Ifj. Lomnici Zoltán

alkotmányjogász

Alkotmányos változások Törökországban – fókuszban a halálbüntetés visszaállítása

2016. november 17.

Címkék: EU, Erdogan, Törökország, halálbüntetés

A török államfő folyamatosan nyomást gyakorol az Európai Unióra, hogy döntse el végre, fel akarja-e venni Törökországot a tagállamok közé.

(Erdogan elnök háttérben az európai uniós és a török zászlóval.)

Recep Tayyip Erdogan lakonikusan kijelentette, hogy 2016 végéig várnak türelemmel – bármit jelentsen is ez. Erdogan ismételten felvetette: a referendumon a halálbüntetés visszaállításának kérdését is felvethetik.

A török vezetés szándékai a jövő évben az európai uniós csatlakozás kérdése is referendum tárgyát képezheti. Az Európai Unió és Törökország között a július 15-i puccskísérletet követő kormányzati tisztogatások miatt különösen feszült viszony alakult ki, mivel több uniós tisztségviselő élesen bírálta az összeesküvők és az állítólagos "támogatóik" elleni eljárásokat. Az államcsínykísérlet nyomán indult tisztogatások során több mint 32 ezer ember került börtönbe, és mintegy 100 ezren vesztették el állásukat egyebek mellett a hadseregnél, a biztonsági szolgálatoknál és a közszférában.

Teljes cikk

A többség a nemzetek Európája mellett

2016. november 15.

Címkék: EU, társadalom, közvélemény-kutatás, szuverenitás, migrációs krízis

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Közvélemény-kutatás: a magyarok rendkívül kritikusak a brüsszeli politikával szemben, de a többség kitart országunk uniós tagsága mellett.

Az év elején a Századvég Alapítvány reprezentatív felmérést készített az Európai Unió 28 tagállamában az európai polgárok közérzetéről és az Unióról alkotott véleményéről. A nyáron publikált kutatás világosan megmutatta, hogy az európai lakosság ugyan ragaszkodik az Európai Unióhoz, de elégedetlen az uniós intézményrendszer működésével.

2016 számos olyan eseményt hozott, amelyek alátámasztották a Project-28 felmérés eredményeit: gondoljunk csak a holland népszavazásra, az osztrák elnökválasztásra, a radikális, euroszkeptikus pártok további erősödésére, és – az európai polgárok elégedetlenségének legextrémebb megnyilvánulásaként – a brexitre. Ezek a történések rámutattak arra, hogy a polgárok véleményét és félelmeit figyelmen kívül hagyó brüsszeli politika feszítő erőként hat az Unióban, és rendkívül veszélyes a közösség egészére nézve.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A DK már a spájzban van?

2016. november 14.

Címkék: választás, DK, Budapest, balliberális ellenzék, baloldali ellenzék

Sajtóhírek szerint az MSZP és a DK már fel is osztotta egymás között a budapesti választókerületeket. Ebben az a hír, hogy a baloldali és liberális pártok között éppen csak elkezdődtek a 2018-as választási együttműködési tárgyalások, így a baloldali blokk (maximum követelésével) kész tények elé akarja állítani a liberálisokat.

(“2006-tal ellentétben most a fővárosi liberális szavazóknak kellene felsorakozniuk a baloldal mögött.”)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Liberálisok és a valóság

2016. november 11.

Címkék: USA, liberalizmus, elnökválasztás, Donald Trump

Van egy régi ismerősöm. Hosszú ideje van internetes vállalkozása. Netes guru ugyan nem lett, de azért jól megy neki és elismert név a szakmájában.

Miközben itthon vad balliberális állásfoglalásokat tesz közzé (pl.: „megint szarzuhany alá állt a kormány”), nemzetközi szinten inkább hardcore nézeteket vallott egykor. Mindenesetre szakértőként jelenik a net világában, olyan emberként, aki ismeri a dörgést, és tudja, hogy mi lenne és mi lesz a jó. Mivel tájékozott, és régóta üzleti tapasztalata is van a netes világban, nevezzük őt Átlagon Felüli Liberálisnak (ÁFL).

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Mi jöhet még?

2016. november 10.

Címkék: EU, Jobbik, szuverenitás, illegális bevándorlás, alkotmánymódosítás

Miután az ellenzék ellenállása miatt nem sikerült módosítani az Alaptörvényt, sok helyütt felmerül a kérdés: mi fog történni? Juncker úr elárasztja migránsokkal Magyarországot? Martin Schulz személyesen kíséri a bevándorlókat Röszkéig? Vagy lehet, jobb is, hogy nem ezzel a tartalommal fogadták el a módosítást? Folytatódik az értelmezési vita.

(Képviselők az alaptörvény hetedik módosításának végszavazása előtt. Fotó: MTI/Kovács Tamás)

Egy biztos: az Alaptörvény hetedik módosításával egyszerűbb lett volna a helyzet. Az általános kérdés ugyanis az, hogy hozhat-e, illetve rákényszeríthet-e az Unió olyan döntést a tagállamokra, mely meghozatalára nincs is felhatalmazása? Ennek kapcsán a módosítás – nagyon helyesen – kimondta volna, hogy az uniós „hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal, továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére, népességére, államformájára és állami berendezkedésére vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát”. Tehát egyértelműen rögzítette volna, hogy hol kezdődik és végződik a „szuverenitás-transzfer”.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Trump a szivarszobában

2016. november 09.

Címkék: politika, USA, elnökválasztás, elit, Donald Trump

Amerikában a kampány a politikai pornó időszaka, de nemcsak ott hasít ilyenkor a pornó, többé-kevésbé így van ez szerte a világon. A fogyasztói társadalmak haszonelvű tömegkultúrája régóta lefelé nivellálja már a közízlést, márpedig egy tömegdemokráciában a politika mindig a közízlés szolgálólánya.

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Balra át

2016. november 08.

Címkék: baloldal, Jobbik, Vona Gábor, kényszerbetelepítés, alkotmánymódosítás

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Nem szavazta meg a Jobbik a kényszerbetelepítés elleni alkotmánymódosítást. Vona Gábor döntése jelentősen átformálja a magyar politikai erőteret.

Az utolsó pillanatig azt gondoltam, hogy a Jobbik csak blöfföl, és végül meg fogja szavazni az alkotmánymódosítást. Nem hittem volna, hogy Vona Gábor meg mer kockáztatni egy tartózkodást vagy egy „nem” szavazatot.

(Kép forrása: itt.)

A mai nap eseményei azonban rácáfoltak erre az optimista verzióra. 

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

40 százalék

2016. november 07.

Címkék: politika, GDP, gazdaság, munkahelyteremtés, béremelkedés

Hogyan lehet meg a 40 százalékos bérnövekedés 5 év alatt?

2016-ban a nettó reálbér emelkedés meg fogja közelíteni a 8 százalékot. Kérdés, hogy ez az ütem 4-5 éves időtávon gazdasági értelemben fenntartható-e? Gazdasági fenntarthatóság alatt azt értjük, hogy az állam nem adósodik el és a munkahelyek megmaradnak.  

(Kép forrása: itt.)

Teljes cikk

Máthé Zsuzsa

történész

A fekete Kádár

2016. november 06.

Címkék: politika, történelem, kommunizmus, 1956, Kádár János

Míg a pesti srácok a végsőkig szembementek a diktatúrával, Kádár a végletekig megalkuvó volt: sajátjai tetemén is sorra átlépett. Ez október 23-a és november 4-e, a hősök és Kádár végső, antagonisztikus ellentéte. Kádár az elmúlás kapujában „visszatekintve mindenkit sajnált”, de bocsánatot kérni nem tudott. Emberként pálcát törni fölötte nem a mi dolgunk, de történelmi szerepét csakis október 23. ellenpólusaként tudjuk megítélni. Kádár János a magyar história fekete lapjára írta magát.

„… mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.” – olvasható Magyarország Alaptörvényének preambulumában. Hatvan évvel ezelőtt valóban csoda történt: a kommunista diktatúra és a nagyhatalmak között a második világháború után igaztalanul kialkudott, katonai jelenléttel és nemzetközi szerződésekkel megerősített világrend tizenhárom nap erejéig megdőlni látszott egy kis ország földjén. A szabadság szikrája képes volt fellobbanni egy röpke pillanatra, hogy aztán nemzetünk ismét parázsként, szinte láthatatlanul őrizze szabadságvágyának lángját egészen a rendszerváltásig.

(Kádár János)

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Hideg novemberi napok

2016. november 05.

Címkék: történelem, Magyarország, '56-os forradalom, szabadságharc, 1956

A huszadik század második fele borongós, hideg napokat hozott a legtöbb magyar családnak a Kárpát-medencében.

(Kép forrása: itt.)

A kommunizmus valósága szürke volt, és általában bosszantó. Ráadásul a kezdetek kifejezetten szörnyűek voltak. Németh László 1943-ban Szárszón még abban reménykedett: „Ha a magyar nép természete s nem mások mögéje bújt bosszúja érvényesül: bízom benne, hogy most sem kell az új Magyarországnak vérben keresztelkednie. Csak ne higgyék olvasmányaik alapján egyesek, hogy anélkül nincs is megkeresztelve.”. Tévedett. Az 1944/45-től 1989-ig tartó időszak vérfürdővel kezdődött a magyarok számára.

Teljes cikk