Az ellenzéki kampány 5 nagy ellentmondása

2017. november 30.

Címkék: politika, média, kampány, balliberális ellenzék, Soros György

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az ellenzéki média – aka Soros- és Simicska-média – a legszórakoztatóbb képtelenségeket állítja a kormányról. A kormány és Magyarország gyalázásában a versenyzők egymásra licitálnak, és görcsös igyekezetükben sokszor önmagukkal is ellentmondásba kerülnek.

Csokorba gyűjtöttem az ellenzéki skizofrénia leglátványosabb tüneteit. A sor minden bizonnyal hosszan folytatható, az alábbi öt ellentmondás azonban rendszeresen visszatérő elem az ellenzéki médiában:

1. A magyar kormány Kína/Oroszország láncos kutyája! – VS – A keleti nyitás nem működik, nem jön se megrendelés, se beruházás, se pénz a keleti országokból.

Feloldás: A nyugat-európai országok már évtizedekkel ezelőtt megkezdték – és végre is hajtották – a keleti nyitást. Minden állam, nemzeti érdeke szerint igyekszik a lehető legtöbb országgal előnyös gazdasági kapcsolatokat kiépíteni. Nekünk is így kellett volna tennünk, már sokkal hamarabb. A keleti nyitás azonban már most is sikeres. A közép-európai térség országai közül mi exportálunk a legtöbbet Kínába: a tavalyi évben 600 milliárd forintnyi árut szállítottunk az ázsiai országba.

Teljes cikk

Nekik Mohács kell

2017. november 29.

Címkék: politika, Jobbik, kampány, káosz, Heller Ágnes, Mohács

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A magyar irodalomtörténet leghazugabb mondata úgy hangzik: „Nekünk Mohács kell.” A köznyelvi fordulattá vált verscím mögött az a téves elképzelés húzódik meg, hogy a dolgok jobbra fordulásához minden le kell rombolnunk, a múltat végképp el kell törölnünk.

Az összeomlás és a káosz azonban, az ígérettel ellentétben, sosem az új és tiszta viszonyok létrejöttét segítette elő, épp ellenkezőleg. Mohács után nem tisztult le a kép, hiszen Magyarország elvesztette szuverenitását, három részre szakadt és másfélszáz évre hadszíntérré vált. A modern korban az első világháborús összeomlást a Tanácsköztársaság rémuralma és Trianon, a második világháborús katasztrófát pedig negyven év szovjet diktatúra követte.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Az árulás

2017. november 28.

Címkék: EU, politika, kampány, Migráció, balliberális ellenzék, kötelező betelepítési kvóta

Nem tehetek róla, de mikor kiderült, hogy a magyar baloldal képviselői egyöntetűen, önként és dalolva, megszavazták az EU parlament határozatát a felső korlát nélküli, kötelező betelepítési kvótáról – valamint az összes Magyarországot elítélő, büntetni szándékozó határozatot – azonnal Mályusz Elemér könyve, „A vörös emigráció” jutott eszembe. Rövid könyvismertető következik.

Gyengébb jelleműek, semhogy be mernék vallani maguknak tévedéseiket és akaratuk is erőtlenebb, semhogy gyászos szereplésük következményeit belátva, vissza tudnának vonulni a bűnbánó vezeklésbe.”

Mályusz Elemér: A vörös emigráció

Mályusz – aki egyébként méltatlanul elfeledett, jelentős akadémiai történettudós volt – kitűnő könyve leírja, hogy a vörös emigráció hogyan dolgozott minden eszközzel Magyarország befeketítésén, miután itthon a dicsőséges 133 nap után kitellett a becsületük. Bemutatja, hogy kikből is állt a patkánylázadás vert serege. Véresszájú skriblerekből, ábrándos entellektüelekből (a hasznos idióták, ahogyan Lenin elvtárs nevezte őket) és néhány nagyon is tudatos, jól képzett moszkovita ügynök alkotta a jeles társulatot. A bandát a hatalom elvesztéséért érzett vak, őrjöngő bosszúvágy, a magyarság gyűlölete és az egzisztenciális rettegés tartotta össze. Amúgy egymást is utálták és vadul marakodtak a fogyatkozó pénzforrások felett. Nem ismerős ez?

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A halottkém jelenti 2.

2017. november 27.

Címkék: politika, MSZP, Jobbik, liberalizmus, kampány, Lendvai Ildikó

Rút politikai és erkölcsi öngyilkosság lenne összefogni a Jobbikkal, nem, nem, soha! – mondja Lendvai Ildikó, és ebben történetesen igaza van. Tényleg nem mindegy, hogyan tűnik el egy párt: rútul végzi-e, avagy kevésbé rútan.

A maga részéről világos üzenet ez a „pusmogó” liberális háttér-moguloknak, kik az MSZP-t még haló poraiban is irányítanák, s különösebb erkölcsi fakszni nélkül biztatnák a lehető legrútabb halálnemre.

Tudjuk persze, hogy a kommunista és a szélsőjobbos szavazóbázis alsó szegmensei olykor felcserélhetők: egykor Rákosi Mátyás maga adta ki az ukázt, hogy a kisnyilasok előtt legyen csak nyitva a kommunista párt kapuja, 2010-ben pedig Vonáék söpörtek be tömegesen elárvult baloldali szavazatokat a legsanyarúbb sorban tengődő Észak- és Kelet-Magyarországról.

Teljes cikk

Kovács István

stratégiai igazgató, Alapjogokért Központ

Dogma

2017. november 24.

Címkék: EU, Brüsszel, Migráció, Jean Claude Juncker, betelepítési kvóta, Frans Timmermans

Lassan tényleg abszurd drámára hajaz mindaz, ami az Unióban zajlik éppen. Sokszor teljesen olyan, mintha az EU vezetői direkt az ellenkezőjét tennék annak, ami célravezető lehetne. Hol van ebben a logika?

Vitathatatlan, hogy jelenleg az EU fennállásának legnagyobb vállságát éljük. Pontosabban inkább válságait, hiszen a probléma éppen abból adódik, hogy az Unió szinte minden területen egyszerre küzd olyan problémákkal, amelyek önmagukban is megingathatnák a közösséget. Néhány példa az említés szintjén: brexit; háború a szomszédban; repedések  szakadékok az eurózónában (Görögország, olasz államadósság, francia gazdaság stagnálása); migrációs válság stb. A sort nyilván lehetne még folytatni, de a lényeg így is egyértelmű: alapvető reformokra lenne szükség. El kellene végre dönteni, hogy milyen irányba induljon el az Unió, mert hogy a mostani keretek fenntarthatatlanok, az biztos. Ilyen döntés azonban nem születhet meg a mindenkori német kancellár nélkül. "Minden németek anyját" jelenleg viszont a kormányalakítás köti le, nincs ideje (és felhatalmazása sem igazán), hogy az EU-val foglalkozzon.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Szegény Spinoza

2017. november 21.

Címkék: Jobbik, Vona Gábor, kampány, liberális értelmiség, Spinoza-ház

Nem is olyan régen a liberális véleménygrófok a Jobbikot még a kormánypártok ellenzéki segédcsapatának tartották, azt sugallva, hogy éles hatalmi helyzetben a szélsőjobb összeállna Orbánékkal, avagy Orbánék a szélsőjobbal, mindegy. Egyik kutya, másik eb, szóval összenő, ami összetartozik, akkoriban ez volt a liberális kórus főszólama.

No de, hol van már a tavalyi hó? Minap a Spinoza-ház langymelegében bizony az utolsó pelyhéig elolvadt. Mi több, Heller Ágnes asszony egy internetes fórumon még áldását is adta a Vona Gáborral való kokettálásra, a nagy cél, Orbán Viktor megbuktatása érdekében. Semmit sem feledve, de mindent megfontolva, maradék híveit feloldozta az önmarcangolás, a sokakban nyilván feltoluló gyomortáji öklendezés kényszere alól.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Mag-Európa helyett jön a brüsszeli Szovjetunió?

2017. november 20.

Címkék: EU, eurozóna, Juncker, eurózóna, Macron, magEurópa

Juncker bizottsági elnök után az Európai Parlament jobboldali elnöke, Antonio Tajani is kukába dobta Emmanuel Macron mag-Európára vonatkozó terveit. A franciák által vezetett, adósságban úszó déliek nem ilyen lovat akarnak, már megint a brüsszeli bürokraták és a németek által vezetett északi országok járnának jól.

Mint előtte számos nagy terv, Macron francia elnök terve is jól mutatott a papíron. A szeptemberi német választásig kellett volna Európa-szerte vitázni az eurózóna új parlamentjéről, pénzügyminiszteréről és ezekhez kapcsolódóan a közös költségvetésről. A német választás után felálló régi-új berlini kormány Párizzsal véglegesítette volna a terveket, majd az Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulóján, 2018. január 22-én kellett volna a reformot elindítani.

Az időterv azért is fontos, mert jövő tavasszal választ Olaszország új parlamentet, és a három legnépszerűbb olasz párt mindegyike ki akar lépni az eurózónából, vagy legalább kacérkodik egy, az euróhoz képest párhuzamos belső valuta bevezetésének ötletével.

Macron és Juncker. Két malomban őrölnek.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Van másik!

2017. november 19.

Címkék: USA, környezetvédelem, Donald Trump, Föld

Több mint tizenötezer tudós intézett „második figyelmeztetést” az emberiséghez a minap, mondván, hogy öles léptekkel haladunk a katasztrofális éghajlati változások felé, s az évszázad végére a jelenleg még létező fajok jelentős része eltűnik a Földről.

Ugyancsak friss tudományos hír, hogy a vegyszerekkel túltelített talajok termőképessége néhány évtizeden belül kimerülhet, ezért a jövőben semmiképpen sem tanácsos szorgalmazni az utóbbi évtizedekben alkalmazott gazdálkodási formákat.

Fejünk fölött a klímaváltozás, talpunk alatt a degradálódó talaj – van ennél kecsegtetőbb perspektíva?

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Az új veszedelemről

2017. november 18.

Címkék: EU, Lengyelország, migrációs krízis, betelepítési kvóta, Soros György, Nigel Farage, nyílt társadalom

Egy állam szuverenitására ma már nem csak más államok vagy nemzetközi szervezetek, de eszmék és éppenséggel az azok bűvkörében élő „nem kormányzati szervezetek” is veszélyt jelentenek.

Frappáns felvetéssel állt elő a Lengyelország ellen jogállamiság-eljárást kezdeményező, majd a migránsok kötelező szétosztását megszavazó Európai Parlament ülésének előestéjén Nigel Farage. A brit politika „fenegyereke” – rendkívül tehetséges szónok, aki a Brexit „elérésével” értelmetlenné tette egyébként pártja létét – EP-s kollégáinak írt levelében kezdeményezte, hogy azok valljanak színt a Soros-féle alapítványi hálózathoz való viszonyukról, és hogy a kapcsolati háló felderítésére a parlament állítson fel egy különbizottságot.

Bár a használt tónus és az őszinteség az eurokrácia brüsszeli madárnyelvéhez szokott füleknek talán túl keresetlen, a UKIP-es politikus nyilván releváns témát vetett fel, méghozzá igenis megfelelő nyelvezettel. Farage ugyanis nem is annyira Sorosról, mint inkább a nyílt társadalom eszméjéről elnevezett alapítványi hálózatról beszélt. És bár napjainkban Soros György neve fémjelzi ezt a kripliséggel vegyes ellen-utópiára emlékeztető ideológiát, – ahogy az angol mondja – „van egy pontja” Farage-nak. Ugyanis nemzetközi spekulánsok ide vagy oda, Soros Györgynél sokkal veszélyesebb a nyílt társadalom eszmerendszere maga. Soros pályafutása ugyanis a biológia törvényszerűségei okán egyszer véget fog érni, a nyílt társadalom eszméje azonban itt marad közöttünk. És azon szervezeti infrastruktúra és hálózat is, mely osztja e szellemiséget: mint amilyenek a különböző,  a demokráciát, médiaszabadságot, jogállamiságot méricskélő szervezetek (tudják, a „nagy tekintélyű” Human Rights Watch, Human Rights First, Freedom House), és honi „jogvédő kistestvéreik”, az Amnesty, a Helsinki vagy a TASZ.

Teljes cikk

Soros-terv: végrehajtás folyamatban

2017. november 16.

Címkék: Brüsszel, Európai Unió, kampány, migrációs krízis, Soros György, Soros-terv

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az Európai Parlament néhány órával ezelőtt nagy többséggel elfogadta álláspontját a migrációs krízis kezeléséről folytatott vitában.

Az állampolgári jogi bizottság által készített, a liberális frakcióhoz (LIBE) tartozó Cecilia Wikström által előterjesztett mandátum értelmében a jövőben (1) nem az a tagállam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik; (2) minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, illetve (3) aki nem működik együtt, az uniós forrásokat veszíthet. A mai naptól kezdve így szól tehát az Európai Parlament hivatalos állásfoglalása kvóta-ügyben.

Navracsics Tibor már többször hangot adott meggyőződésének, hogy Soros-terv nem létezik. Az Európai Bizottság magyar biztosa bő egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az európai bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”, a minap pedig kijelentette: „a magyar kormány egy-két újságcikkre építette fel a Soros-kampányt.”

Teljes cikk