Galló Béla

politológus

A nép nélküli populista

2018. december 06.

Címkék: tüntetés, Párizs, Európa, Franciaország, Macron, sárga mellényesek

A sárga mellényes tüntetők nem hasonlítanak senkihez. A Franciaországból érkező hírek minden eddiginél világosabban a XXI. század hírei. Egyik oldalon a megfoghatatlan, a múlt század politikai kínálatából kiábrándult ezer fejű hidra, a nép, a másik oldalon pedig a régi szemetet új köntösben megjeleníteni akaró elit, amelynek jószerivel immár semmi társadalmi hitele sincs.

„Vigyázó szemetek Párizsra vessétek!” írta annak idején Batsányi János, s ha költő volnék, én se fogalmaznék ma másképp.

Párizs (pontosabban Franciaország) jól jelzi, hogy a nép kezében milyen politikaformáló erővé tárgyiasulhat az a kommunikációs-technológiai forradalom, amely – ha jól használják – már-már kezelhetetlenné teszi a mindenkori hatalomnak ellenszegülő tömeget. Szerveződni máskor is szerveződtek már így megmozdulások, de ez most más. Itt nincs központ, nincs „Szmolnij”, ahonnét a politikai ukázok jönnek, a tiltakozás gócai (egyelőre?) nem kapcsolódnak össze, ám „elszigeteltségükben” is roppant virulensek és hatékonyak. Az elit uralkodó osztaga ettől aztán kissé szédeleg is, nem leli hol keresse, hogyan azonosítsa be tárgyalópartnereit. Nem tudja, kit, mivel és miként manipuláljon, illetve, ha elvileg tudja is, gyakorlatilag túl sok fronton kellene egyszerre tárgyalnia és csapdákat felállítania. S ez, úgy fest, meghaladja a képességeit.

Macron bajban van.

Nagy bajban.

Teljes cikk

Lista a nyugat alkonyáról

2018. december 05.

Címkék: Európa, balliberális értelmiség, Politico, lista

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

A Politico minden évben összeállít egy listát arról a 28 személyről, akik szerintük a következő évben döntő befolyással lesznek Európára. Az amerikai magazin a minap tette közzé 2019-es névsorát, ebből szemezgetünk a továbbiakban.

Heli Tiirmaa-Klaar észt miniszterasszony fő törekvése, hogy „megakadályozza az elnyomó kormányzatokat az agresszió és háborús aktusok online elkövetésében”. A miniszterasszony a valaha volt legkeményebb kiber-védelmet építi, hogy hazáját ne lehessen meghekkelni. Ha valamitől, akkor ettől, és még két feltelepített vírusírtótól tutira megrokkan Putyin.  

Szerepel a listán Martin Selmayr, Merkel strómanja is, akit idén márciusban egy egyszerű puccsal betonoztak be az Európai Bizottság főtitkári pozíciójába, miután a demens Juncker valószínűleg már a nevét se tudja aláírni.

Teljes cikk

A bendősovinizmus élt, él és élni fog

2018. december 04.

Címkék: baloldal, balliberális értelmiség, nemzet, határon túli magyarok

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

„Ne fizessünk rá a kettős állampolgárságra!” – Jól emlékszünk még, hogyan uszított a baloldal határon túli magyarok ellen a 2004-es népszavazási kampányban.

Azóta persze sok víz lefolyt a Dunán, és a 2010-es csúfos bukás után az MSZP meghirdette a „hiteles baloldali nemzetpolitikai fordulatot”.  A 168 óra minapi írásából azonban úgy tűnik, hogy a határon túli magyarok diszkriminálása kitörölhetetlen része a baloldali hagyománynak.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Vadak – avagy a demagóg humanizmus

2018. november 30.

Címkék: baloldal, balliberális értelmiség, demagógia, vadászat, Puzsér Róbert

A dolog úgy kezdődött, hogy egy Sebestyén Balázs nevezetű rádiós megtudta, hogy kilőttek egy farkast valahol a Bükki Nemzeti Park területén. (Az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a külterületen kóborló kutyákat a vadászoknak kötelessége lelőni. Aki látott már kóbor kutyák által széttépett állatot, az tudja, miért. Ám sajnos az európai farkast nagyon nehéz megkülönböztetni egy korcs német juhásztól. Bizonyára ez lett a farkas végzete.)

Az eset kapcsán aztán Sebestyén az általa vezetett rádióműsorban dühös véleményt fogalmazott meg a vadászokról, úgy általában. (Az efféle általánosítástól szoktak visítógörcsöt kapni a haladás hívei, ha az cigányokra, migránsokra, vagy szexuális aberráltakra vonatkozik.) Itt és most ez nem történt meg, sőt. A hírt felkapta Budapest minden bizonnyal valaha volt leghangosabb önjelölt főpolgármester-jelöltje, Puzsér Róbert is. Ő egy felháborodottnak tűnő írást közölt, úgyszintén, látszólag a vadászatról és a vadászokról en masse.

Az, hogy Sebestyénnek, Puzsérnak, vagy bármely másik média-hulladéknak miről mi a véleménye, az semmilyen érdeklődésre nem tartana igényt, ám az egész ügy hordoz némi általánosabb tanulságot. Kétféle tekintetben is.

Teljes cikk

Nácik voltak, de már elmúlt. Ja, bocs nem.

2018. november 29.

Címkék: Jobbik, balliberális értelmiség, antiszemitizmus, Heller Ágnes, Szávay István

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

A baloldal olyan szívesen beszél az írástudók felelősségéről: itt az ideje, hogy gyakorolják is egy picit.

„Leütöttem egy nőt. […] Beszólt, hogy náci bűz van. Én meg leütöttem, hogy büdös zsidó! Pakk! Egy igazi ilyen kampós orrú rohadék volt.”

Ezt idén májusban mondta Szávay István, a Jobbik frakcióvezető-helyettese és az országgyűlés jobbikos jegyzője a párt tisztújító kongresszusán. A nyilvánosságra került hangfelvételen elhangzó mondatokat Szávay elismerte, és lemondott országgyűlési tisztségéről. Bár Szávay valószínűleg hazudott a nő megütéséről, és csak hencegni akart vele, a verbális durvaság és a nyilas keretlegényekre jellemző szóhasználat több, mint megdöbbentő. Az is elgondolkodtató, hogy vajon Szávaynak hány ilyen „elszólása” lehetett még, amiben a Jobbik vezetése úgy tűnik, nem látott semmi kockázatot, máskülönben nem tették volna befutó helyre az országos listájukon, és nem jelölték volna az országgyűlés jegyzőjének.

A Jobbik rögös útja a szalonképességig, majd vissza.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A magyar kivétel

2018. november 27.

Címkék: politika, baloldal, nemzeti érdek, radikalizmus, pártszerkezet

A már jó ideje beállt magyar pártstruktúra európai összehasonlításban szembetűnő sajátosságokat mutat.

Kontinensünk úgynevezett nyugati felén (ideértve az északi és a mediterrán térség országait is) a múlt század hatvanas-hetvenes éveitől megszilárduló pártrendszerek szinte mindenhol recsegnek-ropognak, megszűnőben van a döntően a középpártok váltógazdaságán alapuló szisztéma. Új, jobbára elitkritikus és elitellenes erők törnek előre, kiváltképp a radikális pártok megjelenése látványos. A dilemma mindenütt adott: a gyengülő bal- és jobbközép pártok vagy egymással fognak össze (a nagykoalíció persze semmire sem garancia), vagy paktumot kötnek egy, netán több radikális szereplővel (ami ugyancsak nem jelent politikai életbiztosítást). „Alternatíva” még a kisebbségi kormányzás, illetve a folytonos kormányválság, miként azt a közelmúlt és a jelen nem egy nyugati példája mutatja.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A marxizmus életkora

2018. november 22.

Címkék: történelem, kommunizmus, marxizmus, filozófia, TGM

„Aki húszévesen nem kommunista, annak nincs szíve, aki harmincévesen kommunista, annak nincs esze.” /G. B. Shaw/

Mint a fenti idézet is bizonyítja, van összefüggés az életkor és a marxista nézetek között. Ez a kapcsolat onnan jutott eszembe, hogy olvastam az Index nevezetű kiadványban egy TGM-el készített interjút. Az interjú kapcsán elsőként arra a sajnálatos tényre kell gondolnunk, hogy az emberek esze – tisztelet a kivételnek – idős korukra nem megjönni, hanem elmenni szokott, és az idős mesternél eme sajnálatos élettani folyamatnak vagyunk tanúi.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Ne szomorkodjatok, munkásőrök!

2018. november 21.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, kommunizmus, terror, Tanácsköztársaság

Bizonyára november hetedike közelsége tette, hogy a napokban egészen elképesztő beszámolók és vallomások láttak napvilágot a kommunista mozgalom hazai emlékezetéről és állásáról.

Kezdődött azzal, hogy a Figyelő című hetilap október végén beszámolt arról, hogy a rendőrséget nem érdekli, hogy vörös csillaggal és egyéb kommunista jelképekkel tüntetnek Budapesten. Nem, itt nem egy Heineken-ügyről volt szó, hanem a választások utáni nagy tiltakozó felvonulásokról, ahol az ellenzéki szivárvány-koalíció részeként immár menetrendszerűen tűnnek fel kommunista jelvényekkel menetelő csoportocskák. Talán még szomorúbb, hogy a nagy garral „Kádár-rendszerező” meg „pártállamozó”, illetve „ügynököző” ellenzéket sem zavarja a nettó komcsik részvétele a rendezvényeiken.

Teljes cikk

Politikai hulladéklerakó

2018. november 20.

Címkék: kampány, balliberális ellenzék, mozgalom, Márki-Zay Péter

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Újabb játékos jelent meg az ellenzéki térfélen, a Márki-Zay Péter-féle Mindenki Magyarországa Mozgalom. Összeadva az alapítók által megjárt és/vagy fölrobbantott pártok számát, olyan magas értéket kapunk, amivel kiérdemlik a pártszédelgő elnevezést.

Annak az esélye, hogy ebből a sok elhasznált politikusból egy sikeres politikai mozgalom lesz, körülbelül annyi, mint hogy az iskolai menzán összeöntött maradékokból Michelin-csillagos vacsora jön ki.

De lássuk a teljes névsort!

Ábrahám Júlia, akinek az eddigi politikai teljesítménye kimerül abban, hogy a tavaszi országgyűlési választáson visszalépett a szocialista képviselőjelölt javára Óbudán.

Bod Péter Ákos, volt MDF-es politikus, egykori fideszes miniszterelnök-jelölt, volt MNB-elnök. Fontos róla tudni, hogy amikor MNB elnök volt, akkor a forint dőlt be, amikor ipari miniszter, akkor pedig a magyar ipar omlott össze. Jelenleg a Soros-által finanszírozott Transparency International Magyarország felügyelőbizottsági elnöke.

Elek István, ex-MDF-s, ex-fideszes, ex-LMP-s kecsketenyésztő.

Teljes cikk

Civilek mucsán

2018. november 19.

Címkék: értelmiség, atv, kultúra, balliberális értelmiség, Hudec László

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Ökörhúgyszagú, primitív, kulturálatlan, barbár népség. Így tekint a balliberális értelmiség az Orbán-kormányra és a Fidesz-szavazókra, és ezt nem is rejtik véka alá.

Felsőrendűségi komplexusuk már önmagában is megmosolygtató, hiszen hosszú ideje nincsenek abban a helyzetben, hogy ők mondják meg, mi a kultúra része, és mi nem. Különösen komikus, amikor másokon gúnyolódva éppen róluk derül ki, hogy még annak a minimális tudásnak sincsenek a birtokában, amit egy magát a kultúrában jártas értelmiséginek valló, a tv-ben nyilatkozó embertől elvárhatnánk.

Éppen ez történt az ATV Civil a pályán című műsorának november 10-i adásában. A műsorvezető Fiala János vendége Rangos Katalin újságíró, egyetemi tanár, Lampé Ágnes újságíró, Borgula András rendező, a Gólem Színház alapítója, valamint Magyar György ügyvéd voltak. Ahogy az a baloldali értelmiségi-beszélgetős műsorokban lenni szokott, a téma hamar Orbán Viktorra terelődött. A műsorvezető a miniszterelnök sanghaji beszédéből idéz egy számára mulatságos részletet (Civil a pályán, 1. rész, 15:43-tól): Orbán Viktor beszédében a besztercebányai születésű Hudec László építészről tett említést. Ez pedig nem csak a műsorvezető, hanem a vendégei számára is rendkívül tréfás. Mint kiderül, egyikőjük sem tudja, kicsoda Hudec László, sőt, meg vannak róla győződve, hogy egy „senki”. A nevét viszont vicces hangzásúnak találják, és vagy két percig röhögcsélnek a magyar kormányfő menthetetlen provincializmusán.

Teljes cikk