Úgy tűnik, Amerika visszatért térségünkbe, amit a(z előző) hidegháború után oly' bűnösen elhanyagolt. A körvonalazódó új hidegháború Ukrajna ürügyén pattant ki, és úgy tűnik, az USA szilárdan megvetette lábát a Dnyeper partján. Nagy érdeklődéssel figyeljük, hogy vajon szebb, vagy rútabb arcát mutatja-e?


Az előző télen a Majdan téren tüntető ukránok EU- és NATO-tagságot, és egy jobb életet vártak. A nyugat mára egyértelművé tette, hogy Ukrajna egyhamar nem lesz a nyugati integrációs rendszerek tagja, és úgy tűnik, a jobb életre is várni kell még. Az EU 11 milliárd eurót, az USA 300 millió dollárt küldött gyorssegélyként, és persze az IMF-et, amely minden híresztelés ellenére továbbra is ragaszkodik neoliberális megszorító politikájához.

Az új ukrán kormány minap beterjesztett költségvetés-tervezete pont ebből a neoliberális kottából játszik, amelynek végrehajtására „importáltak” is egy amerikai befektetési bankárnőt pénzügyminiszternek, és egy litván bankárt gazdasági miniszternek.

Amint az új kormánytagok megkapták az állampolgárságot, egy brutális megszorító csomagot hirdettek: Ukrajnában a vágtató infláció mellett befagyasztanák a nyugdíjakat, az iskolákban és kórházakban fizetőssé tennék az étkezést, tömeges elbocsátások lesznek a közszférában és masszív privatizáció is várható.

A hírek szerint az ukrán energiaszektor iránt pont amerikai cégek érdeklődnek, és hogy „vonzóbb” legyen a portéka, Kijev rögtön piaci árakat vezetett be az energiahordozókra. Ettől remélik a most még állami kézben lévő Naftogáz majd 6 milliárd eurós tartozásának csökkentését is.

Hogy a Majdan tér tüntetői erre vágytak-e? Talán nemsokára maguk mondják el, egy újabb tüntetéshullám keretében.