Az új kommunisták

2019. szeptember 25.

Címkék: ENSZ, Soros György, globalizmus, Greta Thunberg, klímapánik, globális kormányzás

Lánczi Tamás

politológus

Megtörtént az új globalista világrend főpróbája, amelyen egy 16 éves autista kislány főszereplésével üzentek hadat a világ választott, de legalábbis legitim politikai vezetőinek.

A forgatókönyv a magyar közönség előtt nem ismeretlen. A Soros György-féle világ egyfajta kísérleti laboratóriumként használva Magyarországot lassan tíz éve teszteli hazánkban a gyerekkatonák politikai küzdelmekben történő bevethetőségét. Még 2011-ben küldték hadba Karsay Dorottyát (Nem tetszik a rendszer), aztán 2016-ban Kövesdi Veronika következett (Igazmondó Alapítvány), legújabb áldozatuk pedig Nagy Blanka volt (hasonló „karriert” futott be Rékasi Zsigmond és Kálló Dániel is). Ugyanezt az előadást csodálhattuk meg az ENSZ klímacsúcsán, ahol a főtitkár, António Guterres biztosította a színpadot, a mainstream média pedig tett róla, hogy a darabról a világon mindenhol értesüljenek.

Greta igazából nem is főszereplője az előadásnak, ő csak egy színpadi kellék, akit pont úgy fognak eldobni néhány hónap, de legfeljebb néhány év múlva, ahogy tették ezt az előtte járók sorával. Kit érdekel már a szegény, elnyomott tibetiek szenvedése vagy az arab tavasz során hirtelen öntudatra ébredő észak-afrikai arabok szabadságvágya? Lassan már a szír menekültgyerekeket is elfelejtik. És ki aggódik még a CEU (ami amúgy köszöni szépen, jól van), a rabszolgatörvény vagy a hajléktalanok miatt?

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A következmények nélküli együttérzés

2019. szeptember 20.

Címkék: politika, klímaváltozás, média, természet, Amazonas, klímapánik

Lassan elülni látszik a klímahiszti Amazonas-epizódja, talán eljön az esős évszak és eloltja a tüzeket, vagy egyszerűen a média ráunt az egészre és újabb áldozatok után kutat, akik/amik miatt majd szánalmat és aggodalmat érezhetünk. Ez így törvényszerű, hiszen nincs unalmasabb, mint állandóan ugyanazért rettegni.

Most így a vége felé érdemes néhány általános tanulságon elmerengeni.

Ha őszinték akarunk lenni, akkor feltehetjük maguknak a kérdést: Mit tehetünk mi itt, az Amazonas  őserdejéért? A válasz az, hogy nagyjából semmit. Egyrészt mert messze van, másrészt mert fogalmunk sincs az ottani helyzetről, az okokról, melyek a tüzeket okozzák. A médiamunkások, akik a hisztériát szítják, semmivel sem tájékozottabbak min mi, csak nekik módjuk van kifejteni a véleményüket – mely ugyan olyan érdektelen, mint a miénk – nekünk meg nem. Persze az is kérdés, hogy miért olvassuk ezeket, miért váltanak ki dühödt és tökéletesen céltalan vitákat?

Ezekről a rettenetes hírekről és a körülöttük felcsapó hisztériáról nekem Rejtő Jenő összefoglalója jutott eszembe. Azt írja a Mester, hogy „Az emberi részvét éppen fordítottja egy kirándulásnak. Mennél távolabb fekszik térben a szánalom célja, annál gyorsabban és kényelmesebben eljut hozzá megértő embertársainak szíve!” Milyen igaz.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Hippokratész őszödi beszéde

2019. szeptember 19.

Címkék: politika, Gyurcsány Ferenc, őszödi beszéd, eskü

Mély tisztelettel kérek elnézést a jobb kontextusra érdemes görög orvostól, a gyógyítás esküjének szerzőjétől, hogy pár mondat erejéig holmi Gyurcsánnyal kapcsolatos dologban szóba merészkedem Őt hozni. Mea maxima culpa, de gyógyító szándékkal teszem, remélem, onnan, a távolból megbocsájtja.

Tegyük fel, hogy kórházigazgatóként Hippokratész úr is jelen van Őszödön, ahol is a következő beszédet mondja:

„Ha őszinte vagyok hozzátok, akkor azt tudom mondani, hogy tele vagyunk kétségekkel. Egészen pontosan tudom, hogy mindaz, amit csinálunk, az nem lesz tökéletes. Hogy egy sor betegnél fogalmam sincsen, melyik a következő lépés. Dehogy tudom kiszámolni, minden lépésünknek a következményét! Nincsen ennyi kapacitásunk. Őrületbe kergetjük egymást, amikor mennek a szakmai konzíliumok, s az mondjuk egymásnak, húzzatok már a picsába ezzel! Nincsen sok választás. Azért nincsen, mert elkúrtuk. Nem kicsit, nagyon. Európában ilyen böszmeséget még kórház nem csinált, amit mi csináltunk. Nyilvánvalóan végig hazudtuk az utolsó másfél-két évet. Teljesen világos volt, hogy amit mondunk, az nem igaz. És közben egyébként nem csináltunk semmit négy évig. Nem tudtok mondani olyan orvosi beavatkozást, amire büszkék lehetünk, semmit. Vagy láttatok az utóbbi időben legalább egyetlen tűrhetően kezelt beteget? Ugye, nem? Ez a helyzet. És persze még gondolkodhatunk nagyon sokáig, meg kibaszott sok konzíliumot lehet tartani arról, melyik beteg hogyan fogja végezni. Általában sok jó ötlet van egészen addig, amíg nem kell gyógyítani. Amikor gyógyítani kell, akkor elfogy a tudomány. Kollégák, nem vagyunk tökéletesek! Egyáltalán nem.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Hollómese

2019. szeptember 17.

Címkék: politika, Merkel, V4, Európai Unió, Macron

Mindenki ismeri La Fontaine meséjét, melyben a róka kiravaszkodja a holló csőréből a sajtot. Ha az ifjabbak közül valaki mégsem, akkor sürgősen pótolja. Alapsztori.

Macron, már az óvodában hallhatta zseniális honfitársa példázatát, nyilván meg is értette, s úgy fest, szívesen alkalmazná. Természetesen ő a róka, a V4 a holló, a sajt pedig a visegrádiak mindeddig megőrzött uniós akcióegysége.

Kezdjük távolabbról.

Az égető uniós kihívások közül Macronék (értsd, a németek is) a brexitet legföljebb enyhíteni képesek csak, megoldani (egyelőre?) nem. Az olasz melót viszont elvégezték, Rómában megint Brüsszelre hangolt kormány van, gyengus ugyan, de legalább a „miénk”. Kérdés, meddig tudják az ötcsillagos-ballib koalíciót kitartani… Nyilván csak időlegesen, de ez most édes mindegy. A politikában az egyik, ha nem a legfontosabb időegység, a pillanat.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Magyarország – Brüsszel: 4:0

2019. szeptember 16.

Címkék: Orbán Viktor, nemzeti érdek, Migráció, Trócsányi László, Európa Unió

Magyarország és Orbán Viktor európai politikai tényezővé vált.

Ezt rögtön négy siker is bizonyítja: 1. Közép-Európa iránt megértő elnök került a bizottsági székbe; 2. térségünkből került ki a Valutalap új vezetője; 3. Angela Merkel szerint eredményesen használjuk fel az uniós fejlesztési forrásokat és 4. Trócsányi Lászlónak fontos biztosi pozíciót szánnak.

Az európai léptékkel közepesnek számító Magyarország – szövetségeseivel – rövid időn belül négyszer volt sikeres. A bevándorláspárti megmondóemberek és a balliberális médiamunkások a hazai ellenzék gyengeségét látva abba a reménybe kapaszkodtak, hogy majd Moszkva Brüsszel jól helyére teszi a budapesti kormányt.

Magyarország európai tényezővé vált.

Teljes cikk

Vállalatirányítás helyett globális kormányzás?

2019. szeptember 13.

Címkék: politika, Amerika, multinacionális vállalatok, Business Roundtable, globális kormányzás

Lánczi Tamás

politológus

„Tudja, miért vállaltam el ezt a munkát? Mert gazdag ember vagyok, és valamit vissza akartam adni ennek a nemzetnek. Pénzt, azt persze nem, de valamit.”

Az amerikai multicégeket tömörítő Business Roundtable nyilatkozatát olvasva mintha Russ Cargill, a Környezetvédelmi Ügynökség vezetője elevenedne meg előttünk a Simpson család egész estés filmjéből. A hazai sajtóban szinte visszhangtalan maradt a 181 amerikai vállalat által augusztus 19-én elfogadott dokumentum, amelyben a vezérigazgatók újradefiniálták a vállalat, mint gazdasági intézmény célját. A Business Roundtable 1978 óta rendszeresen nyilatkozatokat fogad el a vállalatirányítás alapelveiről, így a közzétételben nincs is semmi meglepő. A dokumentum mégis megér néhány mondatot, hiszen az amerikai vállalatvezetők nem kevesebbre vállalkoztak nyilatkozatukban, minthogy a  jövőben egy „minden amerikait szolgáló gazdaság” megteremtése érdekében fognak tevékenykedni, cégüket pedig úgy fogják irányítani, hogy mind az ügyfeleik, mind a beszállítóik, mind az alkalmazottak, mind a részvényesek érdekét egyaránt kiszolgálják.

A Business Roundtable az Egyesült Államok legnagyobb vállalatait képviseli.

Nemesnek tűnő célok, de a magunk részéről nem tudunk dermesztőbbet elképzelni a megvalósulásuknál. A szép szavak mögött ugyanis korlátlan hatalmi ambíciók rajzolódnak ki. Figyelmesen olvasva a nyilatkozatot világossá válik, hogy a szöveget jegyző 181 multinacionális vállalat valójában a globális kormányzás programját hirdeti meg, és az állam szerepére jelentkezik be.

A vállalatok egy új világrendet akarnak kialakítani: új gazdaságról beszélnek, amely minden amerikait szolgál, amely segíti a közösségeket. Nézzük végig, hol hibázik a dolog!

Teljes cikk

Nemzeti érdekérvényesítésből jeles

2019. szeptember 12.

Címkék: Orbán Viktor, nemzeti érdek, Európai Bizottság, Nyugat-Balkán, Trócsányi László

Lánczi Tamás

politológus

Uniós csatlakozásunk óta Magyarország eddig mindig súlytalan posztokat kapott az Európai Bizottságban. Olyan területeket, amelyek nem sok vizet zavartak: adóügyi biztos, társadalmi összetartozásért felelős biztos, oktatási biztos. Ezekkel nem sokra mentünk. Most először Magyarország elég erős volt ahhoz, hogy olyan biztosi posztot szerezzen meg, ami hatékonyan segíti a nemzeti érdekérvényesítést.

Azzal, hogy Trócsányi László karnyújtásnyi közelségbe került a bővítési biztosi tisztséghez, Magyarország óriási esélyhez jutott. Ez komoly pozíciójavulás a nálunk tízszer nagyobb Ukrajnával szemben és lehetőség, hogy Magyarország előnyös megállapodásokat kössön a Balkánon. Hosszú út vezetett idáig, és elsősorban nem is az elmúlt hónapok mesteri taktikai húzásaira gondolok, hanem arra, hogy Orbán Viktor idejekorán felismerte a Nyugat-Balkán és az Európai Unió déli bővítésének jelentőségét. Mert legyünk őszinték: miközben folyton Ausztriához és Németországhoz mérjük magunkat, mi egyelőre nem az ő ligájukban focizunk. Ők túl erős versenytársak. Sokkal több lehetőség kínálkozik a Balkánon, amiről a nyugatos orientációjú magyar politikai élet hajlamos megfeledkezni.

Ki most a soros elnöke a háromtagú boszniai államelnökségnek? Melyek a szerb gazdaság húzóágazatai? Ki kormányozza jelenleg Albániát? Nagyon keveset tudunk a nyugat-balkáni térségről, pedig az elmúlt ezer évben Magyarország sorsát legalább annyira befolyásolta az, hogy mi történik a Balkánon, mint hogy milyen folyamatok zajlanak Nyugaton. Ha végignézünk a magyar történelmen, azt látjuk, hogy a balkáni térség fontosságát csak a legnagyobb vezetők értették meg: Szent István, Luxemburgi Zsigmond, Nagy Lajos és Hunyadi Mátyás tudták, hogy az ország sorsa fordul azon, ami a Balkánon történik.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Erdő, erdő, kerek erdő

2019. szeptember 02.

Címkék: mainstream média, fake news, Hargita, Amazonas, erdőtűz, tarvágás, Bolsonaro elnök

Nagyjából lecsengőben van az Amazonas menti erdőtüzek kérdése. A celebek már felajánlották magukat és kisebb összegeiket, a fundraiserek nagyjából felélték a közösségi adományokat, lelepleződtek a hamis fotók, és ráadásul kiderült: az Amazonas menti őserdő nem is annyira a Föld tüdeje, mint azt ősidők óta szajkózták.

Az egész felhajtás úgy volt beállítva, mintha Bolsonaro brazil elnök nemcsak személyesen lenne felelős az erőtüzekért – amelyek egyébként minden évben természetes jelenségként is fellobbannak – hanem, mintha a gonosz konzervatívja (Orbán barátja!) direkte élvezné a tapírok, jaguárok és anakondák halálsikolyait. Persze, hogy-hogy nem, de kiderült, hogy nemcsak Brazíliában, hanem Bolíviában is ég az erdő, pedig ott egy darab Bolsonaro nincs, sőt, inkább haladó figurák vezetik az országot.

Ami ennél sokkal izgalmasabb, hogy az erdőkkel kapcsolatos bajokért nem kell ám átszelni az Atlanti-óceánt, még akkor se, ha valakit Grétának hívnak, és alig hatmillió eurós versenyvitorlást kap kölcsön. Meg hatvanfős stábot. Egyszóval, errefelé, Közép-Európában is van gond, ha nem is olyan, mint a trendi híradásokban. A probléma vázolásához vissza kell ugranunk az időben majdnem 100 évet, és először is a folyók helyzetét kell szemügyre vennünk. Ha nem is egy Amazonas, de azért elég jelentős vizekről van szó.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Utoljára az „árulásról”

2019. augusztus 30.

Címkék: politika, baloldal, Gyurcsány Ferenc, árulás, megbélyegzés

A magyar közélet kedvenc – sőt, egyetlen – fegyvere a bélyegző. A stempli. Durvábban, a billog. Csak meg kell markolni, oszt ráütni arra, aki szembe jön.

Homlokra, avagy farra, attól függ, ki hogyan és honnan szereti. Az a lényeg, hogy az illetőn a jegy rajta legyen. És akkor már minden oké.

„Szellemileg” persze kissé problémás a dolog, de hát manapság ez kit érdekel? A médiát, főleg az internetes cloaca maximát - a nagy szennyvízcsatornát - egész biztosan nem.

Mindegy melyik – a „bal” avagy a jobboldali – brancs stemplizik, fő, hogy akire ráütik, arról messziről ríjon le, hogy ő nem a mi emberünk. Nem olyan a szaga, nem úgy rezdül, ahogyan kell (nota bene, nem pontosan úgy, ahogyan mi), hanem másként. És ez bizony gyanús. Már úgy értve, eleinte gyanús. Aztán, ha csak ezek után nem visszakozik rémülten, akkor meg „áruló”.

Ne mismásoljunk. Én, azaz szerénységem „áruló” vagyok. Régóta, leginkább Gyurcsány kormányzati színrelépése óta (amit, fogalmazzunk visszafogottan: nem üdvözöltem) kiérdemeltem ezt a stemplit. Dokument jeszty, papírjaim is vannak erről, ezekkel azonban, így visszamenőleg, most nem fárasztanám a nagyérdemű olvasót. (Az meg, hogy akkoriban – a hatéves Gyurcsány-periódus alatt - mit kockáztattam, senkit sem érdekel, oké, nem is kell. Nagyfiúk vagyunk, mindenki a saját bőrét viszi a vásárra.)

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A követek

2019. augusztus 29.

Címkék: Dobrev Klára, Európai Parlament, balliberális ellenzék, Apró-Dobrev klán

Minden hazáját szerető, normális ember, bármilyen viszonyban is van honfitársaival, egy külső féllel, hatalommal szemben szükségét érzi az összefogásnak a sajátjai érdekében. Semmi új nincs ebben, erre példaképpen álljon itt egy régi történet.

Úgy mesélik, Ariszteidész és Themisztoklész politikai ellenfelek voltak Athénben, a perzsa háborúk idején. És nem csak ellenfelek, hanem ellenségek is, hiszen személyesen gyűlölték egymást. Egyszer azonban mégis együtt küldték őket követként egy másik városállamba. Ariszteidész, utazás közben, mikor elérték Athén határát, azt mondta ellenségének, Themisztoklésznak: „Szeretnéd, ha gyűlöletünket hazánk határain letennénk? És aztán, ha úgy ítéled meg, hogy szükséges, amikor visszatérünk, felvesszük és folytatjuk.” Így is cselekedtek. És valóban, miután visszatértek, folytatták is, egészen Kr. e 483-ig, mikor is, Themisztoklész javaslatára, Ariszteidészt cserépszavazással száműzték.

Az EU parlamentbe kiküldött, ellenzéki képviselők, láthatóan, nem így gondolkodnak. Nemhogy a határon hagyták volna a gyűlöletüket, hanem magukkal vitték, mi több, nyíltan ki is mutatták, szinte büszkék voltak rá. A kormánypártiak viselkedtek úgy, mint Ariszteidész, mikor megszavazták Gyurcsányné alelnöki kinevezését.

Teljes cikk