Kiszelly Zoltán

politológus

Kinek mit ér a CEU?

2017. április 12.

Címkék: politika, balliberális ellenzék, Donald Trump, Soros György, CEU

Magasra csaptak az indulatok a Soros-egyetem körül, ám úgy tűnik, ez a játszma is úgy végződik majd, mint a foci, ahol tudvalevően kétszer tizenegyen játszanak, és végül mindig a németek nyernek. Legyünk nyugodtak, most is a kormány fog nyerni, mint a hallgatói szerződéseknél, az internetadónál, a vasárnapi pihenőnapnál, vagy éppen az olimpiánál.

A Soros-egyetem és támogatóik a liberálisok “szokásos” hübriszébe estek, magas lóról tárgyalnak. Innen ered a “szokásos” hiba is, amivel a CEU ügye szakmai-tárgyi kérdés helyett aktuálpolitikai kérdéssé válik, amiből az ellenzéki pártok és külföldi támogatóik az elmúlt 7 évben még egyszer sem tudtak érdemi politikai tőkét kovácsolni.

Miért gondoljuk, hogy ez most is így lesz?

Teljes cikk

Liberális véleményfolyosó

2017. április 11.

Címkék: politika, társadalom, politikai korrektség, Svédország, abortusz

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Feketelistára került abortuszellenes álláspontja miatt egy svéd szülésznő.

Történetéről a minap számolt be a The Wall Street Journal. Ellinor Grimmark hazájában nem gyakorolhatja hivatását, ugyanis a svéd kórházak nem alkalmaznak olyan szülésznőt, aki nem vállalja, hogy terhességmegszakító műtétekben is közreműködik. Pedig a magas színvonalú egészségügyi ellátórendszeréről híres Svédországban komoly gondot okoz a szülésznő-hiány. Vallásos meggyőződése miatt Ellinor Grimmarknak mégis a szomszédos Norvégiában kellett munkát vállalnia, ahol már közel 200 újszülöttet segített a világra – sok esetben svéd nők gyermekeit, akik éppen a svédországi szülésznő-hiány miatt választanak inkább norvég kórházakat.

Teljes cikk


Kiszelly Zoltán

politológus

Simicska milliméterei: blöff, vagy háború?

2017. április 06.

Címkék: választás, politika, Jobbik, Vona Gábor, Simicska, balliberális ellenzék

Nagy követ dobott a Simicska-család a magyar belpolitika állóvizébe. Talán nem véletlenül, hiszen a kötelező betelepítési kvóta elleni alkotmánymódosítás elutasítása óta a baloldallal együtt szavazó Jobbikról alig esik jó szó a médiában. A cukiságkampány eredményként ráadásul már az egy számjegyű támogatás “elérése” sem elképzelhetetlen. Az MSZP-DK és az LMP-Momentum cicaharc árnyékában most a Jobbik is kap némi nyilvánosságot, igaz, leginkább a Simicska-médiában.

Amikor a Jobbik még oligarcházott.

Deus ex machina - így hívják a színházban a rendezői beavatkozást, amellyel egy történet váratlan fordulatot kap. Ilyen volt a magyar belpolitikában Simicska Ádám, majd édesapja, Simicska Lajos bejelentkezése, amellyel a baloldali össze-nem-fogásról ismét a Jobbikra terelték az érdeklődést.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A roma nők korán szülnek?

2017. április 04.

Címkék: politika, társadalom, ENSZ, felzárkóztatás, Cserdi, romák

Politikailag inkorrekt panelbeszélgetés az ENSZ-ben.

Történelmi, és a liberális eszmerendszer mércéjével politikailag inkorrekt fórumnak lehetettem aktív résztvevője a politikai korrektség fellegvárában, a New York-i ENSZ székházban.

Bogyay Katalin ENSZ nagykövet asszony és a Cserdit támogató amerikai-magyar Cserdi’s Angels szervezet által rendezett panelbeszélgetésen szólalhattam fel a romák társadalmi felzárkózásának és a roma nők helyzetének javítása érdekében.

Teljes cikk

Árulás a javából

2017. április 03.

Címkék: Jobbik, Vona Gábor, balliberális ellenzék, szavazás, Soros György, CEU

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A keddi parlamenti szavazáson eldől, hogy a 2018-as választásokra összeáll-e a Jobbik a baloldallal.

Miért gondolom ezt?

A magát nemzeti elkötelezettségű pártnak mondó formáció minden jel szerint arra készül, hogy a baloldali ellenzékkel szavazzon együtt egy olyan szimbolikus ügyben, mint a lex CEU. A párt kemény magjának véleményét minden bizonnyal Toroczkai László Jobbik-alelnök pénteki Facebook bejegyzése tükrözi a legjobban: „Soros egyetemével nem gyáván finomkodni kellene, hanem nemzetbiztonsági veszélyre hivatkozva betiltani, bezárni, a romjait pedig sóval behinteni.”

Ha Vona Gáborék mindenféle mondvacsinált okból holnap mégis a baloldali pártokkal szavaznak együtt, annak csak egy oka lehet. Az, hogy Vonáék szeme előtt egyetlen cél lebeg: hogy kompatibilissé tegyék magukat a ballib pártok és a ballib szavazók számára.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Hét állítás a CEU ügyről

2017. április 03.

Címkék: politika, USA, liberalizmus, tudomány, Soros György, CEU, nyílt társadalom

Az alábbi egészen rövid írással nem szeretnék állást foglalni a CEU működésének ügyében, továbbá nem célom kétségbe vonni számos kolléga munkásságát, vagy alkotásait, még továbbá pedig nem kívánom megkérdőjelezni a CEU által felhalmozott tudás értékét. Mindössze a hellyel-közzel hisztérikussá váló tiltakozások mellé szeretnék lábjegyzeteket illeszteni.

1. A „tudomány” mint minőség a társadalomtudományokra nem teljesen úgy érvényes, mint a természettudományokra. Egy olyan skáláról van szó, ahol az egyik végpont a politikai célú kommunikáció, a másik pedig az elefántcsonttorony. Csak néha az a furcsa helyzet áll elő, hogy a politikai kommunikáció komolyan, módszeresen művelt alkalmazott tudományt jelent, az elefántcsonttorony meg tudományos mázba burkolt politikai elképzeléseket.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Stop Operation Soros

2017. március 31.

Címkék: politika, társadalom, illegális bevándorlás, balliberális ellenzék, Donald Trump, Soros György, CEU

Vajon mi lehet az? Az egyik kitalálja, a másik tanszéke megszakérti, a harmadik hatalomba jutva hivatalos program rangjára emeli, a negyedik teleharsogja vele a médiát, az ötödik ajánlásokat fogalmaz meg. És a legkisebb alapítványai pedig mindezt finanszírozzák.

Civilnek mondott politizáló szervezetek, tudományosnak mondott hóbortok, erőszakba forduló utcai tüntetések, többségnek mondott hangos kisebbség. A Soros-galaxis 1990 után a hatalmi űrt kihasználva telepedett meg, és kezdett Amerika után Kelet-Közép-Európában is terjeszkedésbe. Mostanra azonban már egyre többen állítanák meg a kőkemény társadalomátalakító politikát folytató milliárdost és érdekkörét. Az USA-ban, Macedóniában és Magyarországon is betelt a pohár.

Teljes cikk

Molnár Attila Károly

eszmetörténész

Válasz Orbán Krisztiánnak

2017. március 30.

Címkék: politika, történelem, társadalom, kormányzás, elit, magyarság, elitcsere

Kedves Krisztián,

olvastam szerzőtárs, olvastam művedet a magyar gazdaság és politika elmúlt száz évéről. A témád a közgazdaságtan klasszikus kérdése: miért gazdagszanak meg némely országok, és hanyatlanak vagy stagnálnak mások. Közgazdász kutatók tömege foglalkozott ezzel, hatalmas, az összehasonlításokat lehetővé tevő adatmennyiséget mozgatva. Mások inkább intuitíven írtak erről, amely meglátások időnként zseniálisnak bizonyultak. Az a benyomásom, a Te írásod sem az első, sem a második csoportba nem tartozik, inkább egy nem túl eredeti kormánykritika, amiből viszont sok van.

Azt állítod, hogy a politika tehet a felzárkózás elmaradásáról, és az uniós pénzek elmaradásával szükségszerű az újabb összeomlás, amit az elmúlt egy-két évben még csak 43 567-ször olvastam vagy hallottam az igényes és kreatív szakértőktől. Lehet, így lesz, lehet, nem. De érdekes, ahogyan érvelsz, és a haragodat kivetíted az elmúlt száz év magyarjaira. Ebből az következik, hogy Orbán Viktor nem felelős, a magyarok viszont menthetetlenek. Úgy tűnik, némi hezitálás után Te is beláttad TGM jóslatát, miszerint itten vagy SZDSZ-kormány lesz vagy Mucsa (marad).  De erről később.

Teljes cikk

Szabó Dávid

programigazgató, Századvég Alapítvány

Olajfa? Inkább roncsderbi

2017. március 29.

Címkék: politika, baloldal, ellenzék, balliberális ellenzék, Juhász Péter, olajfa

Az Együtt elnökének tegnapi felhívásából világossá vált: a kis balliberális pártok belátták, hogy önállóan esélytelenek 2018-ban a Parlamentbe jutásra. A minipártok potenciális olajfája viszont csak egy újabb lépés a posztkommunista nagytestvérekkel (MSZP, DK) kötendő választási alkuhoz.

Sok kicsi sokra megy, tartja a népi bölcselet. A pártpolitika világában azonban nem magától értetődő, hogy az egy-két százalékos népszerűségű erők választási szövetsége akár csak a külön-külön mért támogatottságok összeadását is eredményezné.

Juhász Péter, az Együtt párt nemrég megválasztott elnöke egy tegnapi interjúban nyíltan szövetséget ajánlott a balliberális térfél több kispártjának, név szerint említve az LMP-t, a Párbeszédet, a Momentumot és a Kétfarkú Kutyapártot. Bár a megszólított szereplők közül a Momentum már tegnap elhárította az ajánlatot, azért érdemes röviden áttekinteni a „sok kicsi sokra megy” elvére építő szövetségkötések politikai életképességét.

Teljes cikk