1. A klasszikus meghatározás szerint egy állam szuverenitása alatt egy adott terület és annak népessége felett gyakorolt kizárólagos főhatalmat értjük.

2. Az állami szuverenitás védelme korábban jellemzően egy másik állam beavatkozási, befolyásolási kísérletei, majd a XX. században az államok nemzetközi szerveződéseinek kialakulásával párhuzamosan e „hivatalos”, multilaterális alapokon nyugvó szervezetek kapcsán merült fel.


3. A XXI század elejére azonban fenti szuverenitás-koncepciót új kihívások érik, többek között politikai befolyásolási-döntéshozói ambícióval rendelkező nemzetközi „civil” szervezetek részéről.

4. E szervezetek egy része egy jól meghatározott ideológia, a nyílt társadalom eszméje mentén a tömeges bevándorlás szervezésével, bátorításával, menedzselésével igyekszik megváltoztatni a nemzetállami szuverenitás egyik, fentiekben említett alapelemét: a népesség etnikai összetételét. Ahogy egy állam területének „megváltoztatása” (egy másik állam által) nyilvánvalóan sérti előbbi szuverenitását, úgy a lakosság megváltoztatására irányuló törekvések is.

5. A nemzetközi migráció közvetítői (embercsempészek, „jogvédő civilek”) fenti céljuk érdekében a saját szájízük szerint értelmezett menekültjogot használják fel. E szerint a menedékjog egy globális szociális ellátáshoz való jog, mely ott és akkor jár, amikor az illető szubjektíve úgy érzi, hogy igénye lenne rá.

6. Politikai céljuk a nemzetállami szuverenitás kilúgozása a helyi lakosság más civilizációs kultúrkörből érkező etnikumokkal történő összevegyítésével. Ugyanis így jöhet létre a Világfalu. E politikai céljukat jogi instrumentummal igyekeznek palástolni. Ilyen értelemben az emberi jogokra való hivatkozás a nyílt társadalom eszméjének báránybőrbe bújtatott farkasa.

7. A „STOP, Soros!” csomag egy része erre reagál. Az Alaptörvény hetedik módosítása ezért alkotmányos szinten mondja ki az ún. „első biztonságos ország elvét”, azaz, hogy „nem jogosult menedékjogra az a nem magyar állampolgár, aki Magyarország területére olyan országon keresztül érkezett, ahol üldöztetésnek vagy üldöztetés közvetlen veszélyének nem volt kitéve”. Tehát csak annak járhat Magyarországon menekültstátusz, aki közvetlenül olyan országból érkezett, ahol üldözték. És Magyarország – egyelőre még – nem határos Szíriával.

8. Ezen előírás gyakorlati megvalósulását további jogi eszközökkel is szükséges aládúcolni. Ahogy például alaptörvényi passzus védi az alkotmányos rendet és ezt fejezi ki a Btk-ban az állam elleni bűncselekmények köre, ugyanúgy logikus kapcsolat van az „első biztonságos ország elvének” alkotmányos deklarációja és az annak kijátszására irányuló szervezőtevékenység büntetőjogi szankcionálása között (mint „jogellenes bevándorlás elősegítése, támogatása”).

9. A nyílt társadalom hálózatának fehérgalléros embercsempészei nem hiába reagálnak ájult dermedtséggel a változtatásokra. Tisztában vannak azzal, hogy az eddig úgy erkölcsi, mind morális értelemben illegitim, de a progresszív jogértelmezés eszközeivel (ál)humanitáriussá mosott tevékenységük ezentúl formáljogi értelemben is illegális lesz.

10. Sőt, nem csak az érintett személyek, de szervezetek tevékenysége is. A jogi személlyel szemben alkalmazható büntetőjogi intézkedésekről szóló törvény ugyanis az új Btk-s tényállásra is kiterjed, így a jogellenes bevándorlás elősegítését, támogatását végző természetes személyek „mögött” álló jogi személyek is szankcionálhatók lesznek a jövőben (mint pl. egy gazdasági bűncselekmény kapcsán az elkövetőt „fedező” cég).

Az igazság – ti. hogy menedékjog csak és kizárólag a származási országhoz legközelebb eső, már biztonságos országban jár – a jelenlegi alkotmányozó pártján áll. Akik pedig tisztában vannak az igazsággal, de mégis tesznek az ellen, azok a rossz magabiztosságával ágálnak a módosítások ellen. Tehát félnek az igazságtól.

(És akkor a bevándorlási különadóról még nem is beszéltünk.)

 

(Kép forrása itt.)