tagadhatja, oknyomozásához pedig - ha már nem folytat elmélyültebb tanulmányokat - legalább szélesebb körű forrásfelhasználások szükségeltetnének.

Következésképp egyetlen józan honfitársunk sem akarhatja, hogy rá hivatkozva kívülről és ráadásul ilyen tudatlanul támadják a – mindenkori – magyar kormányokat. Antall Józseftől Horn Gyulán át Orbán Viktorig minden eddigi adminisztrációra vonatkozik ez, függetlenül attól, szeretjük, avagy nem szeretjük őket.

„Itt az ideje…”

Bizony, mert jövő tavasszal választások lesznek, átalakulhatnak az Európai Parlament erőviszonyai. Ki tudja, kap-e akkor Sargentini megbízást, hogy leosztályozza a renitens magyarokat? Renitens, hiszen régóta és igen hatásosan vitatkoznak a jelenlegi uniós vezetéssel, mást gondolnak a migrációról, mást a szuverenitásról, másoknak is a veszélyes önállóság példáját kínálva ezzel. Ma még talán „megfékezhetőek”, de vajon jövőre azok lesznek-e még? Időben lépni – Brüsszelben is fújják ezt a politikai egyszeregyet.

Nincs még két hete sem, hogy ötven évvel ezelőtt Leonyid Iljics Brezsnyev úgy döntött, itt az ideje megvédeni a csehszlovák kormánytól a csehszlovák embereket. Ő nem holmi európai értékeket emlegetett, hanem a mindennél magasabb rendű proletár internacionalizmus miatt korlátozta a nemzeti szuverenitást. Neki ehhez tankjai is voltak, Sargentini mögött „csak” a pénztőke internacionalizmusának „nyitott” eszméi sejlenek.

A különbség fontos, ám nem számottevő. Mindkettő elszánt fegyelmező erő.

Sargentini nekünk címzett mondatát, ha élne, Brezsnyev is megirigyelhetné.  

 

(Kép forrása: itt.)