Hattyúdal

2017. március 13.

Címkék: választás, politika, elnökválasztás, balliberális ellenzék, Majtényi László, rendőrattack

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az Iványi Gábor és Kőszeg Ferenc koszorújában megjelent Majtényi László pontosan azt hozta, amit jelölői vártak tőle: a 2010 előtti világ idealizálása, aggódás és szabadságsiratás, demofóbia és engesztelhetetlen Orbán-gyűlölet.

Majtényi beszédével, ha csak néhány órára is, az SZDSZ feltámadt poraiból és újból megjelent a parlamentben.

Majtényi mondandójának lényege könnyen összefoglalható: vissza kell térni 1989-be. Hogy miért? A válasz egyszerű: azért, mert ez volt az SZDSZ fénykora. A liberális párt ekkor került a legközelebb ahhoz, hogy Magyarország vezető politikai erejévé váljon. Ekkor gyakorolta a legnagyobb hatást a közéletre. Ami utána következett, az a lassú, de megállíthatatlan hanyatlás.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Etnikum, homogenitás

2017. március 12.

Címkék: bevándorlás, politika, társadalom, Orbán Viktor, etnikum, nemzet, migrációs krízis

Mit jelent az, hogy nemzet? Mit jelent az, hogy „etnikum”? És miért kísért minket Szent István király Intelmeinek totálisan félrefordított passzusa minden egyes alkalommal, amikor saját identitásunkról van szó?

A miniszterelnök még február végén elmondott beszédében a következők hangzottak el: „az etnikai homogenitást meg kell őrizni. … a túl nagy keveredés bajjal jár. Természetesen mi, magyarok etnikailag heterogének vagyunk abban az értelemben, hogy európai nemzet vagyunk. Ha csak a neveket itt felolvasnánk, lenne itt minden: a bunyeváctól a svábig, de ettől függetlenül ez mégiscsak etnikailag egy bizonyos sávon belül maradó sokszínűség. Tehát egyfajta etnikai homogenitás, egy civilizáción belül vagyunk. Szerintem ennek a megőrzése kulcskérdés.”

A beszéd elhangzása után a nem-kormánypárti véleményformálók természetesen felháborodva kommentálták a szöveget. Pedig jó lenne egy pillanatra megállni és körülnézni, hogy miről is van szó – ez nem kormányról, és nem ellenzékről szól. Abban az értelemben biztosan nem, hogy nem a pillanat uralásáról van szó, hanem súlyos, létezésünk egészét meghatározó kérdésekről. Arról tudniillik, hogy kik vagyunk, milyen életet akarunk élni, és milyen országot szeretnék magunk után hagyni örökül.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Visszatérés az igazsághoz

2017. március 11.

Címkék: EU, politika, emberi jogok, sajtószabadság, Európai Parlament, illegális bevándorlás, migrációs krízis

Múlt hét hétfőn meghallgatást tartott az Európai Parlament emberi jogi bizottsága „az alapvető jogok magyarországi helyzetéről”. A téma, a forgatókönyv, valamint a szereplők nem voltak újak – azzal a talán nem elhanyagolható kivétellel, hogy a pódiumon most már helyet biztosítottak egy, az emberi jogi fundamentalizmus egyetemlegességét nem valló szervezetnek is: az Alapjogokért Központnak.

A „demokratikus civil oldalról” persze képviseltették magukat az erisztika, azaz a hamis és félrevezető, azonban meggyőzőnek tűnő érvelés művészetének nagymesterei is, az Amnesty, a Helsinki Bizottság és a TASZ. A téma a megunhatatlan, azonban mára már brüsszeli szinten is kissé megfáradni látszó „magyar ügy” volt, sajtószabadságostul, civil- és menekültügyestől.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Még egyszer a baráti tűzről

2017. március 10.

Címkék: választás, politika, balliberális ellenzék, balliberális értelmiség, Momentum

Igaza van Bunford Gerda kolleginának: a balliberális remények alighanem egymás miatt hunynak ki majd.

Az összefogók valójában jobban ódzkodnak egymástól, mint attól, aki ellen összefognának. Márpedig csatába menni úgy, hogy közben a szomszédot is aprítod, nem kecsegtet fényes hadisikerrel, e fölismeréshez még csak Clausewitzet se muszáj lapozgatni.  

A Momentum most még erre is rátesz egy lapáttal, mondván, ő valamennyi pártra rárontana. A kormányt lényegében az ellenzékkel együtt egyszerre akarja leváltani, csak az a kérdés, mikor. Először csupán 2022-re gondoltak, de nyilván szóltak nekik, hogy 2018-ban is lesznek választások, nagyratörő céljukat érdemes tehát előbbre hozniuk.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Jó-e Schulz szimata?

2017. március 09.

Címkék: választás, politika, Németország, Angela Merkel, Martin Schulz, migrációs krízis

Igazából ez majd csak az őszi parlamenti választásokon derül ki, bár a tavaszi tartományi választásokon némileg már élesedik a kép. A márciusi Saar-vidéki és májusi észak-rajna-veszfáliai szavazásokon az SPD bemérheti, tartós lesz-e az utóbbi hónapok Martin Schulznak tulajdonított előretörése.

Schulz felívelése némelyek szerint legfőképpen a Mutti, azaz Angela Merkel kopásának köszönhető. Kétségtelen, hogy Merkel régi motoros már, ráadásul az utóbbi két-három évben nem is a legjobb köreit futotta, teljesítményét így saját csapattársai sem nézhették (nem is nézték) elégedetten. Szenvtelensége, mely korábban bölcsességnek tűnt, mostanra unalmassággá merevedett, ámbátor az „unalmas” Mutti ezzel együtt a komfortos változatlanságot ígéri, ami sokak számára még mindig kívánatos, kérdés, megfelel-e még a németek többségének.

Teljes cikk

Törcsi Péter

kutatási igazgató, Alapjogokért Központ

A kommunizmus egyik utolsó maradványa: a nemzetközi nőnap

2017. március 08.

Címkék: politika, gender, feminizmus, kommunizmus, Nőnap

Mi sem bizonyítja jobban, hogy a marxizmus a liberális gender-ideológusok és a progresszív média akolmelegében talált új otthonra, mint a nemzetközi nőnap. Rövid kitekintésként azért annyit mindenképpen jegyezzünk, meg, hogy a nőnapnál kommunistább „ünnep” kevés maradt fent a rendszerváltást követően.

Szerencsére a kommunistából liberálissá vedlett értelmiségiek már nem ünnepeltetik velünk november 7-ét és hazánk „felszabadulását” sem április 4-én. Viszont egy valami megmaradt nekik, a Clara Zetkin, német szélsőbaloldali feminista (ő tekintett ránk évtizedekig az NDK 10 márkásáról) által meghonosított nőnap ünnepeltetése. Persze, mint minden egyes progresszív kezdeményezést, a nőnapot is egy támogatandó cél köntösébe bujtatják hőn szeretett kulturális marxistáink. Hiszen tényleg minden normális ember úgy gondolja nőnap nélkül is, hogy a nők és férfiak a törvény előtt egyenlők kell, hogy legyenek stb.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Baráti tűz

2017. március 08.

Címkék: politika, balliberális ellenzék, Momentum, Szigetvári Viktor

Kis késéssel, de végül a baloldalon is felismerték: a Momentummal nem nyertek mást, mint egy újabb éhes szájat.

Újabb játékos érkezett a baloldali háziversenybe: a Momentum. Ez persze csak a ballib tábor számára újdonság, hiszen a MoMo színrelépésének első pillanatától látni lehetett, hogy egy n+1-ik liberális formáció született, ami nem jelenthet jót a többi balliberális párt számára.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Folytassa, elnök úr!

2017. március 07.

Címkék: választás, politika, közvélemény-kutatás, Áder János, köztársasági elnök

Áder János kitűnő köztársasági elnök. A felmérések szerint egyik legnépszerűbb magyar politikus szuverén államfő, aki, ha kell, szembe megy az Országgyűlés kormánypárti többségével, de soha nem felejti el, hogy neki az egész magyar nemzetet kell képviselnie.

Az Országgyűlés március 13-án választja meg Magyarország következő köztársasági elnökét. A posztra két jelölés érkezett, ám a parlamenti matematika csak Áder János megválasztására ad esélyt.

Áder János a budapesti vízügyi találkozón.

Teljes cikk

Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Amnesty-jelentés: haraggal és részrehajlással?

2017. március 06.

Címkék: politika, emberi jogok, illegális bevándorlás, migrációs krízis, Amnesty International

A brit alapítású és londoni székhelyű, 1961 óta működő Amnesty International közzétette 2016/17-es jelentését az emberi jogok helyzetéről a világban, összesen 159 országot és területet megvizsgálva.

A jelentés már előszavában keményen bírálja Donald Trump amerikai elnököt és a politikai szabadságjogok korlátozásának szándékával is vádolják, de jut kritika bőven a brit konzervatív kormánynak is, mivel a törvényhozás nemrég elfogadott egy olyan jogszabályt (Investigatory Powers Act), amely jelentősen – és az Amnesty szerint indokolatlanul – kibővíti a hatóságok tömeges megfigyelési és lehallgatási lehetőségeit és a telekommunikációs csatornák ellenőrzését.

A vonatkozó jelentés Magyarország esetében komplett emberi jogi bűnlajstromot vonultat fel, és az állítások kapcsán a következőkben kitérünk néhány konkrét ügyre. Sajnos annyit előre leszögezhetünk, hogy a jelentés készítői munkájuk során nem fogadták meg Tacitus intelmét: sine ira et studio, vagyis: harag és részrehajlás nélkül! Ennek megfelelően egy hazánk tekintetében meglehetősen elfogult, szakmailag pedig felületes elemzés született.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Kérdések oktatáskutatókhoz és oktatáskútásókhoz

2017. március 03.

Címkék: politika, társadalom, oktatás, oktatásügy, tanárképzés

Az elmúlt időszak heves bírálatai nem az elmúlt 26 évben felhalmozott hiányosságokról szólnak és nem a valódi problémák megoldására irányulnak.

Az elmúlt napok (hetek, hónapok, évek) oktatással kapcsolatos vitáiban próbálom megérteni, hogy a szakma és a politikai döntéshozatal közötti kapcsolat hol siklott félre. Honnan ered, hogy kevés konstruktív javaslat mellett a szakma a tudomány védőbástyái mögül frázisokkal bombázza a politikát.

Teljes cikk