Donald Trump újabb rossz pontot szerzett a mainstream médiánál, amikor bejelentette: az Egyesült Államok kilép a párizsi klímaegyezményből. Döntését olyan intenzív közfelháborodás követte, mintha legalábbis tőrt döfött volna a Földanya szívébe. A fősodrú médiában az elnök eddig is maga volt a patás ördög, bűnlajstroma most a „klímaellenesség” vádjával bővült. 

Ezt az értelmezést készséggel el is fogadnám, ha a párizsi klímaegyezmény valóban az lenne, aminek mutatja magát.


Az igazság azonban az, hogy az egyezmény nem környezetünk megóvását, hanem sokkal inkább kőkemény üzleti érdekeket szolgál. Azt természetesen nem tudom, mi járt Donald Trump fejében, amikor a kilépés mellett döntött, de az biztos, hogy az amerikai elnök lépése érdemben nem befolyásolja bolygónk jövőjét.

Hogy miért mondom ezt?

Mert a párizsi klímaegyezményben tett vállalások mind önkéntesek, megsértésüket nem követi semmiféle szankció. Ha ennek ellenére valamilyen csoda folytán minden aláíró betartaná vállalásait, a Föld hőmérsékletében bekövetkező változás akkor is szinte észrevehetetlen lenne. Kína például már több alkalommal meghamisította a szénfogyasztásra és a légszennyezésre vonatkozó adatait, mégis, rendületlen tagja a klímaegyezménynek.

A párizsi klímaegyezmény által létrehozott Zöld Klíma Alap célja a zöld energia támogatása és a szegényebb nemzetek éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodásának, illetve a környezetszennyezés csökkentésére irányuló programjainak támogatása. Nemes célok, de a gyakorlat egészen mást mutat. A fejlődő országok környezetvédelmi programjairól számtalan esetben derült már ki az, hogy valójában korrupt módon működnek, és semmit sem tesznek hozzá a környezet védelméhez. Az Obama adminisztráció egyébként 1 milliárd dollárt adott a Zöld Klíma Alapnak, természetesen kongresszusi felhatalmazás nélkül.

Trumpot tehát nem valamiféle megszállott környezet-ellenesség vezette, hanem a ráció.

Már az is kérdéses ugyanis, hogy az Amerikai Egyesült Államok valóban hivatalos tagja volt-e a párizsi klímaegyezménynek. Barack Obama ugyanis nem vitte a Kongresszus elé az egyezményt, hanem elnöki rendeletként szignálta az országa nevében. Az amerikai Alkotmány szigorú olvasata szerint az, hogy Obama ilyen módon megkerülte a republikánus többségű Kongresszust és Szenátust, nem volt jogszerű.

Politikai szempontból az egyezmény egyértelműen rossz volt Trumpnak, az előző elnök által szignált rendelet ugyanis jelentősen csökkentette politikai és gazdasági mozgásterét. Az egyezmény gúzsba kötötte volna nem csak Trump, de a következő ciklusok elnökeinek kezét is, hiszen az aláíróknak öt évente fokozni kell vállalásaikat.

Nem kell egyetérteni azzal, amit Trump a klímaváltozásról gondol, de az biztos, hogy a párizsi egyezmény és a hozzá hasonló intézkedések sokkal inkább szólnak gazdasági érdekekről, mint a globális felmelegedés megfékezéséről.

 

(Kép forrása itt.)