Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A módszerről

2018. március 27.

Címkék: ideológia, Migráció, társadalom, Soros-terv, Soros György, kommunizmus

„Nincs új a nap alatt”

Mindenféle kacatok között turkálva a kezembe került Harsányi Iván és Szántó György szerkesztésében, 1977-ben megjelent örökbecsű műve, „A nemzetközi munkásmozgalom története”. Valaha olvastam ezt az ordas hazugságokkal, csúsztatásokkal és a párt fenekének tisztogatásával teli művet. Borzalmas volt. Magával a művel nem is untatnám a nyájas olvasót, azonban van ennek a „munkásmozgalom” történetnek egy olyan vonása ami tán számíthat érdeklődésünkre.

Úgy volt az, hogy Marx és tettestársai elvázoltak egy tervet. Egy tervet, mely a társdalom kommunista átalakítását célozta meg. Ők persze nem nevezték tervnek ezt, hanem „történelmi szükségszerűségnek” gondolták, mely mindenképpen bekövetkezik, csak ki kell várni. Lenin és néhány más terrorista azonban nem így gondolta. Ők türelmetlenek voltak és bele is vágtak a lehetetlen megvalósításába. A Szovjetunió – természetének megfelelően – azonnal rátenyerelt az egész „munkásmozgalomra”, létre jött a Kommunista Internacionálé, a Komintern a szovjet vezetés szigorú ellenőrzése alatt. A szigort a legjobban az jellemezte, hogy a jeles szervezet vezetőit időről időre kivégezték. Amit amúgy többnyire tökéletesen meg is érdemeltek, bár sohasem azokért a bűnökért, amelyekkel vádolták őket. Így szabadultunk meg Kun Bélától is hál Istennek.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Egy kis matek

2018. március 26.

Címkék: ellenzék, kampány, Jobbik, választási részvétel, választás

A magas részvételi arány, mondják a hozzáértők, a lehető legkedvezőbb esély a kormányváltásra. Magasnak a 70 százalék körüli (lehetőleg fölötti) részvétel minősül, ilyenre a hét eddigi alkalom közül egyszer, 2002-ben volt példa, az akkor még kétfordulós választáson.

A magas részvételi arány, mondják a hozzáértők, a lehető legkedvezőbb esély a kormányváltásra. Magasnak a 70 százalék körüli (lehetőleg fölötti) részvétel minősül, ilyenre a hét eddigi alkalom közül egyszer, 2002-ben volt példa, az akkor még kétfordulós választáson. Az első fordulóban a jogosultaknak akkor 70,53, a másodikban 73,51 százaléka szavazott. Érdekes volt ez abból a szempontból is, hogy a második fordulóban általában (egy kivétellel) mindig kisebbnek bizonyult a szavazói hajlandóság.

2014-ben az első egyfordulós választási szisztémában 61, 24 százalék ment el voksolni, ez volt a második legalacsonyabb részvételi arány a rendszerváltozás után. Ennél is kevesebbet 1998-ban regisztrálhattak, pontosan 56,26 százalékot. (Megjegyzendő, hogy a továbbiakban az egyfordulós rendszert a kétfordulós szisztéma első – általában magasabb – részvételi adataival érdemes összehasonlítani.)

Teljes cikk

A Jobbik őszödi beszéde

2018. március 24.

Címkék: Jobbik, kampány, balliberális értelmiség, hellerágnesek, Vona Gábor

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A hellerágnesek – nevezzük most így a budapesti véleményformáló elit embertípusát – letették a Jobbik mellett a garast. Döntésükben egyetlen szempont játszott szerepet: mindenáron meg kell buktatni a kormányt.

Nincs ebben semmi meglepő, ez a kör nem először lett árulóvá, hiszen 1994-ben gond nélkül koalícióra léptek a pufajkásból demokratává vedlett Horn Gyulával és az MSZMP utódpártjával. A kérdés csak az: vajon mi vette rá a Jobbikot arra, hogy elfogadja a hellerágnesek közeledését? Vajon mit remélnek ettől a támogatástól? Hogy egy csapásra szalonképessé válnak? Hogy jobb lesz a sajtójuk a világban? Új szavazókat nyernek?

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Fortélyos félelem, gonosz félelem

2018. március 23.

Címkék: balliberális ellenzék, Gergényi Péter, kampány, 2006 őszi rendőrterror, Gyurcsány Ferenc

Szánthó Miklós nemrégiben írt cikke (Nem zörög?) elég világos leírását adja annak, hogy akik most látványosan rémüldöznek Orbán Viktor március 15-én elmondott beszéde óta, azok milyen jogellenes, sőt, a jogállamiság fogalmával meredeken szembemenő lépésekre készülnek.

Felmerül tehát az a megalapozott kérdés, hogy korábbi riadozásuk a vélelmezett puccstól nem inkább az „aki mondja másra, az mondja magára” értelmezési tartományban helyezkedik-e el?

Amióta tehát a miniszterelnök azt mondta, hogy „a választás után elégtételt veszünk, erkölcsit, politikait, jogit”, azóta látványosan megindult az ijedezés a nem-kormánypárti politikusok, értelmiségiek és zsurnaliszták között. A régivágású „hivatásos rettegők” – akik évek óta becsomagolt bőröndjeikkel élnek együtt – tábora most némileg frissülni látszik.

Vajon hiteles lehet-e az abból a szellemi közegből érkező jajveszékelés, amely gond nélkül csinált műhisztit a „köteles beszédből” 2002-ben? És amely műhiszti tudatos legyártásával később még el is dicsekedett? Sőt, itt nem is csak szellemi közegről van szó: hiszen a műbalhé legyártója, Gyurcsány Ferenc éppen az ellenzéki összefogás egyik motorjaként tündöklik.

Gyurcsány kitart Gergényi mellett. 

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Jobbikos: “Csoda kellene, hogy nyerjek!”

2018. március 21.

Címkék: Jobbik, megvesztegetés, kampány, botrány, balliberális ellenzék

Nagy botrány kavarodott Farkas Gergely jobbikos jelölt körül. Egyesek szerint pénzt ajánlott LMP-s riválisa visszalépéséért, szerinte csak “viccből” vetette fel az eddigi kampányköltségek megtérítését. Az igazi elszólása azonban az, miszerint “csoda kellene, hogy nyerjek!”.

“Csoda kellene, hogy nyerjek!”

Az “esélyes” jelölt. A “győztesek” jelöltje. A papír tudvalevőleg sokat elbír. Az ellenzéki pártok most abban versenyeznek, hogy melyikük jelöltje legyen helyben a kormánypárti induló fő kihívója.

A Békemenet megmutatta, hogy nincsen kormányváltó hangulat, és az ellenzék továbbra sem tud szavazókat mozgósítani. A baloldal a Hősök tere helyett a zsebkendőnyi Fővám téren ünnepelt, és a Jobbik sem merte bevállalni a Szabadság teret, inkább a mellette lévő, szintén csak falatnyi Batthyányi örökmécses körüli teret választotta. Rossz nyelvek szerint a tömeg felét egyébként is a 106 képviselőjelölt rokona és ismerőse tette ki.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Nem zörög?

2018. március 20.

Címkék: kampány, Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, balliberális ellenzék

Az „elégtétel” szó hallatán megkezdte szokásos rettegését az ellenzék. De nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ugyebár.

Orbán Viktor március 15-ei beszédében arról beszélt, hogy „a választás után elégtételt veszünk, erkölcsit, politikait, jogit”. Az ellenzék és a pótellenzék (baloldali és jobbikos sajtó, „neves értelmiségiek” stb.) pedig – ahogy 1990 óta ilyen helyzetben mindig – azonnal elkezdett rettegni és játszani az ártatlant, a ma született bárányt, hogy hát ez micsoda dolog, hogy merészel bárki is ilyet mondani velük szemben?

Rossz az, aki rosszra gondol, mondhatnánk, de hát nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. (És itt most nincs semmi áthallásos hihi-hege az LMP vezetőjének nevével.) Ugyanis azok játsszak most újra a hivatásos rettegőt, akik évek óta készítik elő, érvelnek egy alkotmányos (alkotmánytalan?) puccs lehetősége mellett, hogy a választások után majd sima többséggel is lehet alkotmányozni meg hogy az „alkotmányellenes alkotmánymódosításokat” is felülbírálhatja az Alkotmánybíróság (mert hogy különbséget kell tenni „elfogadható” és „elfogadhatatlan” alkotmánymódosítások között). De persze nem egy ilyen „fideszes” Alkotmánybíróság! Mert ha a „rendszer megbukik”, akkoraz AB jelenlegi összetétele nem lesz tartható”, „nem elfogadható ugyanis ennyi egypárti (sic!) alkotmánybíró”. Igen, a jogállamiságot körömszakadtáig védő „jogvédők” pár éve már azt is kijelentették, hogy „jogszerűen nem lehet az alkotmányos rendszert megváltoztatni. Szükségszerűen túl kell lépni az alkotmányos felhatalmazáson”, tehátát kell lépni a jelenlegi kereteteket, el kell szakadni a jelenlegi közjogi berendezkedéstől”. Bizony, ezek a nyílt társadalom hálózatához és annak eszmerendszeréhez tartozó TASz, Helsinki és EKINT „tudományos sajtótájékoztatóján” hangzottak el nem is olyan régen.

Teljes cikk

Pindroch Tamás

újságíró

Karácsony Gergely az anarchista

2018. március 19.

Címkék: Karácsony Gergely, balliberális ellenzék, kampány, anarchia

Az ember csak hüledezve nézi a magából kikelt - már koránt sem a jó tanuló gimnazista szerepét játszó - Karácsony Gergelyt, amikor arról beszél, megválasztott miniszterelnökként nem tenne esküt az alaptörvényre.

Mit nekem jogállamiság, mit nekem alaptörvény! - ezt üzeni az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje, és még a baloldali csatorna műsorvezetője is hüledezve tekint rá az ATV-ben. Karácsony ugyanis itt jelentette be, ő megválasztott miniszterelnökként nem tenne esküt az alaptörvényre. A riporter Rónai Egon - becsületére legyen mondva - jogos értetlenkedésével többször is próbálta a normalitás világába visszahúzni Karácsonyt, de nem sikerült neki.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szálasival Horthy ellen

2018. március 19.

Címkék: balliberális ellenzék, Gyurcsány Ferenc, kampány, választás

Minden hasonlat sánta, de mindegyik rávilágíthat bizonyos párhuzamokra. Kezdjük a csattanóval: ami az ellenzéki oldalon történik most, olyan, mintha 1945 előtt a hazai kommunisták Szálasival fogtak volna össze, hogy megszabaduljanak Horthy Miklóstól.

Persze a mai „baloldal” korántsem kommunista, Vona Gábor nem Szálasi, és Orbán Viktor sem Horthy Miklós.  

A frigy azonban, ami a szemünk előtt bontakozik ki, nem kevésbé perverz, mintha igazi kommunisták ölelkeznének igazi nyilasokkal. Kiváltképp, ha tudjuk, hogy ez a politikai szex nem tarthat tovább április 8-ánál, 9-én már más lesz a helyzet. Akkor az addig egymásba gabalyodó felek azonmód előkapják majd átmenetileg tokba csúsztatott, egymás ellen kifent, éles késeiket.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A Függetlenség Napja

2018. március 15.

Címkék: március 15, 1848, szuverenitás, függetlenség, választás, forradalom és szabadságharc

Március 15-e és utána a szabadságharc talán a legmaradandóbb közös nemzeti élménye marad a magyaroknak. Leginkább azért, mert az új vezetők a nemzetet bevonva, a nemzet érdekében, és a nemzeti mozgósítást a legsikeresebben végrehajtva irányították a küzdelmet.

A síkra magyarok!

Fegyvert ragadjatok.

Hazánkat újra meg kell váltani.

Borítsák szerteszét

A pártütőknek véres csontjai.

(Vörösmarty Mihály: Harci dal)

A reformkorban kibontakozó, az önrendelkezés helyreállítását célzó politikai küzdelmet a forradalom mintegy megkoronázta. Az akkor már két és fél évtizede zajló politikai építőmunka minőségét fémjelzi, hogy a forradalom vértelenül zajlott le. “A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskü szavait.” – írta Arany János.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Bevándorláspárti cenzúra

2018. március 13.

Címkék: kampány, cenzúra, Svédország, liberális véleménydiktatúra, Facebook

A Facebook már a látszatra sem ad: nyíltan beavatkozik az európai országok belpolitikájába.

Az utóbbi időben Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Facebook hosszabb-rövidebb időre letilt felhasználókat, felfüggeszt oldalakat. A letiltott-felfüggesztett felhasználók vétsége, hogy a bevándorlásról valamilyen negatív hangvételű tartalmat osztottak meg, amit a Facebook „szélsőséges tartalomnak” vagy „gyűlöletbeszédnek” bélyegez, és cenzúráz.

Teljes cikk