Kiszelly Zoltán

politológus

Jobbikos: “Csoda kellene, hogy nyerjek!”

2018. március 21.

Címkék: Jobbik, kampány, balliberális ellenzék, botrány, megvesztegetés

Nagy botrány kavarodott Farkas Gergely jobbikos jelölt körül. Egyesek szerint pénzt ajánlott LMP-s riválisa visszalépéséért, szerinte csak “viccből” vetette fel az eddigi kampányköltségek megtérítését. Az igazi elszólása azonban az, miszerint “csoda kellene, hogy nyerjek!”.

“Csoda kellene, hogy nyerjek!”

Az “esélyes” jelölt. A “győztesek” jelöltje. A papír tudvalevőleg sokat elbír. Az ellenzéki pártok most abban versenyeznek, hogy melyikük jelöltje legyen helyben a kormánypárti induló fő kihívója.

A Békemenet megmutatta, hogy nincsen kormányváltó hangulat, és az ellenzék továbbra sem tud szavazókat mozgósítani. A baloldal a Hősök tere helyett a zsebkendőnyi Fővám téren ünnepelt, és a Jobbik sem merte bevállalni a Szabadság teret, inkább a mellette lévő, szintén csak falatnyi Batthyányi örökmécses körüli teret választotta. Rossz nyelvek szerint a tömeg felét egyébként is a 106 képviselőjelölt rokona és ismerőse tette ki.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Nem zörög?

2018. március 20.

Címkék: Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, kampány, balliberális ellenzék

Az „elégtétel” szó hallatán megkezdte szokásos rettegését az ellenzék. De nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. Ugyebár.

Orbán Viktor március 15-ei beszédében arról beszélt, hogy „a választás után elégtételt veszünk, erkölcsit, politikait, jogit”. Az ellenzék és a pótellenzék (baloldali és jobbikos sajtó, „neves értelmiségiek” stb.) pedig – ahogy 1990 óta ilyen helyzetben mindig – azonnal elkezdett rettegni és játszani az ártatlant, a ma született bárányt, hogy hát ez micsoda dolog, hogy merészel bárki is ilyet mondani velük szemben?

Rossz az, aki rosszra gondol, mondhatnánk, de hát nem zörög a haraszt, ha nem fújja a szél. (És itt most nincs semmi áthallásos hihi-hege az LMP vezetőjének nevével.) Ugyanis azok játsszak most újra a hivatásos rettegőt, akik évek óta készítik elő, érvelnek egy alkotmányos (alkotmánytalan?) puccs lehetősége mellett, hogy a választások után majd sima többséggel is lehet alkotmányozni meg hogy az „alkotmányellenes alkotmánymódosításokat” is felülbírálhatja az Alkotmánybíróság (mert hogy különbséget kell tenni „elfogadható” és „elfogadhatatlan” alkotmánymódosítások között). De persze nem egy ilyen „fideszes” Alkotmánybíróság! Mert ha a „rendszer megbukik”, akkoraz AB jelenlegi összetétele nem lesz tartható”, „nem elfogadható ugyanis ennyi egypárti (sic!) alkotmánybíró”. Igen, a jogállamiságot körömszakadtáig védő „jogvédők” pár éve már azt is kijelentették, hogy „jogszerűen nem lehet az alkotmányos rendszert megváltoztatni. Szükségszerűen túl kell lépni az alkotmányos felhatalmazáson”, tehátát kell lépni a jelenlegi kereteteket, el kell szakadni a jelenlegi közjogi berendezkedéstől”. Bizony, ezek a nyílt társadalom hálózatához és annak eszmerendszeréhez tartozó TASz, Helsinki és EKINT „tudományos sajtótájékoztatóján” hangzottak el nem is olyan régen.

Teljes cikk

Pindroch Tamás

újságíró

Karácsony Gergely az anarchista

2018. március 19.

Címkék: Karácsony Gergely, kampány, balliberális ellenzék, anarchia

Az ember csak hüledezve nézi a magából kikelt - már koránt sem a jó tanuló gimnazista szerepét játszó - Karácsony Gergelyt, amikor arról beszél, megválasztott miniszterelnökként nem tenne esküt az alaptörvényre.

Mit nekem jogállamiság, mit nekem alaptörvény! - ezt üzeni az MSZP-P miniszterelnök-jelöltje, és még a baloldali csatorna műsorvezetője is hüledezve tekint rá az ATV-ben. Karácsony ugyanis itt jelentette be, ő megválasztott miniszterelnökként nem tenne esküt az alaptörvényre. A riporter Rónai Egon - becsületére legyen mondva - jogos értetlenkedésével többször is próbálta a normalitás világába visszahúzni Karácsonyt, de nem sikerült neki.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szálasival Horthy ellen

2018. március 19.

Címkék: választás, Gyurcsány Ferenc, kampány, balliberális ellenzék

Minden hasonlat sánta, de mindegyik rávilágíthat bizonyos párhuzamokra. Kezdjük a csattanóval: ami az ellenzéki oldalon történik most, olyan, mintha 1945 előtt a hazai kommunisták Szálasival fogtak volna össze, hogy megszabaduljanak Horthy Miklóstól.

Persze a mai „baloldal” korántsem kommunista, Vona Gábor nem Szálasi, és Orbán Viktor sem Horthy Miklós.  

A frigy azonban, ami a szemünk előtt bontakozik ki, nem kevésbé perverz, mintha igazi kommunisták ölelkeznének igazi nyilasokkal. Kiváltképp, ha tudjuk, hogy ez a politikai szex nem tarthat tovább április 8-ánál, 9-én már más lesz a helyzet. Akkor az addig egymásba gabalyodó felek azonmód előkapják majd átmenetileg tokba csúsztatott, egymás ellen kifent, éles késeiket.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A Függetlenség Napja

2018. március 15.

Címkék: választás, függetlenség, szuverenitás, március 15, 1848, forradalom és szabadságharc

Március 15-e és utána a szabadságharc talán a legmaradandóbb közös nemzeti élménye marad a magyaroknak. Leginkább azért, mert az új vezetők a nemzetet bevonva, a nemzet érdekében, és a nemzeti mozgósítást a legsikeresebben végrehajtva irányították a küzdelmet.

A síkra magyarok!

Fegyvert ragadjatok.

Hazánkat újra meg kell váltani.

Borítsák szerteszét

A pártütőknek véres csontjai.

(Vörösmarty Mihály: Harci dal)

A reformkorban kibontakozó, az önrendelkezés helyreállítását célzó politikai küzdelmet a forradalom mintegy megkoronázta. Az akkor már két és fél évtizede zajló politikai építőmunka minőségét fémjelzi, hogy a forradalom vértelenül zajlott le. “A mi forradalmunk Pesten, március 15-én nem vérontás volt, hanem egy szép ünnep, a szabadság ünnepe: ezerek meg ezerek csoportoztak össze Isten ege alá, ezerek meg ezerek emelték égre kezeiket, s egy szívvel, szájjal mondták Petőfi Sándor után az eskü szavait.” – írta Arany János.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Bevándorláspárti cenzúra

2018. március 13.

Címkék: kampány, Svédország, Facebook, cenzúra, liberális véleménydiktatúra

A Facebook már a látszatra sem ad: nyíltan beavatkozik az európai országok belpolitikájába.

Az utóbbi időben Magyarországon is egyre gyakrabban fordul elő, hogy a Facebook hosszabb-rövidebb időre letilt felhasználókat, felfüggeszt oldalakat. A letiltott-felfüggesztett felhasználók vétsége, hogy a bevándorlásról valamilyen negatív hangvételű tartalmat osztottak meg, amit a Facebook „szélsőséges tartalomnak” vagy „gyűlöletbeszédnek” bélyegez, és cenzúráz.

Teljes cikk

Molnár Attila Károly

eszmetörténész

A politikai teljesítményről

2018. március 12.

Függetlenül attól, hogy mik lesznek a mostani választás eredményei, a magyar jobboldal az elmúlt három évtized legnagyobb politikai teljesítményét nyújtotta.

Ennyi támogatót összegyűjteni és ennyi éven át egyben tartani más irányzatnak nem sikerült. Emiatt beleeshet a vesztét okozó önhittség bűnébe, ahogyan az Oroszországot megtámadó Napóleonnal történt. De nem az a szándékom most, hogy csatlakozzam azokhoz, akik önkéntes rabszolgaként a győzelmi meneten folytonosan a császár fülébe suttogják, „Ne feledd, hogy ember vagy”. Tertullianus szerint egy ilyen rabszolga volt, ma viszont Dunát lehet belőlük rekeszteni.

Az „állam mindenkor inkább polgárai, mint ellenségei miatt forog veszedelemben; mert ritkák a jó polgárok.”  /Spinoza/

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A munka dicsérete

2018. március 11.

Címkék: balliberális média, fiatalság, USA lövöldözés, modernitás, jólét

Amit viszont nem csak jogunk, de véleményem szerint kötelességünk is megvitatni, hogy honnan ez az egyre tömegesebbnek tűnő késztetés gyermekeinkben és unokáinkban a feltűnésre, a bármi áron való ismertségre?

„A legtöbb virágzó kultúra szerette és tisztelte a fiatalságot, de sem el nem kényeztette, sem nem dédelgette. És mindig megkövetelte tőle az engedelmességet és az öregek iránti tiszteletet.” / Huizinga: A holnap árnyékában /

A kis-ázsiai Epheszosz lakói hatalmas templomot emeltek Artemisz istennő tiszteletére. A templom és benne Artemisz hatalmas szobra az ókori világ csodáinak egyike volt, rengetegen keresték fel a várost csak azért, hogy láthassák. Történt, hogy Kr. e. 356. július 21-én egy Hérosztratosz nevezetű ember felgyújtotta és a templom porig égett. Hérosztratosz azzal indokolta tettét, hogy azt akarja: a világ emlékezzen a nevére. Ezért az epheszosziak nem csak halálra ítélték, hanem megtiltották azt is, hogy a nevét kiejtsék, vagy leírják, ezzel akarták megakadályozni, hogy a gyújtogató neve fennmaradjon. Amúgy mérsékelt sikerrel, hiszen én is éppen most írok róla.

Mindez onnan jutott eszembe, hogy Amerikában újabb iskolai lövöldözés történt, elkövetője egy Nikolas Cruz nevezetű 19 éves kölök volt, akit – Hérosztratoszhoz hasonlóan – nyilvánvaló elmebaján túl, a feltűnés szándéka is vezetett. A vágy arra a bizonyos 15 perces világhírre, amit egyébként a magyar nyelv, a maga kivételes láttató erejével „feltűnési viszketegségnek” nevez. Ő is, miként epheszoszi elődje bizonyos értelemben sikerrel járt. Nevét feljegyezték, képe és története bejárta/bejárja a világot, a legeldugottabb helyeken is beszélnek róla. Persze csak egy rövid ideig, aztán elmossák az új hírek, földrengések, tornádók, tömegszerencsétlenségek. Mire kivégzik már csak pársoros hír lesz belőle. Egyszerűen túl sok Hérosztratosz van, vagy legalábbis túl sokról tudunk.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Évi tízezer afrikai és muszlim fészekrakó?

2018. március 10.

Címkék: választás, Migráció, kötelező betelepítési kvóta, bevándorláspárti ellenzék

Fészekrakók. Az elfuserált balliberális szociálpolitika iskolapéldája könnyen megismétlődhet. Egy esetleges balliberális, vagy jobbikos kormány a kötelező betelepítési kvóta elfogadásával hazánkra jutó évi 10 515 migránst és családtagjaikat a nyugati példák alapján terítheti szét az országban.

A Fészekrakó program szegény családokat akart lakáshoz juttatni. A gyerekek számával növekvő támogatásra haszonleső ügyvédek és bankárok hálózatot szerveztek, és főként Miskolc Avas-lakótelepének megüresedő lakásaiba százával költöztettek olyan családokat, amelyek finoman szólva sem tudtak környezetükbe beilleszkedni.

Most valami hasonló fenyeget, hiszen a balliberális ellenzék, de még a Jobbik is leginkább Brüsszelhez és Soros Györgyhöz dörgölődzik, és csupán a határkerítés megtartását ígérik, ami nem zárja ki a kerítés — például kvóták általi — átjárhatóvá tételét. A Dublin IV. szabály pont egy ilyen kötelező szétosztási kvótát hozna, Magyarországra évi 1 294 10 515 migráns jutna, akiket itt kéne letelepíteni.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Gyurcsány számol

2018. március 09.

Címkék: választás, Gyurcsány Ferenc, kampány, balliberális ellenzék

Kissé unom már a gyurcsányozást, de az a vaksi értelmezés, amely őkelme mostani „tündöklését” kíséri, újra meg újra megszólalásra késztet.

Legújabb fejlemény, hogy egy rádióműsorban elmondta, (sokak szerint) elkottyantotta második őszödi beszédét, (sokak szerint) mintegy „véletlenül”.

Véletlenül?!

Teljes cikk