Tavaly az ausztrál parti őrség kampánya borzolta a politikai korrektség kedélyeit, amellyel az Ázsia felől a szigetország felé hajókkal szerencsét próbáló illegális bevándorlók kedvét próbálták szegni. A plakáton rikító vörös színnel a „NO WAY! YOU WILL NOT MAKE AUSTRALIA HOME” felirat olvasható, alatta a háborgó tengeren egy lélekvesztő küzd a toronymagas hullámokkal.


Ausztrália ezzel azt üzeni, hogy ne illegális úton próbálkozzanak a bevándorlók, hanem nyújtsanak be hivatalos kérelmet. Az irányított ausztrál bevándorlási rendszer könnyen átlátható: A potenciális bevándorlónak meg kell adnia szakképzettségét, életkorát, nyelvismeretét és más kvalitásait, amire pontokat kap. Azokat engedik be, akikre a szigetországnak szüksége van (sok pontot kaptak), míg a többiek beutazását minden eszközzel megakadályozzák.

Az „Arab tavasz”előtt az EU-nak könnyű dolga volt: Mindenféle észak-afrikai diktátorok jó pénzért lezárták a Földközi-tengert a menekült áradat előtt. Nem is érkeztek annyian, mint a közelmúlt rekord évében, 2014-ben.

A célországok láthatóan nem uralják a helyzetet: Iskolai tornatermekben és konténerből épített táborokban szállásolják el az újonnan érkezetteket. Országon belül pedig kvóták szerint próbálják elosztani a menekülteket. Már pedzegetik, hogy az EU-n belül is hasonló kvóták szerint kellene elosztani ezt a hatalmas tömeget.

Ameddig az EU – például az ausztrál mintát követve – nem tér át az irányított bevándorlás valamilyen formájára, továbbra is mágnesként fogja vonzani a jobb élet reményében útra kelő tömegeket, amelyekkel viszont láthatóan nem tud mit kezdeni.