Hódmezővásárhely 6 tanulsága

2018. február 28.

Címkék: Gyurcsány Ferenc, kampány, Hódmezővásárhely, bevándorlás, választás

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

1. Soros, Simicska és Brüsszel nem adták fel. Az általuk pénzelt és ideológiával ellátott csapatok az utolsó töltényig küzdenek.

2. Egymásra találtak és szövetséget kötöttek a Fidesz ellenfelei. Hódmezővásárhelyen jól megfért egymás mellett a jobbikos kampányfőnök és a DK-s aktivista, akik együtt tolták a „független” jelölt kampányát.

3. Az ellenzék végig tagadni fogja az együttműködés nyilvánvaló tényét. Mind a finanszírozók, mind a pártok szintjén létrejött a szövetség, ezt azonban a továbbiakban is titkolni és tagadni fogják, miközben a háttérben összejátszanak. Azért tesznek így, mert a szavazóik egy része nem nézné jó szemmel ezt az együttműködést.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Marad a baloldali zűrzavar

2018. február 28.

Címkék: Hódmezővásárhely, balliberális ellenzék, választás, kampány

A hódmezővásárhelyi időközi polgármester választás után a baloldal vérszagot érez.

Vajon fennmarad a közös lendület, vagy csak az egyéni politikai túlélési stratégiák kapnak újabb löketet? Mivel az ellenzéki pártok továbbra is csak egymás rovására tudnak helyzetükön javítani, leginkább marad a zűrzavar.

Legutóbb sem jött össze.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Csöbörből vödörbe – a baloldal útja a morálhoz

2018. február 26.

Címkék: migrációs krízis, balliberális ellenzék, kampány, Európa, Szolidaritás

Lassanként évek óta, tulajdonképpen a migránsválság kezdetétől egyre többet halljuk-olvassuk baloldali orgánumokban a „szolidaritás”, „szeretet”, „együttérzés” szavakat. Túl ezen a hangnem is egyre kenetteljesebb, mintha valamelyik újkeresztény szekta szeánszán venne részt az ember. Nem volt ez mindig így.

A baloldal hívei, beszéltek ugyan az „igazságosságról”, a „kizsákmányolásról”, de alapvetően a klasszikus marxisták, Althusser-ig bezárólag, aki tán az utolsó ortodox marxista szerző, a társadalmi berendezkedés tekintetében, mindannyian, többé-kevésbé bevallottan machiavelliánusok voltak. A cél szentesíti az eszközt, vallották és tették is. Nem kis elméleti munkája feküdt ebben például a honi baloldal ikonjának Lukács Györgynek, aki „A bolsevizmus mint erkölcsi probléma” című művében (is) – némi vacillálás után – hitet tesz a kommunista célok érdekében elkövethető morális bűnök mellett. Hogy ezt mennyire komolyan gondolta annak viselt dolgai adják a tanúbizonyságát. A kommunisták úgy vélték, hogy igaza van Machiavellinek akkor, mikor különböző erkölcsöt ír elő a „népnek” és a „nagyoknak” – természetesen a „nagyok” alatt önmagukat értették. Cinikusan úgy vélték, hogy az emberek kizárólag gazdasági érdekeik szerint döntenek, morális megfontolásaikat a pénztárcájukban tartják, továbbá korlátlanul nevelhetőek és a sokszor hallott hazugságokat elhiszik egy idő után. Erre a teljesen hamis, egyoldalú emberképre építették a társadalmi kísérletüket. Nem csoda hát, hogy a kísérlet vérfürdőbe és gazdasági összeomlásba torkollott, hiszen aminek alapjai rosszak az nem állhat fenn sokáig.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A kommunizmus új ruhája

2018. február 25.

Címkék: Balázs Péter, kommunizmus, balliberális ellenzék, Jeremy Corbyn

Az Egyesült Királyságban mintha egy kisebb botrány látszana körvonalazódni.

Jeremy Corbynról, a Labour Party vezetőjéről kiderült, hogy 1986-ban a csehszlovák kommunista állambiztonság, az StB beszervezte. Akik azt hiszik, hogy nem jól olvassák a dátumot, tévednek: igen, a glasznoszty és a peresztrojka idején, a „liberalizálódó” gorbacsovi szovjet kurzus idején. A StB elsősorban persze nem a csehszlovák igényeknek megfelelően dolgozott, hanem a Varsói Szerződésen belüli munkamegosztásnak megfelelően a szovjet gazdák irányításával végezte a tevékenységét. Az előkerült adatok szerint Corbyn közönséges kommunista ügynök, aki sietett elárulni a hazáját. Ezzel persze nem volt egyedül: az angol (szélső)baloldal képviselői akkoriban nem riadtak vissza az olyan elmebeteg kijelentésektől sem, miszerint Thatcher el akarja gázosítani a brit munkásosztályt.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Merkel és a koporsószög

2018. február 24.

Címkék: kohéziós alapok, migrációs krízis, kötelező betelepítési kvóta, Angela Merkel, EU

Egyszerűsítsük le, hogy egyszersmind ki is élezhessük a dolgot.

Frau Merkel javaslata mi szerint a strukturális és kohéziós alapok szétosztását össze kellene kötni az általa vitt migrációs politika engedelmes támogatásával, újabb méretes szög az unió készülő koporsójába.

Lefordítva ez azt jelenti, hogy a vele legitim – és európai - módon vitázó kelet-közép-európai országokat szigorúan megbüntetné, amiért nem úgy táncolnak, ahogy a Nyugat fütyül. Az a Nyugat, amely egykori gyarmattartói múltjából (ami „hagyján”), de főleg az elmúlt évtizedekben vitt hibás afro-ázsiai politikájából következően döntő mértékben felelős a tömeges népvándorlási hullámért.

Teljes cikk

Majtényi és a migráns-arany

2018. február 23.

Címkék: politika, balliberális ellenzék, aranyérem, Majtényi László, Téli Olimpia, kampány

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Magyarország megszerezte történelmének első téli olimpiai aranyérmét. Siker ez a javából, amely joggal keltett euforikus örömet a magyar emberek körében. Sajnos a baloldal ikonikus alakja, a baloldali pártok által korábban államfőnek jelölt Majtényi László nem osztozott ebben.

Feltűnt neki ugyanis, hogy az óriásit hajrázó Liu Shaolin Sándornak, és testvérének, Shaoangnak idegen hangzású a neve. A baloldal bölcse rögtön levonta a következtetést, és azt közzé is tette: „Két migráns olimpiai aranyat nyert Magyarországnak.” A megjegyzés már nem érhető el a Facebookon: egy igazi lángelme be tudja látni a tévedését. Majtényi László Liu-testvérekkel kapcsolatos megjegyzése ugyanakkor az egész balliberális oldalról látleletet ad. Nézzük, melyek azok a fogalmak, amelyek semmit nem mondanak egy baloldali értelmiségi – a jelen esetben Majtényi László – számára:

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Sallangok nélkül a Soros-tervről

2018. február 23.

Címkék: illegális bevándorlás, társadalom, Soros-terv, elöregedés, politika

Szerintem igenis létezik Soros-terv. Ez már egy komoly vízválasztó, mert sokak szerint mindez csak álprobléma, vagy gumicsont. Persze nem egy bőrkötéses aranybetűs könyvre kell gondolni, amit hét lakat alatt őriznek, és csak a beavatottak olvashatnak el. A Soros-terv leginkább három hatalmi központ érdekének – időszakos – egybeesése, katasztrofális kihatással.

Főként a német, de más európai konszernek, bankok és multik aggódnak amiatt, hogy az öregedő kontinens egy töpörödő piaccá válik. Ráadásul egyre kevesebb vendégmunkás érkezik nyugatra, csak Németországban évente félmillióval többen mennek nyugdíjba, mint ahányan újonnan munkába lépnek. Amíg a robotok nem veszik át tömegesen a rutinmunkát, évente több százezer, lehetőleg olcsó munkásra lenne szükség.

Mintha haza járna.

Teljes cikk

Berlin üzent

2018. február 22.

Címkék: Németország, kötelező betelepítési kvóta, Merkel, Európai Unió, migrációs krízis

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az Európai Unió kohéziós támogatásait migránsok befogadásához kötné a német kormány – derül ki a Financial Times minapi cikkéből.

A lap szerint a német kormány Brüsszelben szellőztetette meg tervét, amely szerint a kohéziós alapok kifizetését (vagyis a strukturális támogatásokat) jogállamisági kritériumokhoz és a kötelező betelepítési kvótában való részvételhez kötnék. A német tervezet megfogalmazásában: „az EU strukturális és beruházási forrásai olyan országokat támogatnának majd, amelyek elfogadták azt a kötelezettséget, hogy befogadjanak és integráljanak nemzetközi védelemben részesíthető, tartózkodási jogot szerzett migránsokat.”

A berlini üzenettel kapcsolatban azonban több probléma is felmerül.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

„Az első napon”

2018. február 21.

Címkék: Gyurcsány Ferenc, szavazati jog, Jobbik, kampány

Tanmese Gyurcsány Ferencről és a jogállamról.

Van annak egy diszkrét bája, amikor a jelenlegi ellenzék értekezik jogállamiságról. Azon belül is még diszkrétebb bája van, amikor a választási rendszer „igazságtalanságairól” szólva arról értekeznek, kit hogyan kellene megfosztani szavazati jogától: a Jobbik az általános iskolai végzettséggel nem rendelkezőktől, a Demokratikus Koalíció a határon túliaktól vonná meg a választójogot. De mindezeken túlmenően mégiscsak annak van a legdiszkrétebb bája, amikor maga Gyurcsány Ferenc írja körül, hogyan is nézne ki nagy vonalakban az ő köztársasága, a megtestesült Jogállam.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Ez nem Ámerika: a haladó értelmiség esete egy közönségfilmmel

2018. február 20.

Címkék: művészet, mozi, kultúra, szórakozás, film

Emlékeznek még arra a két kategóriára, hogy „alkotói film” és „közönségfilm”?

Sokáig ez volt a magyar film rákfenéje, hogy a felkent alkotók különböző támogatásokon keresztül úgynevezett „alkotói filmeket” készítettek, amelyek a művészet csúcsaként voltak értelmezve, miközben a lenézett, kissé lábszagú „közönségfilmek” meg mentek a plebs elé, a moziba. Ez a párosítás mostanra körülbelül érvényét vesztette, a filmgyártás mintha inkább a közönségre koncentrálna.

Az elmúlt hétvégén bemutatkozott vígjáték, a Valami Amerika 3 is egy ilyen film – szó szerint közönségfilm. A nyitó hétvégén a legtöbb nézőt hozta be az elmúlt 21 évben. Magam nem vagyok sem esztéta, sem filmkritikus, így csak annyit tudok elmondani a filmről: nem akar több lenni, mint ami, és szórakoztató volt.

Teljes cikk