Az év elején a Századvég Alapítvány reprezentatív felmérést készített az Európai Unió 28 tagállamában az európai polgárok közérzetéről és az Unióról alkotott véleményéről. A nyáron publikált kutatás világosan megmutatta, hogy az európai lakosság ugyan ragaszkodik az Európai Unióhoz, de elégedetlen az uniós intézményrendszer működésével.

2016 számos olyan eseményt hozott, amelyek alátámasztották a Project-28 felmérés eredményeit: gondoljunk csak a holland népszavazásra, az osztrák elnökválasztásra, a radikális, euroszkeptikus pártok további erősödésére, és – az európai polgárok elégedetlenségének legextrémebb megnyilvánulásaként – a brexitre. Ezek a történések rámutattak arra, hogy a polgárok véleményét és félelmeit figyelmen kívül hagyó brüsszeli politika feszítő erőként hat az Unióban, és rendkívül veszélyes a közösség egészére nézve.


Legutóbbi kutatásában a Századvég arra volt kíváncsi, hogyan viszonyulnak a magyar választópolgárok az Európai Unióhoz. A felmérés apropóját többek között az ellenzék részéről a népszavazási kampányban hangoztatott vád adta, hogy a kormány „valójában” az Európai Unióból való kilépés gondolatával játszik.

Az októberi kutatás eredményei megerősítik az év eleji felmérésből levont következtetéseket. Egyrészt, a magyarok rendkívül kritikusak az Európai Unió intézményrendszerével és működésével szemben, különösen, ha a migráció- és terrorellenes intézkedésekről kérdezik őket. Másrészt, az is világosan látszik, hogy minden probléma és kritika ellenére a magyarok kitartanak az Unió mellett, a döntő többség szeretne a közösség része maradni.

És most lássuk a kutatás eredményeit részletesen:

 

EU-tagság

Ahogy a bevezetőben is leszögeztük, a magyar társadalom döntő része kiáll hazánk európai uniós tagsága mellett; ha népszavazást tartanának ebben a kérdésben, a válaszadók 78 százaléka arra szavazna, hogy Magyarország maradjon az EU-ban. Csak 13 százalék voksolna a kilépésre, és mindössze 4 százalék válaszolta azt, hogy nem menne el szavazni, ami azt sugallja, hogy az ügy rendkívül fontos az emberek számára.

 

Az EU teljesítménye

Habár a magyarok döntő többsége kitart az ország EU-tagsága mellett, a magyar társadalom összességében továbbra is elégedetlen az EU teljesítményével, és szkeptikus az EU gazdasági kilátásait illetően is. A migrációs válság kezelését tekintve a legkritikusabb a magyar lakosság: a megkérdezettek 83 százaléka szerint e tekintetben gyenge az unió teljesítménye. A lakosság kétharmada gyengének tartja az unió terrorizmus elleni küzdelmét, a terrorcselekmények megelőzése érdekében tett lépéseit. A magyarok többsége kritikus Európa katonai védelmét illetően is (54 százalék).

 

Kettős mérce

Az Európai Unió és Magyarország kapcsolatának kérdésében rendre előkerülő téma a kettős mérce. A magyar társadalom közel kétharmada úgy látja, az EU kettős mércét alkalmaz az országgal szemben. Az adatokat összevetve egy, a Századvég által készített 2013-as kutatással, az derül ki, hogy az elmúlt években tovább nőtt azok aránya, akik szerint létezik ilyen kettős mérce (közel 10 százalékponttal).

 

Felelősség

A megkérdezettek 79 százaléka szerint felelősség terheli az Európai Uniót az ország problémáiért, és kevesebb mint egyötöd (19 százalék) azok aránya, akik a Magyarország ügyei alól „felmentik” az EU-t. Ezek az adatok is azt sugallják, hogy bár az európai uniós tagság megtartása egyértelműen fontos a magyar emberek számára, egyúttal rendkívül kritikusak az EU intézményeivel szemben.

 

Az együttműködés jövője

Ami az Európai Unió és Magyarország közötti együttműködés jövőjét illeti, erős megosztottság figyelhető meg. Kérdésünkre 31 százalék válaszolt úgy, hogy a jelenlegi együttműködést erősíteni kellene, 29 százalék viszont szűkítené. Emellett a legtöbben (37 százalék) konzervatív állásponton vannak, és a jelenlegi helyzet fenntartását szorgalmaznák, vagyis a lakosság kétharmada inkább nem fűzné szorosabbra a köteléket az unióval.

 

Szuverenitás vs. integráció

A közvélemény-kutatás egyértelműen rávilágított arra, hogy a magyar lakosság inkább a nemzetállamok függetlenségét erősítené, minthogy egy föderalista elképzelést támogatna. A megkérdezettek háromnegyede (76 százaléka) szerint a nemzetállamokat, valamint a nemzetállamok közötti gazdasági/politikai együttműködések szabadságát kellene erősíteni. Azt is fontos leszögezni, hogy vannak ugyan véleménykülönbségek a különböző politikai irányultságú csoportok, illetve a parlamenti pártok táborainak véleménye között a nemzet szuverenitásának és függetlenségének fontosságával kapcsolatban, azonban a többség politikai attitűdöktől függetlenül kiemeli a nemzeti szuverenitás elsődlegességét.

 

Közös hadsereg

Az Európai Unió egyik további fontos kérdése ma, s egyben a politikai közbeszéd egyik kiemelt témája is, a közös hadsereg gondolata. Az eredmények tanúsága szerint viszonylag ismert a kérdés Magyarországon, a megkérdezettek 68 százaléka hallott a közös európai hadsereg felállításának tervéről. Az is egyértelmű, hogy a magyar lakosság többsége (77 százaléka) szükségesnek tartja egy ilyen haderő felállítását.

 

Módszertan

A Századvég telefonos kérdőíves közvélemény-kutatást végzett 2016. október 16–21. között, amelynek során 1000 véletlenszerűen kiválasztott felnőttkorú személyt kérdezett meg CATI-módszerrel. Az elemzésben közölt adatok legfeljebb plusz-mínusz 3,1 százalékponttal térhetnek el a mintavételből fakadóan attól az eredménytől, amit az ország összes felnőtt lakosának megkérdezése eredményezett volna.