Nehéz helyzetben van a Jobbik. Egy-két sikeres húzás után megbízhatóan a rosszabbik lépést választják. A néppártosodásnak nevezett cukiságkampány és a párt jobbszélének ledarálása miatt átaludták a migránsválságot, a bevándorláspárti baloldal és a bevándorlásellenes Fidesz között a Jobbiknak sokáig nem volt érdemi üzenete.

Dübörög a cukiságkampány.


A 2014-es “Szebb jövőt, szebb fizetést!” idővel “bérunióvá” vált, amivel a Jobbik az ellenzék populista ígéretversenyébe nevezett be. Ha Botka László “ingyen” gyógyszert és 13. havi nyugdíjat ígért, akkor a Jobbik sem maradhatott le, ezért kitalálták a varázsütésre nyugati szintre emelkedő bérek ígéretét.

A pártvezetés sokáig a baloldal “egészségügy, oktatás, korrupció” lejárt lemezét másolta, ám ebben a versenyben a Jobbik csak örök második lehetett. A 2016 őszi kvótanépszavazással sem tudtak igazán mit kezdeni, mint láttuk, a két fő pozíció addigra már foglalt volt.

Ha akkor teljes mellszélességgel támogatták volna a bevándorlásellenes álláspontot, a Fidesz nem tudná az aktív szavazók többségi álláspontját egyedül képviselni.

Hitelesebb lett volna a “Jobbik = Fidesz mínusz korrupció” képlet is, ami a letelepedési kötvények kivezetésének követelésével izgalmas politikai meccsben hozott pontot Vonáéknak. Ha akkor megszavazzák az alaptörvény módosítását, örök helyük lenne a bevándorlásellenes sarokban. Így viszont kiestek onnan.

Érzik ezt a korábban valóban nemzeti radikális pártnál is, nemhiába szerepel a “Kizárjuk a migránsokat!” tétel legfelül az aktuális plakáton. Ez a bérunió szegénységi bizonyítványa is egyben, hiszen a kampánystáb nem a szakértők által egyébként is badarságnak tekintett jóléti ígéretet tette kiemelt helyre.

A Jobbik jó érzékkel követ el hibát, amikor mások után fut. Az “oktatás, egészségügy, korrupció” mantra átvétele, a migráns- és globalizációpárti Soros-hálózat melletti kiállás, vagy az a 2010 előtti rögeszme, miszerint egy pártnak “saját média” kell, csak beljebb vitték őket az erődbe.

A korrupciómentes párt képét legkésőbb a tavaszi “szuperkedvezményes” plakátkampány, és az 1100 plakáthely rejtélyes “megvásárlása” rombolta le. Ezzel a Jobbik mindenki számára láthatóan egy oligarcha bosszújának politikai eszközövé satnyult. Köztudott, a politikában sincsen ingyen ebéd.

A Jobbik tetteivel azóta, ha lehet, még messzebb került a migrációt hatékonyan korlátozó állásponttól. Az Országgyűlésben támogatták, hogy a Soros-egyetem és a külföldről támogatott, kőkeményen politizáló álcivil szervezetek ügye az alkotmánybírósághoz kerüljön, ezzel akarva-akaratlanul is a Soros-terv megvalósulását támogatják.

 

(Kép forrása: Facebook/vonagabor)