Lánczi Tamás, az intézet igazgatójának “Ki nyeri a XXI. századot?” című bevezető előadása könyörtelen őszinteséggel vonta meg az elmúlt évtized mérlegét. A liberális modellbe révült nyugat a politikai verseny és a véleménynyilvánítás korlátozásával egyre jobban távolodik saját eredeti értékeitől, és gazdasági teljesítménye sem elég már a korábbi időszakban megszokott széles körű jólét fenntartásához. A nyugati elit a politikai, gazdasági és értékválságra kartellesedéssel (nagykoalíciókkal, kisebbségi kormányokkal), azaz a választási lehetőségek szűkítésével és a közvélemény változtatási igényének tudatos figyelmen kívül hagyásával válaszol.


 A nyugat válságának legnagyobb árát a középosztály fizeti, csak az USA-ban nyolcmillió család veszítette el otthonát és ennél sokkal többen a hitüket abban, hogy egy munkaviszonyból hozott jövedelemmel szüleik és nagyszüleik életszínvonalán élhetnek majd. A 28 uniós tagországban immáron háromszor elvégzett Project28 kutatás is azt mutatja, hogy a vén kontinens nyugati országainak polgárai is pesszimisták a jövőt illetően.

Miközben a Nyugat kifutó modelljének foltozgatásával-toldozgatásával van elfoglalva, addig a válságot kihasználva, a feltörekvő Kína 2049-re a világ vezető hatalma akar lenni, és e cél elérésére a hanyatló “amerikai álom” helyén egy új mítoszt épít.

Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum és a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Közalapítvány igazgatója előadásában arra mutatott rá, hogy Magyarország Orbán Viktor vezetésével kellően bátor volt ahhoz, hogy a válságra ne technokrata, hanem — a magyar emberek erős felhatalmazása alapján — politikai válaszokat adjon.

A technokrata válaszok ugyanis 2010 előtt Magyarországon, majd 2011 után Görögországban is megmutatták, hogy alkalmatlanok a rendszerszintű válság kezelésére, valamint kiszolgáltatottá és gyengévé teszik a neoliberális válságkezelésnek kitett országok nemzetgazdaságát és középosztályát.

Magyarország szakított az IMF-fel és sikeres válságkezelése eredményeként ki tudott törni az adósságcsapdából. Pont ezért érik a magyar kormányt támadások, hiszen az arctalan technokraták egyenrangú politikai alternatívák ütköztetése helyett jogi vitákban vagy a civilnek mondott érdekszervezetek segítségével akarják Európát birodalomépítési szándékuknak alárendelni.

Schmidt Mária főigazgató szerint a helyes válasz ezzel szemben pont a széles szavazói felhatalmazásra épülő politikai válaszokban és az egymással együttműködő, erős nemzetállamokban rejlik.

 

(Kép forrása: Facebook/xxiszazadintezet)