A Magyar Helsinki Bizottság.

Iliasz Iliasz és Ali Ahmed bangladesi származású migránsok. 2015 őszén érkeztek Európába, de a röszkei tranzitzónánál tovább nem sikerült eljutniuk. Visszatoloncolták őket Szerbiába. A puszta véletlennek köszönhetik szerencséjüket, hogy a Soros György támogatását élvező Magyar Helsinki Bizottság a szárnya alá vette őket. A Bizottság ügyvédet biztosított számukra ahhoz, hogy bepereljék Magyarországot az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt.


A strasbourgi bíróság ítéletében a Helsinki Bizottság által képviselt két bangladesi fiatalembernek adott igazat Magyarországgal szemben. Szerzőtársam figyelmét sem kerülte el a tény, hogy az Európai Bíróság túlnyomó részt olyan jelentésekre alapozta döntését, amelyek a Magyar Helsinki Bizottság közreműködésével készültek.

De a történet itt még nem ér véget.

Az ítéletet jegyző bírák között szerepel Sajó András, a testület magyar bírója is, aki korábban maga is tagja volt a Magyar Helsinki Bizottság tanácsadó testületének. Sajó az Emberi Jogok Európai Bíróságának 2008 februárjában lett tagja, jogtudományi karrierje azonban még a rendszerváltás előtt kezdődött. A 70-es 80-as években Sajó rendkívül gyorsan haladt előre a ranglétrán: 1977-ben kandidált, majd 1982-ben, mindössze 33 évesen akadémiai doktor lett. 1989-ben a Halálbüntetés-ellenes Liga alapító tagja, majd a rendszerváltást követően néhány évig Göncz Árpád államfő jogi tanácsadója volt. Később egyetemi tanárként dolgozott a Budapesti Közgazdaságtudományi egyetemen és az ELTE-n is, végül megérkezett karrierje jelenlegi állomásához, az Emberi Jogok Európai Bíróságára.

Sajó András már 2008 nyarán, belépése után néhány hónappal egy nagy nyilvánosságot kapott magyar ügyön dolgozhatott: a vörös csillag nyilvános viselésének kérdésén. A strasbourgi bíróság 2008 nyarán a felperes munkáspárti politikusnak (Vajnai Attila) adott igazat Magyarországgal szemben. Az ítélet szerint a magyar állam megsértette Vajnai szabad véleménynyilvánításhoz való jogát, amikor 2005-ben a Fővárosi Bíróság elmarasztalta a politikust önkényuralmi jelkép használatának vétsége miatt.

A vörös csillagos eset és a legújabb ítélet közti időszakban természetesen számos ügy volt, amelyben az Európai Bizottság Sajó András részvételével elmarasztalta Magyarországot – a felperes pedig sokszor éppen a Helsinki Bizottság volt. Arról persze nincs biztos információnk, hogy Sajó András mekkora befolyással bírt a Magyarország elleni ítéletekre, de sejthető, hogy az érintett országból származó bíróként, aki ráadásul már hosszú évek óta tagja a testületnek, véleményének súlya volt a döntésekben.

 

(Kép forrása: itt.)