Liberális hiszti 10.

2017. február 03.

Címkék: politika, liberális hiszti, balliberális értelmiség, álhírek, kivándorlás

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az elmúlt időben szokássá vált Magyarországot a politika kísérleti laboratóriumaként emlegetni.

Hogy ez mennyire így van, azt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy a magyar ballib világ évekkel ezelőtt feltalálta és magas fokon műveli a mostanában oly sokat emlegetett post-truth („igazságon túli”) politizálást. A ballibek újra és újra azzal sokkolják a magyarokat, hogy a fiatalok menekülnek Magyarországról, és csak idő kérdése, míg az egész ország kiürül. A jól tájékozott újságírók szerint a tehetséges, szorgalmas és kreatív fiatalokat személyesen Orbán Viktor  kezében egy karikás ostorral – üldözi külföldre. A ballib lapok ráadásul mindig úgy festik le a képet, mintha a probléma csak és kizárólag Magyarországot sújtaná. Ezt a célt szolgálják az olyan címadások, mint hogy „Fejvesztve menekülnének a fiatalok a családbarát Magyarországról”. Tudjuk jól, a figyelemfelkeltés nagyon fontos, de nettó hülyeséget még címbe sem illik írni.

Itt az ideje, hogy helyre tegyük a dolgokat.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Változó szelek

2017. február 03.

Címkék: EU, külpolitika, Európa, Orbán Viktor, gazdaságpolitika, Putin

A változó világpolitikai széljárás miatt nagy a különbség az orosz elnök 2015-ös és tegnapi budapesti látogatása között. Bár mindkét alkalommal Magyarország számára előnyös megállapodások születtek, 2015-ben Orbán Viktornak sokkal nagyobb nyugati nyomással kellett megküzdenie. Mindegy, hogy a migráció, a választói hangulat vagy az orosz-EU kapcsolatok a téma: bátorság szüli az irányadót.

(Kép forrása: Orbán Viktor / Facebook)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Vona Gábor castingon

2017. február 01.

Címkék: választás, MSZP, Jobbik, Gyurcsány Ferenc, Vona Gábor, balliberális ellenzék

Minden korábbi fogadkozás ellenére elindult a baloldali miniszterelnök-jelölti casting. Eddig csupa önjelöltet látunk, további nevek várhatók. A klasszikus baloldali (Botka László), “civil” (Lattmann Tamás) és liberális (Bokros Lajos) jelölt mellett minapi évértékelőjében Vona Gábor is bejelentkezett a baloldali szavazóknál.

A centrális politikai erőtér köszöni szépen, jól van. A balliberális oldalon már tucatnyi párt és pártocska hemzseg, minden fogadkozásuk ellenére a 2013/14-es “összefogásra” emlékeztető hibákat ismétlik meg.

(Vona Gábor 2011-ben, még gárdamellényben.)

Teljes cikk

Molnár Attila Károly

eszmetörténész

Jelenetek egy házasságból: kinél marad a családi ezüst?

2017. január 31.

Címkék: politika, demokrácia, liberalizmus, brexit, balliberális értelmiség, Donald Trump

A Brexit és Trump győzelme után az establishment reakcióit olvasva a status quo – az „elért eredmények”, rossznyelvek szerint kiváltságok, pozíciók – védelme mellett a másik szembeszökő jellegzetesség a liberális ügy és a demokrácia hisztérikus és dühös szétválasztása.

Többek számára most derült ki, hogy a politika tartalmának meghatározásának és a kormányzók kiválasztásának nem a legjobb módja az általános választójogon alapuló szavazás, mivel az nem mindig a liberális ügy és képviselői mellett dönt. Ha pedig a szabadság és egyenlőség ellentétbe kerülne az emberiség haladásának ügyével és az élcsapattal, akkor az utóbbiak csalhatatlanul mindig a haladás mellé állnak.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Az SZDSZ és a Szent Grál

2017. január 30.

Címkék: politika, MSZP, Vona Gábor, balliberális ellenzék, balliberális értelmiség, SZDSZ

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A baloldal még mindig a 2010 előtti balliberális világot próbálja feléleszteni – a kudarca ítélt vállalkozásba pedig már Vona Gábor is beszállt.

A 2010-es választások a magyar baloldal teljes összeomlásához vezettek, és az azóta eltelt 7 év sem hozott érdemi javulást a balliberális táborban. Választási kudarcok, csökkenő-stagnáló népszerűség, szétaprózódás, belső konfliktusok, súlytalan politikusok a pártok-mozgalmak élén. Így festettek az elmúlt évek a baloldalon.

(Kuncze Gábor és Gyurcsány Ferenc)

A szocialista politikusokban és a liberális értelmiségben azonban a 2010-es bukás után még hosszú ideig élt a remény, a hit és a vágy, hogy restaurálhatják az MSZP-SZDSZ koalíciót, és így visszahozhatják a régi balliberális világot. Sőt, ez a remény, ha nem is tudatosan, de még ma is mozgató erőként hat a baloldalon, és végső soron most is ennek a tragikomikus törekvésnek vagyunk a szemtanúi.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

A nyílt társadalom vége

2017. január 29.

Címkék: liberalizmus, kampány, illegális bevándorlás, migrációs krízis, Geert Wilders, Hollandia

Hosszú évek óta szól a mantra, hogy Hollandia Európa mintaországa, a liberalizmus fellegvára. Mindenki számára követendő példa, ahol a szabadság és a béke a maga valójában teljesedhet ki.

Képzeljük magunk elé a tipikus hollandot! A ’90-es években Harry Enfield híres komédiájában így festett a kép: egy meleg amsterdami rendőr társával füves cigit szív a járőrautóban, és a holland liberalizmus csodájáról elmélkedik.

Ez a kép azonban úgy tűnik, mára megváltozott. Hogy, hogy nem, éppen ebben az országban kezdett most bevándorlásellenes kampányba az országot menedzselő liberális kormányfő, Mark Rutte, és pártja, a VVD – Szabadság és Demokrácia Néppártja. (A név megtévesztő, hiszen a párt az Európai Parlament Guy Verhofstadt vezette liberális frakciójához tartozik.)

(Rutte bevándorlásellene kampánya)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Több mint hipotézis

2017. január 28.

Címkék: USA, Angela Merkel, geopolitika, brexit, migrációs krízis, Donald Trump

Az utóbbi pár év nemzetközi fejleményei, hatásukat tekintve, vetekszenek a szovjet birodalom széthullásával. Utóbbi magát a kétpólusú világot szüntette meg, az előbbiek pedig immár végképp eltörölhetik az egykor kétpólusú világpolitikai szerkezet maradványait.

A jaltai világrendnek annyi, ezt régóta tudjuk, miközben romjai azért egy ideig talán még fenntarthatták volna valamiféle „rend” illúzióját. Csakhogy az elszabadult pénztőke okozta világ-sokk, a migrációs invázió, a brexit, valamint Donald Trump elnöksége látványosan felgyorsíthatják a romeltakarítás folyamatát, s előbb-utóbb annak is ki kell derülnie majd, miféle új rendet vajúdnak ki a sokféle érdeket megtestesítő, több erőközpontú nemzetállami szereplők.

(Donald Trump, az Egyesült Államok 45. elnöke)

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Baloldali korrupciós vádak: 4-es metró, végállomás!

2017. január 27.

Címkék: korrupció, MSZP, Demszky Gábor, SZDSZ, 4-es metró, OLAF

“Virágok” és “madarak” — egy osztrák cégvezető füzetecskéjében e két tétel alatt szerepeltek a korrupciós kifizetések. Az 1990 utáni legnagyobb panama a balliberális kormányok idejére esett, és az addigi legnagyobb kartellbírságot eredményezte. Erről a kormányzásról mondta Medgyessy Péter, hogy az “SZDSZ tele van korrupciós ügyekkel”. A 4-es metróról szóló, friss brüsszeli jelentés bár látszólag a közelmúltról szól, mégis aktuális. A korszak főszereplői ugyanis újra aktívak: Medgyessy nemrég a Jobbikkal való összeborulást szorgalmazta, míg az SZDSZ “politikai árvái” most éppen mozgalmár köntösben gyűjtenek aláírásokat az olimpia ellen.

(Demszky Gábor és Hagyó Miklós)

2010-14 között a baloldal még a demokráciát féltette. A demokrácia azonban köszöni szépen, jól van, és működik. 2014 után lemezt cseréltek, az ideák fennkölt világából alászálltak a materializmus talajára, és onnantól kezdve éjjel-nappal korrupciót kiáltanak, az oktatás és az egészségügy miatt aggódnak. A 4-es metróról szóló, most elkészült brüsszeli jelentés úgy hiányzott nekik, mint üveges tótnak a hanyatt esés. Ha eddig Brüsszel volt a hivatkozási alap (pl. a hírhedt Tavares-jelentésnél), akkor talán az OLAF jelentését is elfogadják. De nézzük szép sorjában!

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A Béke Angyalai?

2017. január 25.

Címkék: emlékezetpolitika, emlékmű, kegyelet, Esztergom, Putin, álhírek

A 444.hu és azt követően a Mandiner.hu is felkapta a hírt arról, hogy január 20-án Esztergomban egy orosz katonai emlékművet avattak. Bombasztikus címek: „Vadonatúj, Vörös Hadsereg előtt tisztelgő emlékművel köszönti Magyarország az ide látogató Putyin orosz elnököt”, illetve „Új emlékművet avattak szovjet és orosz katonáknak”.

(Kép fgrrása: itt.)

Lássunk tisztán a dologban. Először is, szó sincs valamiféle pálfordulásról, vagy, ahogyan láttatni szeretnék, kilógó szovjet-kommunista lólábról. A kegyeleti diplomácia egyik aktusáról van szó. Magyarországon van amerikai katonai temető, van lezuhant amerikai bombázógép legénységének is emlékmű állítva, és van német katonai temető is. Oroszországban 369 magyar emlékmű – amelyek többek között a málenkij robot áldozatainak is emléket állítanak! – és két központi katonatemető, Magyarországon pedig 1200 orosz katonai emlékhely jelzi a kegyeleti diplomácia működését.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Már megint

2017. január 24.

Címkék: politika, civil szervezetek, Európa, illegális bevándorlás, migrációs krízis, Amnesty International

A „civilek” – most az Amnesty International – már megint aggodalmaskodnak, mert szerintük Európában a sorozatos terrorcselekmények nyomán „aránytalan és diszkriminatív” jogszabályokat fogadott el sok uniós ország – nem fogják kitalálni, Magyarország is. Ejnye.

(Zavargás a horgos-röszkei határátkelőnél 2015 szeptemberében.)

Azt se gondoltam volna soha, hogy ilyet le fogok írni, de végül is az Amnesty legutóbbi jelentésének (rész)diagnózisa helytálló. Azt mondja ugyanis, hogy „paradigmaváltás következett be Európa-szerte: a korábbi nézet helyett, amely szerint a kormányok kötelessége olyan biztonságos környezetet teremteni, ahol a polgárok élvezhetik jogaikat, egyre inkább az a felfogás válik uralkodóvá, hogy biztonságuk megteremtése érdekében a kormányoknak korlátozniuk kell az emberek jogait”. Ez valóban így van – teszem hozzá, nagyon helyesen –, hogy egyre több uniós tagállamban, köztük Magyarországon is, olyan jogszabály-módosítások történtek, melyek azon az alapon állnak, hogy a biztonság a szabadság előfeltétele. Úgy is fogalmazhatnánk: ahhoz, hogy egyéb alapjogok érvényesülhessenek, mindenekelőtt az élethez való jogot szükséges biztosítani. És az elmúlt időszak Brüsszeltől Párizson és Nizzán át Berlinig érő terrorcselekmény-sorozata (hogy csak a szűk értelemben vett európai térséget említsük) arra késztette a jogalkotókat, hogy ezt a szempontot hatványozottan érvényesítsék jogrendszereikben.

Teljes cikk