Kétszer is a figyelem középpontjába kerül Magyarország tegnap az USA Képviselőházának Külügyi Bizottságában. A teljes bizottság előbb az Obama-adminisztráció Szíria-politikáját vette górcső alá; az Eurázsiával foglalkozó albizottság pedig a migránsválság EU-ra gyakorolt hatásairól informálódott.

A megjelent kongresszusi képviselők és a meghívott tanúk által elmondottakból az alábbi fontos tanulságokat érdemes levonni.


1. A nemzeti szuverenitás elve és gyakorlata az Egyesült Államokban is magától értetődő alapérték – ezt csak az egyenes beszédtől rettegő (l. „kapu, szárnyakkal”) kontinentális Európában, annak is a nyugati felén igyekeznek továbbra is tabusítani.

  • Duncan képviselő Victoria Nulandhoz: „Felelősségre vontak egy szuverén országot azért, mert megvédi a határait […] Az a diplomáciai küldetésünk, hogy ne javítsuk a kapcsolatainkat szövetségeseinkkel? Vagy az, hogy kioktassuk azokat, akikre a NATO-ban szükségünk van, hogy beavatkozhassunk a belügyeikbe […]? Ez a diplomáciai küldetésünk? […] Nem értek egyet, Nagykövet Asszony. Úgy gondolom, hogy egy szuverén nemzet belügyeibe avatkozunk be. […] Az az USA politikája, hogy szuverén európai országokban avatkozik be, hogy […] hogyan kezelik a migránsválságot? Ez a Kormány politikája?”
  • Rohrabacher képviselő kiemeli, hogy Magyarországnak minden joga megvan, hogy szuverén politikai döntéseket hozzon a saját ügyeiben.

(Colleen Bell a Budapesti Corvinus Egyetemen.)

2. A határok megvédése nem opcionális feladat, hanem a kormányok alapvető és elsőrendű kötelessége.

  • Poe képviselő szerint Magyarországnak „nem csupán joga, de kötelessége megvédeni határait” és eldöntenie, kit enged be, és kit nem.
  • Weber képviselő párhuzamot von az ország területe és a magántulajdon védelme között. Szerinte Magyarország „jó gazdaként” viselkedik, amikor gondoskodik határai védelméről.
  • Bradley Lewis professzor egyetért abban, hogy Magyarország „helyesen és jogosan” járt el határai megvédése érdekében.
  • Rohrabacher képviselő szerint Magyarország helyesen járt el, hogy fizikailag megvédet határait. Az Egyesült Államok, mely hatalmas embertömeget fogad be, szintén fenntartja az ellenőrzés jogát, hogy eldönthesse, kit enged be és kit nem.

3. Az idővel többmilliósra dagadó, kiszámíthatatlan és kontrollálatlan migráció Európában alapvetően biztonságpolitikai kérdés, ennek megfelelően is kell kezelni.

  • Sires képviselő: Európa nem rendelkezik megfelelő erőforrásokkal a helyzet kezelésére, ezért muszáj elsősorban a biztonsági aspektusra koncentrálni.
  • Gary Shiffmann professzor szerint a nagyszámú és integrálatlan) bevándorló bizonytalanságot és erőszakot hozhat Európára.

4. A képviselők és a meghallgatott szakértők egyetértettek abban is, hogy a politikában fontos a „mi” és „ők” dichotómiája, egy demokratikusan választott kormány számára pedig magától értetődőnek kell lennie, hogy saját népének biztonsága és az ország határainak védelme elsőbbséget élvez a migránsok érdekeivel szemben is.

  • Weber képviselő: egyetért Shiffmann professzorral, hogy nagyon fontos a humanitárius segítségnyújtás; de mi a teendő, ha a humanitárius szempont a polgárok biztonságának garantálásával kerül konfliktusba?
  • Bradley Lewis professzor: minden kormány elsődleges felelőssége az, hogy gondoskodjon az ország népének biztonságáról.

5. Ellentétben a State Department homogenizáló narratívájával, nem mindenki számít automatikusan menekültnek, aki Európába érkezik. Különbséget kell tenni a valóban jogosult menedékkérők és az egyéb célú, pl. gazdasági bevándorlók között.

  • Ted Poe képviselő szerint nem tudjuk, hogy ez a rengeteg ember valójában kicsoda: menekülők vagy gazdasági bevándorlók.
  • Gary Shiffmann professzor szerint fontos a migránsok ellenőrzése és szűrése, hogy szét lehessen választani a valóban védelemre szorulókat a humanitárius védelemre nem szorulóktól.

6. Az USA választott képviselői láthatóan nem osztják azt az egyesek által gondosan építgetett mítoszt, hogy európai vagy nyugati kultúra, mint olyan, nem létezik; vagy ha létezne is, annak megvédése nem lehet célja Európa választott vezetőinek.

  • Rohrabacher képviselő attól tart, hogy ez a kontrollálatlan tömeges bevándorlás az európai világ szétrombolásához vezet: fokozódik a radikális iszlám jelenléte, erősödik majd az antiszemitizmus. Előterjesztést készül benyújtani arról, hogy az USA a befogadási politikájában előnyben részesítse a térség üldözött keresztény kisebbségeit.
  • Perry képviselő Pattersson államtitkárhoz: egyes, gazdag arab államok egyetlen egy migránst sem fogadnak be, miközben a kisebb európai államokat az embertömeg „lerohanta”. Az államtitkár szerint ennek egyik oka, hogy e gazdag arab országok társadalma, kultúrája jelentősen eltér a forrásországokétól. Perry szerint ez Európára éppen úgy igaz. Az USA mégsem gyakorol nyomást e térségbeli arab államokra, akik végignézik, hogy emberek százezrei ehelyett több ezer kilométeres útra indulnak életük kockáztatásával, Európa felé.

7. Ne bántsd a magyart!

  • Duncan képviselő, Rohrabacher képviselő és Poe képviselő egyaránt szerencsétlennek és kontraproduktívnak tartják Colleen Bell nagykövet Corvinus Egyetemen tartott előadását.