György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

1 %

2015. április 29.

Címkék: gazdaságpolitika, adópolitika, szja-csökkentés, adócsökkentés

Mire elég az 1 százalékos személyi jövedelemadó csökkentés?

Érdeklődve olvastam Varga Mihály nemzetgazdasági miniszter bejelentését a 2016-os költségvetésről. Egyelőre a legnagyobb izgalmat a személyi jövedelemadó 1 százalékpontos csökkentése jelenti. Az intézkedés hatására 120 milliárd forinttal több marad a bérből élőknél és munkaadóiknál.

Teljes cikk

Deja vu

2015. április 28.

Címkék: Fidesz, gazdaságpolitika, adópolitika, családi adókedvezmény, szja-csökkentés, adócsökkentés

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Itt az újabb szja-csökkentés. A kutya ugat, a karaván halad.

2011-ben a sajtó a médiatörvénytől volt hangos. Meg a magánnyugdíjpénztáraktól. Meg az egykulcsos személyi adótól. Meg az új alkotmánytól. Meg az IMF-fel és az Unióval való harctól.

Értelmiségiek jobb- és baloldalon intően emelték fel mutatóujjukat, hogy ez így bizony nem lesz jó… Csődbe fog menni az ország, soha nem lesz gazdasági növekedés, vége a sajtószabadságnak, a demokráciának, a piacgazdaságnak, és így tovább. Különösen élénken emlékszem az egykulcsos adó bevezetésére.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Gyurcsány, a kiválasztott

2015. április 27.

Címkék: EU, Gyurcsány Ferenc, Európai Egyesült Államok, Dobrev Klára, Altus

Brüsszel a volt szocialista miniszterelnök érdekkörébe sorolható Altus konzorciumát választotta ki egy 5 millió eurós szakértői munkára. Az Altus vezetője, Dobrev Klára szerint férje, Gyurcsány Ferenc 2018-ban már bölcs miniszterelnök lenne. A kormánypártok tiltott pártfinanszírozást sejtenek az ügy mögött.

El lehet-e választani egy politikai aktor és házastársa magánszemélyét és pénzét azok üzleti, vagy politikusi énjétől? Ez a vita foglalkoztatja most leginkább a politika iránt érdeklődő Amerikát, ahol Hillary Clinton elnökjelölti ambíciójának bejelentése után élénk oknyomozás indult. A New Yorkerben is arról értekeznek, hogy a Bill Clintonnak beszédenként kifizetett / alapítványainak alkalmanként juttatott akár több százezer dolláros tiszteletdíjjal és adománnyal vajon nem a következő esélyes amerikai elnök(asszony) jóindulatát akarják-e külföldi multik, vagy kormányzatok megvásárolni? Utóbbi az USA-ban is tiltott pártfinanszírozásnak számít, mint ahogyan Magyarországon is.

Ezek fényében is pikáns, hogy Brüsszel pont az Altust bízta meg konzorciumvezetőként a 28 tagország 2014-2020 közötti uniós fejlesztési projektjeinek elemzésével. Bár az Altus vezetője szerint ők nem a magyar kormányt ellenőrzik, hanem tapasztalatokat gyűjtenek és szakértenek, Csepreghy Nándor helyettes államtitkár szerint az Altus emberei máris kutakodtak a budapesti minisztériumokban. Szerinte azért is furcsa az Altus-konzorcium megbízása, mert ezt a munkát eddig Brüsszel saját apparátusával végezte el.

Teljes cikk

Kóczián Péter

Beszélj hozzá

2015. április 25.

Címkék: politika, Orbán Viktor, kormányzás, Fidesz

Szerintem rossz úton jár Orbán Viktor és a Fidesz, amikor halogatja a politikai párt számára krízist jelentő helyzet kezelését.

A Népszabadság értesülései szerint majd ősszel jön a nagy dobás, az őszi Fidesz kongresszusra időzítve.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

4 éves az Alaptörvény. Hány éves az új magyar állam?

2015. április 24.

Címkék: politika, Alaptörvény, politikai rendszer, legitimáció, alkotmányosság

Meg kell értenünk, hogy az új alkotmányos berendezkedés legitimitása nem az alkotmányjogi kérdéseken, hanem a megerősített államiság sikerén fog múlni.

4 éve, 2011. április 25-én hirdettük ki Magyarország új alkotmányát, az Alaptörvényt. Az évfordulót nagyszabású nemzetközi alkotmányjogi konferenciával ünnepli az Igazságügyi Minisztérium és az Országgyűlés.

Mindannyian tudjuk, és azok, akik alapesetben kevésbé érdeklődnek az alkotmányjogi kérdések iránt, bizonyosan kevéssé aktív érdeklődéssel hallgatták és hallgatják az Alaptörvénnyel kapcsolatos vitákat. Ennek ellenére a 4 éves évforduló és a Párbeszéd és identitás című konferencia annyit mindenképpen megkövetel, hogy latolgassuk az új alkotmányos berendezkedés és annak alapdokumentuma jövőjét. Hogyan is áll tehát az új alkotmány legitimitása, másképpen mondva: igazolása? Mennyire elfogadott, mennyire bejáratott?

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Az elit vastörvénye

2015. április 23.

Címkék: politika, demokrácia, Jobbik, tapolcai választás, nép, elit

Talán túl vagyunk már a tapolcai Jobbikos sokkon, mindenki megnézte, van-e fölötte üvegplafon, helyén van-e még a köldöke. Ám ennél is általánosabban érdemes megnézni, mi a probléma.

Valószínűleg mindenki ismeri az oligarchia vastörvényéről szóló szociológiai tételt – ha máshonnan nem is, a Wikipediáról. De most nem az oligarchiáról érdemes beszélnünk (az is megér egy misét), hanem az elit és nép problémájáról. A demokratikus politika legfőbb és végső kérdése ugyanis az, hogy létezhet-e valódi elit a nép „mellett” vagy „fölött”, a demokrácia megengedi-e az aristoi létezését, és fordítva: bármely elit tud-e demokratikus lenni, akként működni, és főleg figyelni a „nép” problémáira.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

„Ha Dániába jössz, dolgoznod kell”

2015. április 22.

Címkék: EU, bevándorlás, politika, megélhetési bevándorlás, kampány, Dánia

Szól a kormányzó dán Szociáldemokraták kampányszlogenje. Rasszizmus vagy realitás?

A szeptemberi dán parlamenti választás kampányának fő témája a (megélhetési)bevándorlás és a menekültprobléma. A dán kormányfő, Helle Thorning-Schmidt egyik legfontosabb választási ígérete, hogy változtatni fog a menekültekkel és bevándorlókkal kapcsolatos szabályokon, a szociális ellátásban részesülőknek pedig a jövőben többet kell tenniük a szolgáltatásokért.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Mikor hasznos egy kormányátalakítás?

2015. április 21.

Címkék: politika, kormányzás, Fidesz, kormányátalakítás

A politikai találgatások hálás, és rendre visszatérő témája a kormányátalakítás. Politikailag vajon mikor kifizetődő egy ilyen lépés?

A kormányátalakítás rendkívüli, ám egyáltalán nem szokatlan politikai eszköz, amelynek sajátos dinamikája van. A médiában elhúzódó találgatások és jelölt-castingok csak rontanak a kormányok helyzetén, míg a váratlan, „fentről” levezényelt kormányátalakítások az új irány körüli – inkább pozitív – várakozásokat erősítik.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Gyurcsány izeg

2015. április 20.

Címkék: politika, Gyurcsány, Jobbik, DK, Európai Bizottság

Nem kell színpadra invitálnia Orbán Viktornak Gyurcsány Ferencet, segít ő neki önszántából is.

Gyurcsány izgése most elsősorban az MSZP ellen irányul, szeretné azt sugallni, hogy pártja sokkal alkalmasabb a demokratikus ellenzék irányítására, mint a szocik vezetése. Lám, sejthette ezt Martin Schulz is, merthogy az Európai Parlament minap hazánkban járt szocialista elnöke nemcsak Tóbiásékkal, hanem állítólag vele is találkozott, ami némi nagyvonalúsággal akár így is magyarázható. Ráadásul a DK és az MSZP között bizonyos szemszögből nincs is akkora különbség, már csak azért sem, mert mindketten Orbán távozását akarják, üzeni a szocialisták szimpatizánsainak Gyurcsány, tudván tudva, közöttük is lehetnek ám az ő nyomulására fogékonyak.

Teljes cikk

Palkó Attila

vezető kutató, Századvég Alapítvány

Tényleg áttörte a Jobbik az „üvegplafont”?

2015. április 17.

Címkék: Jobbik, szélsőjobb, Vona Gábor, tapolcai választás, Novák Előd, üvegplafon

Az első siker még nem jelenti, hogy minden probléma megoldódott. A tapolcai győzelem épp hogy meglett a Jobbiknak, az igazi kihívások csak most következnek.

A magyar választók elsősorban a nyugalmat és a kompetenciát preferálják. Ez volt a Fidesz kormány sikerének a kulcsa 2010 után. Nyugodtnak tűnt a szocialista kormányok kapkodása, és kompetensnek a félresikerült reformelképzelések után. Jó érzékkel vette észre ezt a tényt a Jobbik vezetése is. Bár az úgynevezett „cukiságkampány” eleinte parodisztikusnak hatott, jól jelezte a kommunikációs fordulópontot. Azóta a Jobbik „nyugodt erőként” próbálja magát aposztrofálni, saját bevallásuk szerint is elindultak a „néppártosodás” útján. Megszerezni az első egyéni országgyűlési mandátumot valóban eredmény, de a Jobbik feletti „üvegplafon” (ahogy Török Gábor és Vona Gábor egyaránt nevezte) valójában párton belül van.

Teljes cikk