Ma Magyarországon egyetlen politikus viselkedik reálpolitikusként: a miniszterelnök. Az ellenzék pedig – részben helyzetéből fakadóan – felelőtlenül vagy ideológiai alapon közelíti meg a magyar-orosz kapcsolatokat. Mintha képtelenek lennének megérteni, hogy doktriner gondolkodással nem lehet választ adni a magyar energiabiztonság, vagy éppen a magyar ipari cikkek és mezőgazdasági termékek exportjának, piacának kérdéseire.


Oroszország térségbeli gazdasági jelenléte nem döntés kérdése, hanem tény. Olyan tény, amely holnap is itt lesz, és amelyhez elkerülhetetlenül viszonyulni kell. A politika nem ízlés kérdése: Oroszország itt van mellettünk, a két ország kölcsönösen egymásra van utalva. Akkor is, ha ez sokaknak nem tetszik, és ha azt is tudjuk, hogy az orosz medve sosem lesz igazi barátja a magyar pulinak.

Realista politikusként egy dolgot kezdhetünk a számunkra adott helyzettel: megpróbáljuk csökkenteni az orosz nagyhatalmi törekvésekből fakadó kockázatokat és a kölcsönös függőségből fakadó helyzetet a saját javunkra fordítani. Tegnap kiderült, hogy erről egyedül a magyar miniszterelnöknek van elképzelése. A kormányfő érti a feladatot: biztosítani és diverzifikálni Magyarország energiaellátását, megtartani a magyar termékek legnagyobb felvevőpiacait és csillapítani a konfliktusokat.

(Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Mindeközben az ellenzék belelovalta magát egy ruszofób álláspontba, az ellenzéki sajtó pedig arról beszél, hogy a találkozóval a magyar miniszterelnök kiszabadította Putyint politikai karanténjából, az orosz elnök legitimációt nyert a látogatással. Az ellenzék saját propagandájának hatása alá kerülve elhiszi és azt sulykolja, hogy Magyarországnak orosz kérdésben nincs mozgástere. A tegnapi találkozó és az azt kísérő mérsékelt, visszafogott külföldi kommentárok viszont azt mutatják, hogy éppenséggel van. A magyar miniszterelnök Putyin látogatását sikeresen illesztette bele a nemzeti érdek védelmében folytatott kormánypolitikába. Az orbáni külpolitika működik: minden nehézség ellenére sikerült megakadályozni, hogy Magyarország elszigetelődjön harmadik legfontosabb külkereskedelmi partnerétől, Oroszországtól, miközben szorosabbra fűzte kapcsolatait Németországgal is. Bebizonyosodott, hogy mindez lehetséges úgy, hogy közben a nyugati szövetségesi rendszer megkérdőjelezhetetlen tagjai vagyunk.

Az orosz problematika kezelésére jelenleg Európában egyedül a magyar és a német kormánynak van használhatónak tűnő terve. A két kormány politikai megoldási javaslatát lehet kritizálni, de egyelőre nincs más opció a láthatáron: a mesterségesen gerjesztett hidegháborús hangulatban Magyarország ismét egyfajta híd lehet kelet és nyugat között.