Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Forradalmi ősz

2018. november 12.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, balliberális ellenzék, Károlyi-puccs

Az idén különösen erős forradalmi érzés járta át az ellenzéki szíveket. Éppen száz esztendeje az un. „őszirózsás” forradalomnak, amely a balliberális vélekedés szerint a magyar történelem nagyszerű pillanata volt, az első köztársaság megalapításával.

Bizonyos értelemben mentik ami menthető. A tanácsköztársaság népszerűsítéséről már le kellett tenniük – nehezükre is esett – hát most Károlyit dicsőítik. Kérdés persze, hogy kik és mire emlékeznek ezen eseménnyel kapcsolatban, magyarán: mit tudunk Károlyi és eszmetársai tevékenységéről. Az egyszerű válasz persze az, hogy azt amit tanítottak nekünk róla. Ám a dolog – természetesen – korántsem ennyire egyszerű.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Nyugaton a helyzet változatlan

2018. november 08.

Címkék: Európa, geopolitika, elit, Donald Trump, Emmanuel Macron, midterm elections

A midterm minapi politikai eredménye (Trump győzelme a szenátusban, a demokratáké a képviselőházban) egyértelműen jelzi, Amerika egyelőre elnapolta a nagy összecsapást két társadalmi énje (leegyszerűsítve: a fehér és a színes) között.

Trump persze triumfál, mert hivatali ciklusa közepén az éppen regnáló elnök száz éve nem tudta növelni saját pártjának súlyát a szenátusban, Pelosiék pedig azért verik a mellüket, mert a demokraták végre visszaszerezték a képviselői helyek (csekély) többségét.

Senki sem lehet maradéktalanul elégedett, s ilyenkor a politikai kommunikáció szabályai szerint mindkét félnek úgy kell tennie, mintha ő győzött volna. Pedig a Trump-járgány küllői közé a demokraták ezután már bármikor benyomhatják a botot, arról viszont nemigen álmodhatnak, hogy –   így vagy úgy – idő előtti távozásra kényszeríthetik Trumpot. Az elnök marad, Amerika nagy hányada vevő rá és a stílusára, csakhogy az ellenzék ezután még keményebben fogja a… kezét.

Semmi sem dőlt el, aminek előbb-utóbb, jelesül 2020-ban el kell dőlnie.  

De addig: patt.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel még nem végzett

2018. november 07.

Címkék: Németország, Merkel, ENSZ, illegális bevándorlás, ENSZ migrációs paktum

Angela Merkel bejelentette távozását, ám mielőtt lelép a színről, egy-két dolgot még el akar intézni. Az egyik az ENSZ migránsbetelepítési paktumának elfogadtatása, ami még szélesebbre nyitná a kaput az Európába és ezen belül Németországba igyekvő tíz- és százezrek előtt.

Az ENSZ Globális Migrációs Paktumát december 10-én írják alá, ami egy új időszámítást hozna az emberiség történetében. Hivatalossá tenné az újkori népvándorlást.

Az ENSZ a migrációt pozitív folyamatnak tartja és ezért világméretben megkönnyítené szabályozná a vándorlást. Ha egy migráns, akár embercsempészek segítségével, eljut Európába és felmondja a Soros-hálózat szervezetei által kis füzetekbe foglalt mesét, jó eséllyel kap menedékjogot.

Teljes cikk

Facebook vs. demokrácia

2018. október 31.

Címkék: politika, Facebook, hatalom, manipuláció, viselkedéspszichológia

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Néhány évvel korábban sokan még azt hitték, összeesküvés-elmélet, ma azonban már tény: a Facebook manipulálja a közösségi oldalon megjelenített tartalmakat politikai befolyásszerzés céljából.

Zuckerbergék első, nagy nyilvánosságot kapott „lebukása” 2014-ben következett be. Ekkor szivárogtak ki dokumentumok a vállalatóriás titkos pszichológiai kísérletéről, amely során közel 700 000 felhasználó hírfolyamát manipulálták. A felhasználók tudta és beleegyezése nélkül zajló kísérlettel Zuckerbergék azt akarták kideríteni, hogy a közösségi oldalon megjelent bejegyzésekkel, hírekkel tudják-e befolyásolni a felhasználók érzelmeit. Habár a kísérlet hivatalos eredménye nem ismert, de a későbbi fejlemények alapján biztosra vehetjük, hogy Zuckerbergék feltételezése megerősítést nyert. 2016-tól egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyekből világossá vált, hogy a Facebook aktívan manipulálja a közösségi oldalon megjelenő tartalmakat. A jobboldali hírek szisztematikus háttérbe szorítása, a migránsokkal kapcsolatos negatív hozzászólások törlése, profilok felfüggesztése, az „álhírek” elleni szent háború egytől egyig a hírek intézményesített manipulálásának, és így a felhasználók befolyásolásának az eszközei.

Sokan minderre csak legyintenek, mondván: akárhogy is manipulál a Facebook, engem nem tud befolyásolni, hiszen tudom, hogy miben mesterkedik. Igen ám, de a közösségi média befolyásolási technikája nem a tudatos énünkre, a racionalitásunkra hat, hanem egy sokkal nehezebben kontrollálható részünkre: az érzelmeinkre.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

„Őszirózsák” – Száz évvel ezelőtt ilyen mélyre süllyedtünk

2018. október 30.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, Trianon, 1918 ősze, Károlyi-puccs

„Amikor a Katonatanács elnökét mutattam be, elszörnyedve kiállított fel: Önök ilyen mélyre süllyedtek?” (Károlyi Mihály Franchet D’Esperay francia tábornokkal történő találkozásáról)

Egy évszázaddal ezelőtt a lezserül öltözött, a népek forradalomi egységesüléséről ábrándozó és a régi Magyarország bűneiről egymás között fecsegő Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vezette budapesti küldöttség megérkezett Belgrádba az antant balkáni főparancsnokához. Szinte rögtön kiderült, hogy fordítva akarnak beülni a moziba. A hamis bűnvallomásra, Jászi akadémiai igényű nyilatkozatára a reálpolitika és a győztes gőgje felelt. A tehetetlenkedő Károlyi és Jászi fémjelezte új kurzus a határok védelméért semmit nem tett, sőt, azt többnyire egyenesen akadályozta. Másokkal szemben viszont, akik ellen akartak állni a beözönlő cseh és román csapatokkal szemben, hatékonyan lépett fel. Így történt, hogy 1918 október utolsó napjaiban és november elején eldőlt Magyarország sorsa. Sokféle elbeszélését ismerjük az eseményeknek. Az utolsó elhibázott, elárult júniusi Piave menti támadás történetét, amely megrendítette a császári és királyi hadsereget. Az olasz fronton megkötött november 3-i fegyverszüneti egyezményhez fűzött 24 órás csúszásról készült pótjegyzőkönyvet, amelyet az olasz fél cinikusan kihasznált és százezerszámra ejtette a foglyokat. A hátországban uralkodó állapotokat, a blokád és a tehetetlen adminisztráció okozta éhínséget. A magyar elit képtelenségét a politikai mozgósításra, és a baloldali ellenzék destrukcióját. De vajon hogyan látta mindezt egy szemtanú? Somogyváry Gyula, akit két és fél évtizeddel később először a Gestapo, majd utána az ÁVH hurcolt el, ekkoriban már bő három éve a fronton harcolt, főhadnagyként. Vajon hogyan írta meg ő a hazájukért aggódó frontharcosok élményeit? Gyula deák „És Mihály harcolt” című regényéből idézzük fel azokat a vészterhes napokat.

Teljes cikk

Merkel a béna kacsa

2018. október 29.

Címkék: választás, politika, Németország, Angela Merkel

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Németország nagy terhet cipel a vállán. A terhet úgy hívják: Angela Merkel. Ma azonban mintha egy lépéssel közelebb jutottak volna a németek ahhoz, hogy megszabaduljanak terhüktől.

Merkel a mai napon bejelentette, hogy decemberben lemond a pártelnöki tisztségéről, 2021-ben pedig nem indul a kancellári székért. Ezzel egyértelműen bukott politikussá vált, amolyan béna kacsa lett, aki már nem indulhat jövőre az Európai Bizottság elnöki posztjáért.

Merkel távozásáig azonban még hosszú, és rögös út vezet. Legkésőbb jövő szeptemberben vonják meg a berlini nagykoalíció félidős mérlegét, amit a szocialisták szakítópontnak is használhatnak. 2017 előtt ugyanis nem léptek ki a nagykoalícióból, azóta is csökken a támogatottságuk és nem akarnak az FDP sorsára jutni, akik szintén nem ugrottak ki Merkel mellől, és 2013-ban kiestek a Bundestagból. Merkel most időt nyert, az utódlási harc leköti párton belüli riválisait. A szakpolitikai vita pedig eltereli a figyelmet a migrációról, ami bűncselekmények és terrortámadások képeivel tér vissza a hírekbe.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A lokalitás szabadsága

2018. október 26.

Címkék: Franciaország, Liberálisok, Emmanuel Macron, Európai Parlamenti választás

Nyugat-Európában járva-kelve jól teszi az ember, ha már most a jövő tavaszi európai választásra gondol. Persze ne csak a képernyőt vagy az újságokat keresse; ha tényleg kíváncsi, szimatoljon bele a helyi levegőbe, hiszen ellentétben a közhiedelemmel, a valóság még mindig ezeken az életes helyeken, nem pedig a virtuális világban formálódik. Amit ez utóbbiban láthatsz, bámulhatsz, az csupán egy manipulált – bár szinte mindent elnyelni, elfedni akaró - lenyomat.

Jövő tavasszal az uralkodó neoliberális ideológia sugallatai szerint magas részvétel várható az európai parlamenti voksoláson. Hála az úgymond „újfasiszta” fenyegetésnek, a haladás erői (amin mostanság a multinacionális tőke érdekeinek behódoló és azokkal összefonódó balliberális főáram értendő) összekapják majd magukat, s útját állják a „fasizálódás” tendenciájának. ! No pasarán! – imígyen cseng ma a Wall Street-től Brüsszelen keresztül a londoni Labour Party irodákig hatoló jelszó. Fura egy „népfront” ez. Szegény Dolores Ibbáruri, a legendás antikapitalista, fészkelődhet is a sírjában. (Kínjában.)

Nem tudni, ki és miként tör, avagy nem tör át, de hogy Délnyugat-Franciaországban nyomát se látni az „újfasizmusnak”, az biztos. Pedig e Provance-tól és a Cote d’ Azúrtól balra eső, nagyjából Bordeauxtól a Pireneusokig húzódó, mellbevágóan rusztikusnak megmaradt vidék mindig másként gondolkodott. Mindig szembeszegült az éppen aktuális főárammal, kezdve az albigensektől (katharoktól) a Nagy Francia Forradalmat opponáló Vendée-n át egészen a mai napig.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A kiképzés

2018. október 24.

Címkék: MSZP, szocializmus, balliberális ellenzék, szocialisták, Horn Gyula

Beszélgetések során gyakran elhangzik a „régi szoci politikusok jobbak voltak” kezdetű elmélkedés. Elsősorban Horn Gyula neve szokott felmerülni, de még akár az utolsó dinoszauruszok, Kovács László, vagy Lendvai Ildikó neve is előkerül. És valóban, magam is hajlok rá, hogy a „régieket” tehetségesebb, ügyesebb politikusnak tartsam, mint a maiakat a szocialisták között.

1989. október 7-én, az MSZMP híres átalakuló kongresszusán Horn Gyula akkori külügyminiszter mond beszédet.

Természetesen nem tartom Hornt és kortárs elvtársait „jó” politikusnak, mert a jó az morális kategória és valami többet jelent számomra, mint érvényesülési képességet, vagy politikai szimatot, melyek szükségesek a politikai pályához. A régi szoci politikusok semmiképpen sem voltak morális értelemben jók, éppen ellenkezőleg. Nevezzük őket talán ügyesnek, mert ez jobban kifejezi a pusztán machiavellista értelemben vett politikai teljesítményüket. És ez az ügyesség sem a közjót szolgálta, hanem pusztán a választókkal folytatott kommunikációban, a párt irányításában és a személyzeti politikában – összefoglalva a választási sikerességben – nyilvánult meg.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Csak a nemzet!

2018. október 23.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, szabadság, 1956, forradalom és szabadságharc

Látható, hogy milyen szörnyű ellenállásra képes egy nép, még ha kell, puszta kézzel is, ha a szabadság és a függetlenség kivívása a célja. (Joszip Broz Tito, 1956)

Tito marsall, Jugoszlávia teljhatalmú kommunista diktátora 1956. november 11-én egy pártgyűlésen krokodilkönnyeket hullajtott a magyar szabadságharc eltiprása felett. Ügyes húzás volt, hiszen tíz nappal előbb a Hruscsov vezette szovjet küldöttséggel személyesen fogadta Brioni szigetén, és megállapodott velük a megtorlás forgatókönyvében. Tulajdonképpen Kádárt is neki köszönhetjük: a viharos repülő- és hajóúttól összetört szovjet pártvezetőket már ülni is alig bírtak, miközben a jugoszláv kommunisták a megtorlás forgatókönyvéhez módosításokat fűztek. Még a jugoszláv követségre menekülni kívánó (3 nappal vagyunk a november 4-i invázió előtt!) Nagy Imre-csoport sorsáról is megegyezés született. Ehhez képest nem sokkal később Pulában elvtársai előtt Tito marsall így beszélt: „Ha ez megmenti a szocializmust Magyarországon, akármennyire is a beavatkozás ellen vagyunk, elmondhatjuk, hogy a szovjet intervenció szükséges volt. (…) Látható, hogy milyen szörnyű ellenállásra képes egy nép, még ha kell, puszta kézzel is, ha a szabadság és a függetlenség kivívása a célja.”.

De végül is mi történt 1956-ban?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A hajléktalanokat integráljuk, ne a migránsokat!

2018. október 18.

Címkék: politika, hajléktalan, Migráció, illegális bevándorlás, balliberális ellenzék

Hofi Géza vicce jut az eszembe: Ha van rajta sapka, az a baj. Ha nincsen, akkor meg az. Amikor a kormány segíteni akar a hajléktalanokon, a “haladó" sajtó és “szakma” azt támadja. Amikor éppen nem segít, akkor meg azon sivalkodnak, hogy hányan fagynak meg télen az utcán.

Az Országgyűlés szerintem ismét nagyon jól döntött: ezentúl nem lehet életvitelszerűen az utcán élni. A döntés azt üzeni a hajléktalanoknak, hogy a társadalom nem mond le róluk, és aki önhibájából, vagy önhibáján kívül elveszíti feje fölül a tetőt, az ne egy párhuzamos társadalom felé sodródjon, hanem maradjon a társadalmon belül.

Ez az üzenet, vagy más szóval társadalomirányítási cél nem csak a hajléktalanokra ró feladatot. Amikor a törvény tiltja az életvitelszerű közterületen élést, akkor az ellátórendszerre is feladatot ró, hiszen az utcáról a szállókra terelt embereknek olyan ellátást kell(ene) biztosítani, ami elég vonzó ahhoz, hogy igénybe vegyék; megfeleljen a rászorulók igényeinek, például férfiből és nőből álló pároknak is biztosítson közös szobát; és ami a legfontosabb, biztosítsa a hajléktalanságból való kilépés lehetőségét.

Egerben modern szálló várja a hajléktalanokat.

Teljes cikk