„A verés az verés. Aki képviselőt üt, az a népet üti. Nincs mentség. Varju Laci derekasan helyt állt. Ember legyen a talpán, aki ezt vállalja. Ő vállalta. A választóiért. A Köztársaságért. Megbecsülés jár érte” - ezt volt képes kiírni Facebook oldalára a minap Gyurcsány Ferenc. Mintha Delete-gombot nyomtak volna meg az agyában, és huss, minden kitörlődött, amit 2006 őszén, kormányzása idején követtek el a rendőrök a pesti utcákon.

Mi azért emlékszünk még arra, hogy 2006 októberében a rendőrök gumilövedékes puskájukkal szinte vadászatot tartottak a demonstrálók között. Testre céloztak, szemeket lőttek ki, lovasrohamot vezényeltek, embereket ütöttek-vertek, csak a szerencsén múlott, hogy nem lett halálos áldozata az attaknak.


A spontán lázadás már szeptemberben, Gyurcsány hazugságbeszédének nyilvánosságra kerülése után kitört. Ekkor egy parlamenti képviselőt, a fideszes Révész Máriuszt is elérte a hatalom ökle. Őt ekkor a belvárosban hagyták helyben, hiába hivatkozott képviselői munkájára. Nem tévés biztonsági őrökkel “dulakodott”, mint most Varju, és bizony nem úszta meg véraláfutásokkal az affért, a rendőrség ütötte-verte, ahol érte. A fejéből folyt a vér, de hiába, az őt bántalmazó rendőröket annak ellenére sem sikerült azonosítani, hogy egy videofelvétel is előkerült a történtekről. Hja, kérem, ez volt 2008-ban a független igazságszolgáltatás.

Nem volt még persze okostelefon, amellyel Révész élőben közvetíthette volna az őt ért erőszakot. De nem biztos, hogy képes lett volna rá, hiszen a símaszkos tomfások először azt verték volna ki a kezéből. Varjunak ilyen problémája nem volt, amikor a földön feküdt leginkább számon kérte, kioktatta az őröket, amikor pedig azok megragadták, hogy kivezessék a védett területről, még a telefonja is a kezében maradhatott, így mindent rögzíthetett. Ez ám az erőszak!  

Különös módon Gyurcsány miniszterelnökként nem emelte fel a szavát a képviselő elleni rendőri - tehát állami - erőszakkal szemben, most persze ez ellen is szót emelt. Pedig most ilyen nem is történt. Sőt, akkor semmi ellen nem emelte fel a szavát, és teljesen törvényesnek tartotta a rendőrség szeptemberi és októberi fellépését is. Persze, hiszen “igaz demokrataként” a végsőkig kapaszkodott a miniszterelnöki székébe.

De ízlelgessük csak újra Gyurcsány legutóbbi szavait!

“A verés az verés. Aki képviselőt üt, az a népet üti. Nincs mentség.”

Igen, ez kétségtelenül így van. Ezért sem lesz Gyurcsányból soha többé kormányfő.

 

(Kép forrása itt.)