Kémvád a brit Munkáspártban

2018. március 07.

Címkék: kommunizmus, Jeremy Corbyn, Donald Trump, liberális értelmiség, kémvád

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A liberális elit másfél éve próbálja bebizonyítani, hogy Trump orosz ügynök – mindeddig sikertelenül. Miután a demokraták elbukták a 2016-os elnökválasztást, a CNN kirobbantotta a botrányt: az amerikai hírszerzés információi szerint az oroszok aktívan beavatkoztak az elnökválasztásba, az orosz titkosszolgálat segítette Trump elnökké választását. Ettől kezdve a mainstream média Trumpot az oroszok bábjaként kezelte.

A legtöbb vád már megbukott, sőt az egyik jelentésről az is kiderült, hogy azt maguk a demokraták hamisították. Arról a teljes nemzetközi sajtó által felkapott dokumentumról van szó, amely szerint Trump kampánycsapata kapcsolatban állt az orosz titkosszolgálattal, utóbbiak pedig segítséget nyújtottak a demokraták elleni küzdelemben – ezt a jelentést egy bevallottan Hillary Clinton által fizetett egykori brit titkosszolga állított össze. Egy másik titkosszolgálati forrásról – akinek a CIA közel százezer dollárt fizetett – egyszerűen kiderült, hogy teljesen hiteltelen: a Trump állítólagos orosz kapcsolatait bizonygató dokumentumok valójában összeollózott újságcikkek voltak.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Szivárványkoalíció? Hagyjuk már!

2018. március 07.

Címkék: választás, ellenzék, kampány, balliberális ellenzék

A hódmezővásárhelyi időközi választás galvanizálta a teljes ellenzéki összefogást vizionálók táborát. Bár a közvéleménykutatási adatokból jelenleg is az látszik, hogy a szivárványkoalíciónak sincs esélye elnyerni a mandátumok többségét, egy rövid időre játszunk el a gondolattal: mi van, ha mégis?

Csak a sajtóhíreket olvasva tényleg úgy tűnhet, hogy minden korábbinál nagyobb az esély a teljes ellenzéki összefogásra. A ballib oldalon régóta meghatározó véleményformálók és sajtótermékek már hónapokkal ezelőtt elhagyták a „demokratikus ellenzék” fordulatot, amellyel a „valódi ellenzékiek” megkülönböztették magukat a Jobbiktól; és a Jobbik is réges-régen elfelejtette már, hogy ki is vezényelte azokat a szemkilövetéseket és lovasrohamokat, amelyek miatt érzett jogos harag párttá kovácsolta a nemzeti radikális mozgalmat. Jelenleg éppen az LMP készül bebizonyítani, hogy nem lehet más a politika, a Momentum pedig… Nos, ha valaki tudja, hogy ők mit akarnak, annak bizonyára tényleg van kristálygömbje.

De lépjünk most túl a ki kivel van és kit utál történeten, ne foglalkozzunk azzal sem, hogy a kis pártok hogyan érik el az 5 %-os küszöböt, ha a visszalépésekkel minimalizálják a töredékszavazataikat, hagyjuk figyelmen kívül a közvéleménykutatásokat, mert jelen írás alternatív univerzumában már április 9. van, a Fidesz-KDNP pedig 99 mandátum megszerzésével elveszítette többségét az Országgyűlésben. Ennek megfelelően az ellenzék 100 mandátumot szerzett, bejutott az MSZP, a Jobbik, a DK, az LMP, a PM, az Együtt, a Momentum, de még a Liberális Párt is. Persze nem mindegyik szerzett annyi mandátumot, hogy frakciót alakítson, de minden nyertes a saját pártja sikereként értékeli a választásokat a médiában, az Országgyűlés alakuló ülése pedig még olyan messze van. Természetesen a Fidesz is győzelmeként kommunikálja az eredményt, hiszen messze a legtöbb mandátumot szerezték országszerte.

Teljes cikk

Baljós árnyak

2018. március 06.

Címkék: baloldal, MSZP, Gyurcsány Ferenc, kampány, Czeglédy Csaba

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A Czeglédy Csaba melletti szimpátiatüntetésen felsorakozott a baloldal színe-java: az ellenzék teljes mellszélességgel kiállt a jogerősen elítélt bűnöző mellett. Gyurcsány tegnap szenvedélyes videóüzenetben vette védelmébe egykori ügyvédjét, sőt, a DK vezérkara még a Szegedi Törvényszékre is elkísérte a gyanúsítottat.

Czeglédy Csaba a bukott baloldal emblematikus figurája: szocialista politikusként korábban 3,3 milliárd értékű adócsalásért ítélték el, most pedig bűnszövetkezetben elkövetett, 6 és fél milliárd értékű költségvetési csalással gyanúsítják. A Czeglédy melletti harcias kiállás tehát – alig egy hónappal a parlamenti választások előtt – egyáltalán nem tűnik logikus lépésnek az ellenzéki politikusok részéről.

Czeglédy Csaba és Gyurcsány Ferenc a szegedi bírósági tárgyalás előtt.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

STOP, multikulti!

2018. március 03.

Címkék: választás, multikulturalizmus, illegális bevándorlás, Röszke, Soros-terv

A választás tétje: sokszínűség vagy normalitás.

A politika – és annak egyik csúcspontja, a választás – nagyon sajátságos műfaj. A politikai logika, azaz, hogy mi alapján, milyen motívumok szerint működik e világ, talán még sajátságosabb. Abban ugyanis keverednek a politikai célok és politikai eszközök, melyek valóban nem elválaszthatóak egymástól. A politikai logikában és az ahhoz kapcsolódó cselekvésben egyszerre van jelen a politikai hatalom gyakorlatias lényege (eszközök) és a morális, végső erkölcsi igazságba vetett hit (céltételezés) – ebből fakadóan a demokráciákra is érvényes az az őszinte, de a konfliktuskerülés érdekében sokszor elkendőzni igyekezett állítás, miszerint a politikában valójában nem intézményesíthető egyszerre két igazság. Persze a mindenséget (is) relativizáló progresszió éppen erre irányul – ti. hogy mivel végső mérce hiányában mindenkinek megvan a „saját igazsága” és így nem tehető különbség „Jó” és „Rossz” között, ezért paralel létezhetnek békében egymás mellett egymást egyébként kizáró érték-kánonok. A béke viszont valójában nem a konfliktus hiánya, hanem az igazság megléte. Ahogy a magyar származású konzervatív gondolkodó, John Kekes mondta: a tolerancia erkölcsi meggyőződésünk gyengeségét jelenti – azzal ugyanis elfogadjuk azt, ami szerintünk erkölcsileg helytelen, azaz azt, ami szerintünk nem igaz.

Zavargás a röszkei határátkelőnél 2015 szeptemberében. 

Teljes cikk

Az olasz választások tétje

2018. március 02.

Címkék: bevándorlás, választás, kampány, Olaszország, migrációs krízis

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A vasárnapi választások tétje az, hogy Olaszország folytatja-e a kontrollálatlan illegális migráció politikáját, vagy a bevándorlás-ellenes erők veszik kezükbe az ország irányítását.

A parlamenti választások előtt álló Olaszország számos gazdasági problémával küzd. Az olasz államadósság töretlenül növekszik (2016-ban a GDP arányos államadósság 132,6 százalék volt), miközben a gazdaság stagnál, és a munkanélküliség sem javul érdemben (a fiatalok körében 37,8 százalék volt a munkanélküliség 2016-ban). Az olasz gazdaság tehát nincs jó állapotban – finoman fogalmazva.

Van azonban egy téma, ami a gazdasági kérdéseknél is jobban foglalkoztatja az olaszokat: a migráció. Olaszországot rendkívül súlyosan érinti a migrációs krízis, a közép-mediterrán útvonalon mind a mai napig óriási a nyomás. Az embercsempészek és a Soros-civilek gyümölcsöző együttműködése („mediterrán taxi”) oda vezetett, hogy 2016-ban 181 436 újonnan érkező migránst regisztráltak az olasz hatóságok. Az összehasonlítás kedvéért: négy évvel korábban, 2012-ben mindössze 24 200 bevándorló érkezett Olaszországba.  

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A no-go zónák fejlődéstörténete

2018. március 01.

Címkék: Angela Merkel, Dánia, balliberális ellenzék, migrációs krízis, liberális sajtó, no-go zóna

Két évvel ezelőtt a nemzetközi liberális sajtó megbotránkozva számolt be arról, hogy a magyar kormány szerint több száz no-go zóna van Európában. Az európai nagyvárosokban tevékenykedő újságírók ugyanis még sosem láttak no-go zónát: se Londonban, se Párizsban, se Berlinben, se Stockholmban.

Az lehet, hogy léteznek „sebezhető” és „kockázatos” területek – a svéd rendőrség megfogalmazásában – de ezek nagyon messze állnak attól, hogy a populista no-go zóna elnevezéssel illessük őket. (Az, hogy ezeken a területeken nők egyáltalán nincsenek az utcán, és hogy csak férfiak mehetnek be az éttermekbe és kávézókba, az mellékes kérdés.)

Életkép Stockholm egyik hírhedt külvárosi negyedéből (Rinkeby). A svéd főügyész "háborús zónának" nevezte a területet tavaly decemberben.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Minek örülsz, „elvtárs”?

2018. március 01.

Címkék: választás, jobboldal, kampány, balliberális ellenzék, Hódmezővásárhely

Nem igazán értem ama örömmámort, amivel az úgynevezett baloldal a hódmezővásárhelyi eredményt fogadta.

Egy régi fideszes legyőzte a mai fideszest, kellő tömörséggel így lehet a múlt vasárnap esti polgármester-választás eredményét összefoglalni.

Az ex-fideszes, hithű katolikus, jobboldali Márki-Zay Péter mögé beállt a bizonytalanok jelentős része, továbbá a helyi ellenzék apraja-nagyja, ergó, össz-ellenzéki siker született, legkevésbé sem úgymond „baloldali”.

Teljes cikk

Hódmezővásárhely 6 tanulsága

2018. február 28.

Címkék: bevándorlás, választás, Gyurcsány Ferenc, kampány, Hódmezővásárhely

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

1. Soros, Simicska és Brüsszel nem adták fel. Az általuk pénzelt és ideológiával ellátott csapatok az utolsó töltényig küzdenek.

2. Egymásra találtak és szövetséget kötöttek a Fidesz ellenfelei. Hódmezővásárhelyen jól megfért egymás mellett a jobbikos kampányfőnök és a DK-s aktivista, akik együtt tolták a „független” jelölt kampányát.

3. Az ellenzék végig tagadni fogja az együttműködés nyilvánvaló tényét. Mind a finanszírozók, mind a pártok szintjén létrejött a szövetség, ezt azonban a továbbiakban is titkolni és tagadni fogják, miközben a háttérben összejátszanak. Azért tesznek így, mert a szavazóik egy része nem nézné jó szemmel ezt az együttműködést.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Marad a baloldali zűrzavar

2018. február 28.

Címkék: választás, kampány, balliberális ellenzék, Hódmezővásárhely

A hódmezővásárhelyi időközi polgármester választás után a baloldal vérszagot érez.

Vajon fennmarad a közös lendület, vagy csak az egyéni politikai túlélési stratégiák kapnak újabb löketet? Mivel az ellenzéki pártok továbbra is csak egymás rovására tudnak helyzetükön javítani, leginkább marad a zűrzavar.

Legutóbb sem jött össze.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Csöbörből vödörbe – a baloldal útja a morálhoz

2018. február 26.

Címkék: Szolidaritás, Európa, kampány, balliberális ellenzék, migrációs krízis

Lassanként évek óta, tulajdonképpen a migránsválság kezdetétől egyre többet halljuk-olvassuk baloldali orgánumokban a „szolidaritás”, „szeretet”, „együttérzés” szavakat. Túl ezen a hangnem is egyre kenetteljesebb, mintha valamelyik újkeresztény szekta szeánszán venne részt az ember. Nem volt ez mindig így.

A baloldal hívei, beszéltek ugyan az „igazságosságról”, a „kizsákmányolásról”, de alapvetően a klasszikus marxisták, Althusser-ig bezárólag, aki tán az utolsó ortodox marxista szerző, a társadalmi berendezkedés tekintetében, mindannyian, többé-kevésbé bevallottan machiavelliánusok voltak. A cél szentesíti az eszközt, vallották és tették is. Nem kis elméleti munkája feküdt ebben például a honi baloldal ikonjának Lukács Györgynek, aki „A bolsevizmus mint erkölcsi probléma” című művében (is) – némi vacillálás után – hitet tesz a kommunista célok érdekében elkövethető morális bűnök mellett. Hogy ezt mennyire komolyan gondolta annak viselt dolgai adják a tanúbizonyságát. A kommunisták úgy vélték, hogy igaza van Machiavellinek akkor, mikor különböző erkölcsöt ír elő a „népnek” és a „nagyoknak” – természetesen a „nagyok” alatt önmagukat értették. Cinikusan úgy vélték, hogy az emberek kizárólag gazdasági érdekeik szerint döntenek, morális megfontolásaikat a pénztárcájukban tartják, továbbá korlátlanul nevelhetőek és a sokszor hallott hazugságokat elhiszik egy idő után. Erre a teljesen hamis, egyoldalú emberképre építették a társadalmi kísérletüket. Nem csoda hát, hogy a kísérlet vérfürdőbe és gazdasági összeomlásba torkollott, hiszen aminek alapjai rosszak az nem állhat fenn sokáig.

Teljes cikk