Máthé Áron

történész

Migráció

2015. június 04.

Címkék: bevándorlás, történelem, etnikai megosztottság, Migráció, Erdély, június 4, Trianon

„Népek harcának zajló tengerén”

Őseink Tündérkertje, Erdély – a patetikus megfogalmazás valahol mégiscsak megérinti az embert, amikor átlépi a Királyhágót. Az 1918-ban elveszített területek közül a magyar nemzeti identitás szempontjából a legnagyobb, már-már misztikus jelentőséggel Erdély bír. Erdély a magyar kulturális teljesítmény egyik ősforrása volt, és az a mai napig is.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Nemzet, tegnap és ma

2015. június 04.

Címkék: politika, történelem, emlékezetpolitika, nemzetállam, június 4, Trianon

Van némi furcsaság a Trianon-tapasztalatban. Igaz, ez nem szokott felmerülni, nem is ambivalens hozzá a viszonyunk, vagy ha az, nem emiatt. A nemzetállamhoz való viszonyról van szó.

Az ambivalencia nem véletlenül van meg például az angoloknál. Vannak, akik egyértelműen nemzetállam-pártiak (mint pl. R. Scruton), és vannak, akik korántsem voltak azok (pl. M. Oakeshott). Nálunk ez nem létezik: egyszerre vagyunk nemzetállam-pártiak és a Trianon előtti állapot rajongói. Az ok nyilvánvalóan az, hogy ez a kérdés ma már nem eldönthető a gyakorlatban „vagy-vagy” alapon: csak a kettő közötti megoldások léteznek, csak olyan megoldások, amelyek igazodnak a helyzethez.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Alapjövedelem: kommunizmus újratöltve

2015. június 03.

Címkék: PM, gazdaság, gazdaságpolitika, feltétel nélküli alapjövedelem, adópolitika

A baloldal ismét felelőtlen ígérgetéssel próbálna választást nyerni: a száz napos programok helyett most a feltétel nélküli alapjövedelem a kampányszlogen.

Van egy talpra álló magyar gazdaság. Alacsony infláció, csökkenő munkanélküliség, növekvő foglalkoztatottság, kiemelkedő GDP-növekedés. Vége a megalázó túlzott deficit eljárásnak, fenntartható pályára állt az államadósság. Az állam végre nem hiteleken tengődik, bővül hazánk mozgástere. Hasonló a helyzet, mint az első Orbán-kormány idején volt, a 2002-es választások előtt.

A baloldal pedig már megint ész nélkül szétosztaná az elmúlt évek munkájából megtermelődő plusz nemzeti jövedelmet, a választási győzelem reményében. 2002-ben a 100 napos programokkal sikerült elcsavarniuk a választók fejét, most pedig a feltétel nélküli alapjövedelemmel kampányolnak. A forgatókönyv ugyanaz: vegyük el a pénzt a középosztálytól, és szórjuk a nép közé. Aztán, ha elfogyott a pénz, vegyünk fel hitelt – aztán még több hitelt, és még több hitelt – és azt is szórjuk a nép közé. Végül pedig az egészet fizetessük vissza az egész országgal.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Progresszív adó? Kérdezze Depardieu-t!

2015. június 02.

Címkék: gazdaságpolitika, multi, adóparadicsom, adópolitika, progresszív adó, egykulcsos adó

Az ellenzék ismét progresszív adókulcsokkal állt elő. Miközben rendre a térségbeli országokhoz méricskélnek minket, azt már nem teszik hozzá, hogy ott szinte mindenhol az egykulcsos adó adott lökést a gazdaságnak. Olyan modellt akarnak ránk erőltetni, amely már nyugaton sem működik. Igazán megkérdezhették volna erről Gerard Depardieu-t!

A progresszív adó a XX. században még lehetett igazságos és hatékony. A XXI. századi “fiskális turbókapitalizmus” idején azonban ez már leginkább egy kifutó modell. Kelet-Közép-Európában minden bizonnyal. Amióta ugyanis a gazdagok és a multicégek 1990 után felmondták a szolidaritást a szegényekkel és a jóléti társadalommal, a progresszív adó létjogosultsága igencsak megkérdőjeleződött.

A progresszív adó ugyanis leginkább ott fejti ki áldásos hatását, ahol a társadalom leggazdagabb tagjai is rendszeres havi bérjövedelem formájában vesznek ki pénzt vállalkozásaikból. A neoliberális gazdaságpolitika azonban pont ezen változtatott 1990 után: A tőkejövedelmek adóját csökkentették, miközben a globalizáció számtalan kiskaput nyitott az adóoptimalizáló multicégek és magánszemélyek előtt. Elég csak az egzotikus off-shore adóparadicsomokra, vagy az olyan on-shore telephelyekre gondolni, mint Ciprus, Írország, vagy Luxemburg.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szavak a semmibe

2015. június 01.

Címkék: politika, beszéd, baloldal, Orbán Viktor, kormányzás, ellenzék

Önmaga értékelte kormányának eddigi ötéves tevékenységét Orbán Viktor, s minő meglepetés: a mérleget pozitívnak találta. Persze az sem lephetett meg senkit, hogy az ellenzék különféle osztagai – különféle módon – egyaránt felhördültek erre, s radikális retorikájukat olvasva, azt hihetné az ember, immár küszöbön áll a kormányt elsöprő forradalom.

Aztán szemügyre veszi a közvélemény-kutatások legfrissebb adatait, s azt kell belőlük kiolvasnia: nemhogy a küszöbön állna, nincs is látótávolságban. Hiába szivárog – saját hibái és nem ellenfelei miatt – a kormányerők támogatóinak száma, az még mindig szignifikánsabban magasabb mint ellenlábasaié, sőt a Jobbikot leszámítva, a többi – magát demokratikusnak nevező – ellenzéki párt (MSZP, LMP, DK), illetve pártocska (Együtt, PM, liberálisok) tábori létszáma hosszú ideje makacsul stagnál. Vagyis sokadszorra fordul már elő, hogy az ellenzék radikális retorikája a politikai semmibe hull, jószerivel csak maguknak fortyognak, saját törzstagjaikon kívüli szélesebb körökre nemigen hatnak.

Teljes cikk

Menekültek Kosz szigetén

2015. május 29.

Címkék: EU, bevándorlás, Görögország, Törökország, menekültek, bevándorlási kvóta

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Nagy értékű hajók, okostelefonok, szír és afgán bevándorlók. A feladó: Törökország.

Torokszorító képek jelentek meg a minap az Indexen: Törökországból a tengeren át több mint ezer menekült érkezett az elmúlt napokban a görög Kosz szigetére. Nincs ember, akinek ne esne meg a szíve az örömkönnyeket hullató szülőkön és a csónakokból a partra ugráló, vagy éppen szüleik kezét szorító gyerekeken. A képek egyértelműen azt sugallják, hogy a menekültek befogadása az Unió erkölcsi kötelessége.

A fotók azonban másról is árulkodnak. A képeket alaposabban szemügyre véve más benyomásunk támad, mint az Afrikából az olasz partokhoz tartó lélekvesztők láttán. A görög szigethez érkező menekültek ugyanis vadonatúj, milliós csónakokból szállnak partra, hibátlan mentőmellényt viselve.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Varsói gyors újratöltve?

2015. május 28.

Címkék: politika, Lengyelország, jobboldal, Andrzej Duda, lengyel elnökválasztás

Miközben Magyarország miniszterelnöke bejelentette, hogy 2017-ben nem kíván a köztársasági elnöki székért indulni, ellenben készen áll rá, hogy 2018-ban ismét a miniszterelnökségért méresse meg magát, hivatalossá vált, hogy Lengyelország elnökét 2015. szeptemberétől Andrzej Dudának hívják. A jelenleg ellenzékben politizáló Jog és Igazságosság (PiS) párt 45 éves politikusának győzelme némi változást jelent a lengyel politika status quojában – a lényegesebb kérdések azonban az őszi szejm- és szenátusi választáson dőlnek el.

A lengyel és a magyar politika vonatkozásában hosszú hagyománya van a kölcsönös egymásra tekintgetésnek: hol a posztkommunistákat kisöprő varsói gyorsot reméljük megérkezni Budapestre (jelentem: 2010-ben megtörtént, és a menet azóta is töretlen); hol pedig lengyel barátaink fejezik ki az igényüket az Orbán-féle budapesti gyors Varsóba robogása iránt. Bár ez utóbbi hangok az elmúlt egy-két évben átmenetileg gyengültek, éppen Duda sikerében érhető tetten, hogy az Orbán-kormány válságkezelési és gazdaságélénkítési modellje, a gazdaságpolitika egyes elemei kifejezetten népszerűek legnagyobb régiós partnerünknél is.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Kerry Szocsiban. Oroszok a karantén kijáratánál. Kínaiak a spájzban.

2015. május 27.

Címkék: politika, USA, Oroszország, Kína, gazdaság, John Kerry

Mit jelent ez Magyarország számára?

Nem közismert tény, de 2010 után nem csak Magyarország hirdetett „keleti nyitást”, hanem a nálunk világpolitikai kérdésekben lényegesen fontosabb Egyesült Államok is.  Hillary Clinton 2011-ben a Foreign Policy szakfolyóiratban megjelent tanulmányának címe Americas Pacific Century, ami költőien kétértelmű: Amerika csendes óceáni évszázadaként és Amerika békés évszázadaként is értelmezhető, és amely szerint a 21. század az USA számára a csendes óceáni térségről fog szólni. Amerika „keleti nyitása” révén a kínaiak úgy érezték, hogy Amerika a felségvizeikre manőverez, ezért meghirdették a „nyugati nyitást” és 2013-tól egyre fokozottabban az USA hagyományos szövetségesei felé, az európai országok felé fordultak.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Multiidiotizmus

2015. május 26.

Címkék: bevándorlás, történelem, kultúra, Orbán Viktor, multikulturalizmus, liberalizmus, etnikum

Egészen messzire mentek a multikulturalizmus hívei, és észre sem vették. A kormányfő múltkori kijelentése nyomán afféle multikulti-cukiság kampány indult.

A kampány arról szól, mennyire multikulti is volt a hajdani Magyar Királyság, kinek hogy néz ki a családfája, hány szerb, örmény, sváb, zsidó, cigány, tót, rutén, szuahéli, pápua-új guineai őse volt. Épp csak a nürnbergi törvényeket nem vették elő újra. A maradék megmondó kiegészítette mindezt a hamisítatlan hungarofóbia magyarázatával az elnyomó magyarokról, az utódállami nackó/kádárista történetírás legjobb hagyományai alapján.

Itt most nem csak arról van szó, hogy a magukat hirtelen történésznek (is) képzelő skriblerek hogyan vetítenek vissza egy modern fogalmat évszázadokkal ezelőttre – ez a nagyobb koponyákkal is megesik néha, hiszen antik filozófusok mellé is fölvezették már a „totalitárius” jelzőt; a mostani még nem az anakronizmusok csúcsa. Mindenesetre a „multikulti Magyar Királyság” témája mellé a következőket is javasoljuk fölvezetni: üvegplafon a Szent Római Birodalomban; nők helyzete a johannita lovagrendben; és: vállalkozás szabadsága a 16. században: nyithatok-e kebabost Bécsben?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ajánlat pünkösdkor

2015. május 25.

Címkék: politika, baloldal, kereszténység, kapitalizmus

Kortársunk, Slavoj Zizek, baloldali szlovén gondolkodó (nálunk nemigen ismerik, mint ahogy másokat se, szomszédaink szellemi élete egzotikusabb számunkra, mint Dél-Afrikáé) régóta mondja, írja, hogy a globális kapitalizmussal szemben a baloldali gondolkodás csak a kereszténységgel együtt képes felvenni a harcot.

Néhai Eörsi István ettől bizonyára forog a sírjában, lévén ő, ha élne, aligha fogadná kitörő lelkesedéssel ezt az ajánlatot.

Pedig korántsem új keletű gondolat, megfordult már mások fejében is, Zizek csupán aktualizálja. 

Teljes cikk