Bizony, egyre fokozódik.

S így is lesz mindaddig, amíg ki nem tör majd a világ-, hogy ne mondjam, az örökbéke, amire valljuk be, egyelőre vajmi kevés esély mutatkozik.


Elvileg persze mindenki mindig a békéért izzad, Donald Trump is békét akar, ezért bombáztatta meg Szíriát a minap. Amúgy Basáral-Aszadról könnyen el lehet képzelni, hogy féktelen békevágyában ideggázzal is háborúzik, ám a feltevés még nem bizonyíték. Jogos tehát a kérdés, vajon a megtorló amerikai bombák tényleg az igazi bűnösök fejére hullottak-e?

Némely elemző szerint Trump alig várta már, hogy bebizonyíthassa milyen kemény cowboy ő a kozákokkal szemben, s csattanós választ adhasson azoknak, akik minimum oroszbarátsággal gyanúsítják. Ezért kellett ez a gyors és drasztikus légi csapás, hogy ne csak Aszad és az oroszok, de az őt molesztáló otthoni ellenlábasai is érthessenek belőle.

Világos továbbá a bombázás szuperhatalmi „üzenete”.

Trump korántsem lesz bezárkózó elnök, sokkal inkább a rendcsináló szerepére törne, hiszen nemcsak Szíria a célpont, momentán Észak-Korea is a terítéken van, miként erről Floridában Hszi Csinping kínai elnökkel egyeztet - akinek biztosan lesz ehhez azért egy-két keresetlen szava. Mindenesetre Trump katonailag már most sokkal aktívabb, mint elődje Barack Obama volt, aki szerfölött óvakodott az efféle akciózástól. Sem ENSZ felhatalmazás, sem kongresszusi jóváhagyás nem kell neki, ha döntött, e nélkül is felszállnak a gépek.

Szóval Trump, ne legyen kétségünk felőle, használni fogja a katonai erőt, az USA szuperhatalmi státusának ezt a legmasszívabb bizonyítékát.

Csakhogy a katonai dimenziót leszámítva, a világ egyre inkább kiegyenlítődik, már ami a nagyhatalmi viszonyokat illeti. Sőt Szíria kapcsán Putyin katonailag is kozák mód reagált a cowboy-tempóra, felmondván például azt a repülésbiztonsági megállapodást, mi szerint Szíriában kölcsönös tájékoztatás van érvényben arról, éppen hol járnak az orosz és az amerikai hadigépek. S bár ez még nem jelent hidegháborút, a felek mintha máris szívesen leporolnák a Jó és a Rossz küzdelmére redukált egykori világképet. A szovjet Gonosz orosz Gonosszá alakult, Putyin cselvető akarnokká, akinek esze ágában sincs partneri viszonyt építeni ki a Nyugattal, mi több, mind a transzatlanti világot, mind az Európai Uniót szeretné megrendíteni.

S az oroszok, ellenkező előjellel, hasonlóképp egyszerűsítenek.

Szerintük (is) vége van az egypólusú korszaknak, egyre inkább multipoláris hatalmi logika és ehhez illeszkedő intézményrendszer kell, csak hát a geopolitikailag máshoz szokott Amerika nem hajlandó ezt tudomásul venni.

Ehhez a vitához Szíria mindössze kísérleti terep, ha annak meglehetősen véres is.

Csupán annyi bizonyos, hogy fordul a világ, s mindenki keresi – noha egyelőre nemigen találja benne – a szilárd támpontjait.

 

(Kép forrása itt.)