Brüsszel előre menekül

2018. május 31.

Címkék: választás, demokrácia, Brüsszel, Berlin, Olaszország

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az európai liberális elit pezsgőt bontva ünnepli, hogy sikerült megakadályoznia a bevándorlás-ellenes erők kormányalakítását Olaszországban. Örömük azonban nem lesz hosszú életű.

A március 4-i választáson az olaszok világos döntést hoztak. Elegük lett a Brüsszel kívánságait feltétel nélkül kiszolgáló establishment elitből. Elegük lett abból, hogy az olasz gazdaságot megfojtja a németeknek kedvező erős euró, és elegük lett a bevándorláspárti NGO-k és az embercsempészek által működtetett „mediterrán taxiból” is, ami több százezer illegális migránssal árasztotta el az országot. Az olaszok választottak, és a bevándorlás-ellenes, euroszkeptikus erők szereztek többséget a voksoláson.

Az olaszok döntése azonban nem nyerte el Brüsszel és Berlin tetszését, így az establishment elithez tartozó olasz államfő visszavonta a bevándorlás-ellenes erőknek adott kormányalakítási megbízást, és inkább egy korábbi IMF-es vezetőt, Carlo Cottarellit bízta meg egy „szakértői” kormány megalakításával. „Miért nem mondjuk ki, hogy ebben az országban teljesen felesleges választásokat tartani, mert a hitelminősítő ügynökségek és a pénzügyi lobbi dönt a kormányzatról.” – kommentálta a fejleményeket Luigi Di Maio, a választásokon győztes 5 Csillag egyik vezetője. És valóban, egészen pontosan ez történt Olaszországban: a nemzetközi piacok kívánságára hivatkozva félresöpörték egy demokratikus választás eredményét.

Carlo Cottarelli közgazdász, a Nemzetközi Valutaalap egykori magas beosztású munkatársa. 

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Soros 30 milliárdos árcédulája

2018. május 30.

Címkék: Európai Unió, migrációs krízis, eladósodás, Soros György, Soros-terv

Fura ember ez a Soros György! Míg más milliárdosok az ő korában szelvényeket vágva élvezik egy “munkás” élet gyümölcseit, addig ő 87 évesen is csak a pénzt, pontosabban az európaiak pénzét hajkurássza. Árazó-gépéből valahogy mindig egy 30 milliárd eurós árcédula kerül elő.

Önkéntes alapon, évi 30 milliárd euró hitelből.

A spekuláns újabb világmegváltó cikkel jelentkezett, amelyben egy ugyanolyan veszélyes tervet – a bevett fogalommal élve “Soros-tervet” – vázol fel, mint előző  írásában. 2015 szeptemberében, az újkori népvándorlás eddigi csúcspontján a brit és az olasz valutát 1992-ben bedöntő “filantróp” hat pontos tervében azt javasolta, hogy az EU belátható ideig fogadjon be évi egymillió migránst és ezt a terhet egyenletesen ossza szét (a tagországok között).

A júniusi uniós csúcson Berlin és Brüsszel sokadik nekifutásra pont egy ilyen “önkéntes” befogadási tervet akar keresztülboxolni, amely azért “vészhelyzet” esetén akár évi tízezer migráns kötelező Magyarországra telepítését is lehetővé tenné. Ilyen vészhelyzet bármikor beállhat, ha Erdoğan Törökországa felmondja a Merkel-Davutoğlu migránsegyezményt, vagy ha Angela Merkel Németországa újfent “Minden szírt befogad!”.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Willkommenskultur: utána az özönvíz

2018. május 28.

Címkék: Németország, Merkel, migrációs krízis, terrortámadás, Willkommenskultur

A németek ma már nem dönthetnek arról, hogy kikkel éljenek együtt, csak sodródnak az árral. Ez a tanulság számunkra is: ha egyszer beindul a Willkommenskultur, a felelőtlen döntéseket nem lehet visszacsinálni, a következményeket pedig nem csak azok szenvedik el, akik megnyitották a határokat.

A 2015-ös migrációs hullám idején a haladó közgazdászok és a mainstream média lépten-nyomon azt bizonygatták, hogy a bevándorlók jelentős része jól képzett, több nyelven beszélő szakember, akik rövid időn belül jelentős gazdasági hasznot hoznak majd a kontinens országainak. 2015 júniusában Melegh Attila szociológus, a Menedék Migránsokat Segítő Egyesület felügyelő bizottságának elnöke például így fogalmazott: „Szinte mindenhonnan olyanok érkeznek hozzánk, akik jobbak, mint a hazai népesség”. „Az a baj, hogy továbbmennek” – írta a 444.hu néhány nappal a röszkei zavargások előtt. Az Index még 2016-ban is „túlképzett bevándorlókról” írt, sőt, az Osztrák Munkaerőpiaci Szolgálat is arról adott hírt, hogy a migránsok meglepően jól képzettek.

Aztán teltek a hónapok, és kezdtek megérkezni az első valóban pontos statisztikai adatok a migránsokról. Hamar kiderült, hogy akik a határon agysebésznek vagy üldözött filozófusnak vallották magukat, a valóságban teljesen képzeltenek, sőt, többnyire analfabéták. Most, három évvel a Willkommenskultur szárnybontása után, a Németországban lakó bevándorlók 80 százaléka még mindig a szociális ellátórendszerből él, és a segélyezettek harmadának nincs német útlevele. Az Európába özönlő migránsok döntő többsége évek alatt sem tudott belépni a munkaerőpiacra.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Hazugul a hazugságról

2018. május 27.

Címkék: hvg, liberalizmus, Trump, balliberális sajtó, társadalomtudomány

Olvasván a HVG című teljesenobjektív és nagyonfüggetlen kiadvány cikkét egy bizonyos Ezra Zuckerman Sivan, a bostoni elitegyetem, az MIT professzorának művéről azonnal ez a régi paradoxon jutott eszembe. Vajon mit mondhatunk arról, ha egy hazug hazugsággal vádol másokat?

„A krétai Epimenidész a következő halhatatlan kijelentést tette: >>Minden krétai hazudik.<<”

Douglas R. Hofstadter: Gödel, Escher, Bach

A cikk látható élvezettel beszél arról, hogy Zuckerman jeles műve leleplezi a populista hazugságok természetrajzát, magyarázatot adva ezzel Trump elnök választási sikerére és – a HVG-től elvárható direkt áthallással – szerintük a magyarországi választások eredményét is. Nagy probléma ugyanis a haladás számára, hogy miközben ők meg akarják valósítani a lehető világok legjobbikát és ehhez nagyszerű képességekkel is fel vannak vértezve, addig a retrográd tömegek olyan populistákat választanak meg, mint Orbán.

Nem akarok itt különösebben elmerülni a szociálpszichológiai un. „kísérletek” anatómiájában, csak annyit jegyeznék meg, hogy eddig még soha, egyet sem sikerült megismételni, ami pedig a kísérlet valós voltának alapvető kritériuma. Továbbá a hazai és nyugati egyetemek un. „társadalomtudományi” tanszékei szégyenszemre a libsizmus fellegváraivá váltak, ezért végtermékeikre meglehetős gyanakvással kell tekinteni.

Teljes cikk

Egy mítoszgyáros története

2018. május 25.

Címkék: Index, sajtó, Simicska Lajos, Uj Péter, oligarcha

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Uj Péter 2011-ben hagyta ott az Index főszerkesztői székét, azonban még hosszú ideig az Index.hu Zrt. igazgatósági tanácsának tagja maradt. Akkoriban még meglehetősen szűkszavúan fogalmazott távozása okairól, hangsúlyozva, hogy nem politikai nyomásra hagyta ott az Indexet.

„Saját elhatározásból, közös megegyezéssel jövök el.” – mondta 2011 szeptemberében. Az év novemberében megerősítette, hogy nem politikai okokból távozott: „Elfáradtam, nem volt kedvem már csinálni, úgy éreztem, hogy amit szeretnék, egyszerűen nem fogom tudni végigvinni ebben a légkörben, ami, még egyszer mondom, nem politikai természetű volt elsősorban: a szervezet bizonyos változásai, néhány ember távozása, ilyenek vezettek a lemondásomhoz.”

Ezt követően hosszú ideig nem szólalt meg a témában, hiszen több hónappal, vagy évekkel később már lecsengettnek tűnt a történet. Uj Péter 2013-ban útnak indította a 444.hu-t, és már senkit sem foglalkoztatott a kérdés, hogy hogyan és miért távozott az index.hu-tól.

Teljes cikk

Báránybőrbe bújt neolib közgazdász

2018. május 24.

Címkék: politika, neoliberális gazdaságpolitika, Migráció, közgazdaságtan, Dani Rodrik

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Budapesten járt a világ egyik sztárközgazdásza, Dani Rodrik. A Harvard Egyetemen oktató, török származású professzor hangzatos kijelentései – például, hogy a neoliberalizmus a közgazdaságtan perverziója – bejárták a magyar sajtót. Rodrik a merész, szókimondó, a világot egy új perspektívából szemlélő gondolkodó képében jelent meg a magyar közönség előtt. Valójában azonban csak a neoliberális közgazdaságtan újracsomagolását hozta el, ami körülbelül annyira újszerű, mint Grósz Károly 1988-ban.

Rodrik célja, hogy megoldja a „globalizációs trilemmának” nevezett feladványt: a probléma lényege, hogy nem létezhetnek egyszerre a nemzetállamok, a demokrácia és a globalizáció. Ezt a professzor úgy próbálja feloldani, hogy „hiperglobalizáció” helyett „kiegyensúlyozottabb szabályok közé” szorítaná a globalizációt, így nem csak a multik és a nemzetközi befektetők érdekeit érvényesülnének, hanem a különböző dolgozói és fogyasztói csoportoké is. Vagyis, megszelídítené a globalizmust, ami pont annyira vonzó, mint az emberarcú kommunizmus – és annyira kivitelezhető is.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Perverzió kontra nemzet

2018. május 22.

Címkék: baloldal, globalizáció, nemzet, közgazdaság

Dani Rodrik, a világ egyik legismertebb közgazdásza a múlt héten Budapesten tartott előadást, kár, hogy a baloldali politikusok számára ezen nem volt kötelező a megjelenés.

Pedig többek közt a nemzetről is szót ejtett a vendég, ami ugye említett hölgyek és urak elég nagy problémája.

Rodrik már az évezred elején úgy látta, hogy a jól működő demokratikus intézmények, a nemzeti szuverenitás és a hiperglobalizáció nem egyeztethető össze egymással, ezt nevezi ő globalizációs trilemmának.

A hiperglobalizáció a globalizációnak az a neoliberális fajtája, amikor minden a globális tőkelogikának rendelődik alá, mondván, hogy az ily módon szabadjára engedett folyamatok előbb-utóbb minden társadalmi problémát megoldanak, hiszen a határtalan gazdasági növekedés áldásaiból mindenki részesül majd.

Teljes cikk

Pindroch Tamás

újságíró

Jobbikos platformosodás, vagy ugrás a sötétbe?

2018. május 17.

Címkék: Jobbik, Vona Gábor, ellenzék, pártszakadás, Toroczkai László

A pártszakadások a platformosodással kezdődnek. Most a Jobbikon a sor. Gyurcsány Ferenc és Karácsony Gergely is kipróbálta már a jobbikos Toroczkai László legújabb ötletét. Azért annyira nem jött be nekik a húzás.

2010 őszén Gyurcsány az MSZP-n belül platformot alapított, amely egy újabb színt jelentett az akkor több év után először alaposan tönkrevert szocialistákon belül, a célja az volt, hogy Orbán-ellenes népfrontot alakítson a pártjából. Magyarul, minden Fidesz-ellenes balos politikust be akart fogadni a szocik közé, akik ehhez azonban már nem vágtak olyan kedves, mosolygós arcot. Gyurcsány tulajdonképpen azokkal a volt SZDSZ-esekkel is színesítette volna akkori pártját, akiknek segítségével 2004 után szisztematikusan tönkreverte meggyengítette saját szervezetét. 2011-ben aztán platformjával ki is lépett az MSZP-ből és útnak indította a Demokratikus Koalíciót. Azóta is harcol a szocialistákkal, néhány csatát meg is nyert velük szemben, de a most elért 5 százalékos eredményével - amivel önálló frakciót alakíthat a parlamentben - még mindig az MSZP-hez képest is egy jelentéktelen pártocskának nevezhető.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Fukuyama igazat ad Orbán Viktornak

2018. május 16.

Címkék: Európa, Orbán Viktor, V4, Migráció, illegális bevándorlás, Francis Fukuyama

A nagy világmagyarázó nemrég Kijevben járt és interjút is adott. Még nem adta fel a liberális demokrácia mindent elsöprő győzelmében való hitét, ám egy lényegi dologban igazat adott Orbán Viktornak.

Francis Fukuyama az 1989-es “annus mirabilis” évben megjelent, “A történelem vége?” esszéjét néhány évvel később “A történelem vége és az utolsó ember” címmel könyv formában is megjelentette. Ebben az IMF 1989-es Washingtoni konszenzusára és a Samuel P. Huntington által szintén ekkor megfogalmazott demokratizálódási hullámokra építve fogalmazta meg máig híres és vitatott tézisét a (neo)liberális társadalommodell diadalútjáról.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Nevető harmadik?

2018. május 14.

Címkék: politika, MSZP, balliberális ellenzék, Mesterházy Attila

Kunhalmi Ágnest vagy Tóth Bertalant választhatja elnökének az MSZP, írtam a minap, s most arról kering a hír, hogy a posztért Mesterházy Attila is beindulhat.

Valós hír ez vajon, avagy csak afféle repülő kacsa?

Mesterházy rafinált politikus, az említettek tényleg nincsenek egy súlycsoportban vele. Hátránya, hogy 2010-ben frakcióvezetőként ő volt az MSZP vesztes miniszterelnök-jelöltje, 2010-től 2014-ig pedig az MSZP elnöke lett, s bár e minőségében akadnak érdemei, 2014-ben vele együtt is kétharmados vereséget szenvedett a párt. Hiába fogtak össze a veszélyes ölelésű Demokratikus Koalícióval, a fiaskó így sem volt elkerülhető. Igaz, Mesterházy eközben Gyurcsányt azért szépen kisakkozta, hiszen a DK mégsem alakíthatott önálló frakciót a parlamentben.

Ha szemére vetik, hogy ő sem nyert még soha, visszakérdezhet, miért, mostanság ki győzött? Kunhalmi, Tóth? Ugyan. Ők egyébként sem önálló figurák, úgy mozognának majd, ahogy a hátszél fújja őket, lényegében az öreg királycsinálók találmányai. A náluk jóval karakteresebb Botkát említett hölgyek és urak még a meccs előtt elkedvetlenítették, favoritjuk Karácsony pedig, mint vendég, eleve csak pár hónapon át szólózott, önmagán kívül kevesek örömére. Ezek a nevek Mesterházyval szemben meglehetősen gyenge ellenérvek.

Amennyiben az elnöki harcban kizárólag a képességek döntenének, Mesterházy nyerne.

Teljes cikk