Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Ki cselez ki kit?

2015. március 04.

Címkék: választás, veszprémi időközi, kétharmad, Alkotmánybíróság

A kétharmad elvesztését kicselezni nem lehet, az új helyzetben nagyobb figyelem hárul a politikai háttéralkukra és hosszabb távon az alkotmánybírákra is.

Nem gondoltam, hogy erről a témáról kellene írni. A politika a veszprémi választásokat és a kétharmad elvesztését követően mégis úgy alakul, hogy a választott téma a következő néhány hétben bizonyosan – de lehet, hogy hosszabb távon is – meg fogja határozni a magyar közbeszédet.

Történt ugyanis, hogy a kormánypártok elvesztették kétharmados többségüket a parlamentben. Többen próbálták bemutatni, illetve növelni vagy kisebbíteni ennek jelentőségét, de eddig szerintem nem nagyon sikerült megragadni ennek a közjogi szempontból is jelentőséggel bíró új fejleménynek a lényeget.

Teljes cikk

György László

vezető közgazdász, Századvég Gazdaságkutató Zrt.

A keleti nyitás szükségszerűség

2015. március 03.

Címkék: GDP, kereskedelem, gazdaságpolitika, keleti nyitás

Tények és tévhitek a keleti nyitásról.

1. A keleti nyitás gazdasági szükségszerűség. Napjainkban a 7 legnagyobb keleti gazdaság (az E7-ek, azaz East7), vagyis Kína, Brazília, India, Oroszország, Indonézia, Mexikó és Törökország 21 ezer milliárd dolláros éves GDP-je már majdnem akkora, mint a 29 ezer milliárdos G7-ek – USA, Kanada, Németország, Franciaország, Anglia, Olaszország, Japán – bruttó gazdasági termelése. A keleti régió összevont GDP-je  a PwC tanácsadó cég előrejelzése szerint 2050-re 140 ezer milliárdra nő, a G7-eké viszont csak 70 ezer milliárdra bővül. (Érzékeltetésképpen az éves magyar termelés 140 milliárd dollár.)

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Keményen dolgozók

2015. március 03.

Címkék: politika, Orbán Viktor, évértékelő, Fidesz

Ha valaki akárcsak részleges önkritikát, pláne mea culpát várt Orbán Viktor idei évértékelő beszédétől, nyugodtan visszaadhatja a diplomáját, ha ugyan van neki.

Borítékolni lehetett, hogy a miniszterelnök, ki egyébként sem kifejezetten önmarcangoló alkat, most is pontosan érzi, politikai habitusából fakadóan mi a teendője: támadni, támadni, támadni, nehogy a saját tábor bármi komolyabb ütésnyomot véljen fölfedezni rajta, netán lássa megroggyanni.

Bár Veszprémben oda lett a kétharmados parlamenti többség (de csak az), Orbán azt üzente sajátjainak, ennek ellenére jó úton jár, s bizonyítékként hosszú eredménylistát is közre adott, hogy akit esetleg megkísértett a kétely, tetszés szerint válogathasson belőle. A hiba nem a kormány készülékében, hanem a kétharmadok hatására kissé elkényelmesedett hívekben van, üzente. Jó reggelt Magyarország, jó reggelt magyarok, ami dekódolva azt jelenti, ébresztő Fidesz, ki a karosszékből, a politikában soha sincs pihenő, tessék keményen dolgozni!

Teljes cikk

Böcskei Balázs

politológus

Ki (nem) nyert Veszprémben?

2015. február 26.

Címkék: választás, MSZP, veszprémi időközi, DK, Kész Zoltán

A veszprémi időközi választás következményei – a baloldal szemszögéből.

Pár hónappal a választás előtt a Republikon kutatásának publikálásakor senki nem gondolta volna, hogy a 30 százalékos ismertségű Kész Zoltán hozhatja a mandátumot abban a választókerületben, amelyet korábban Navracsics Tibor toronymagasan nyert. A tárgyalt kutatás ugyanakkor azt is megmutatta, hogy az ismertségi problémákkal küzdő Késznek  kedveltsége azok körében, akik ismerik magas, szimpátia-indexe nem elhanyagolható. Ugyanezen kutatás jelezte azt is, hogy bár a megkérdezettek szerint helyben a dolgok elismerésre méltóan folynak, jelentős többségük szerint Magyarországon rossz irányba mennek a folyamatok. Azaz: ha és amennyiben a kormánnyal kapcsolatos ellenérzések dominálnak majd a választás kapcsán, akkor megfelelő mobilizáció mellett éles lehet a verseny, ha viszont a helyi ügyek „haladása”, Veszprém fejlődése lesz a fontosabb tényező – ahogyan a Fidesz ezt próbálta is kidomborítani, kiemelni Veszprémet a közhangulatból –, akkor a rá jellemző mobilizációs képességével inkább a jobboldal nyerhet. A végeredmény ismert, s lám a decemberben még nem látott jobboldalon belüli és környéki konfliktusok csak erősítették azt, hogy nem a helyi fejlesztések irányáról szól majd a kampány.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

A kommunizmus áldozatainak emléknapján

2015. február 25.

Címkék: diktatúra, kommunizmus, Szovjetunió, emléknap

Becsapás, ügyeskedés, hazugság, és sok milliónyi áldozat. Ez volt a kommunizmus világszerte.

2015-öt a kormány a Szovjetunióba hurcolt kényszermunkások és politikai foglyok emlékévének nyilvánította. 70 évvel ezelőtt már nagyban folyt a magyar férfiak és nők elhurcolása. Ma sem tudjuk pontosan, hogy hányan vesztették életüket az itthoni gyűjtő- és tranzitlágerekben, a halálmenetekben vagy a vonatút alatt. Hány magyart lőttek agyon szökés közben, hányan haltak meg tífuszban, vérhasban. Az a diktatúra, ami 70 évvel ezelőtt Magyarországon is megtette az első lépéseket, hogy csaknem fél évszázadra berendezkedjen, mindent megtett, hogy az elhurcoltak emlékét törölje a közösségi emlékezetből, de legalábbis hazugságokat terjesszen róluk, illetve megbélyegezze őket.

Teljes cikk

A veszprémi időközi választás tanulságai

2015. február 24.

Címkék: választás, baloldal, Jobbik, Fidesz, veszprémi időközi

Lánczi Tamás

igazgató, XXI. Század Intézet

Sokan sokmindent mondtak az elmúlt napokban a Fidesz vereségével végződő veszprémi időközi választásról. A reakciók érzelmi skálája a primer kárörömtől a lemondó elkeseredésig terjed.

Az érzelmek azonban nem sokat segítenek egy választás eredményeinek, azok jelentőségének megértésében. Van-e egyáltalán jelentősége egy természetszerűen alacsony részvétel keretei között zajló időközi voksolásnak? Vagy éppen ellenkezőleg: mindent eldöntő, sorsfordító helyzetet jelez? Kinek kell tanulnia az eredményekből és mit? Mit jelent mindez 2018 vonatkozásában? Zuhanóban a Fidesz? Feltámadt a baloldal? Vagy éppen ellenkezőleg: az eredmény semmin sem változtat?

Ezekre a kérdésekre csak higgadt elemzői szemszögből érdemes választ adni, ellenkező esetben politikai diskurzusok foglyaként azt látjuk, amit látni akarunk, vagy azt nem vesszük észre, amit nem is akarunk észre venni.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

regionális igazgató, XXI. Század Intézet

Megélhetési menekültek: „Vissza a feladónak”(?)

2015. február 24.

Címkék: EU, bevándorlás, Németország, megélhetési bevándorlás

A nagy menekülthullám megérkezett nyugatra, ahonnan legszívesebben elindítanák őket vissza.

A menekültkérdés szó szerint megérkezett Nyugat-Európa. 2014-ben 20 éves csúcsot döntött a Németországban benyújtott menekültkérelmek száma: Míg tavaly egész évben 203 000 ilyen kérvényt nyújtottak be, addig 2015 januárjában már 25 000 körüli kérvénynél járnak, ami komoly nyomás alá helyezi a német politikát.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A görög játszma állása

2015. február 23.

Címkék: EU, politika, Sziriza, Görögország, játékelmélet

A játékelmélet, amelynek a görög pénzügyminiszter, Jánusz Varufákisz hivatalosan is magasan jegyzett tudora, jól ismeri a halasztott döntések fogalmát.

Ha a résztvevő felek úgy érzik, korai még minden kártyájukat kiteríteni, s ezzel végérvényesen lezárni a játszmát, gyakran folyamodnak a halasztott döntések „megoldásához”. Főleg olyankor jön szóba ez a verzió, amikor a másik fél teljes veresége – noha realitás – nem kifizetődő a potenciális győző számára sem. Más szóval, amikor a játszma zéró összegű végkifejlete még magának a nyertesnek sem kívánatos.

Teljes cikk

Orbán Balázs

kutatási igazgató, Századvég Alapítvány

Szabad-e fotózni?

2015. február 22.

Címkék: politika, fotó, jogvédelem

Ésszerűbbé válhat a fényképkészítés szabályozása az új javaslat alapján.

Nagy értelmezési küzdelem látszik kibontakozni akörül, hogy milyen szabályok szerint fotózhatunk másokat: vannak olyanok, akik korlátozás nélkül – mondjuk a kép szereplőjének engedélye nélkül is – lehetővé tennék a fotózást, mások viszont ezt csak bizonyos korlátok között tartják lehetségesnek. A Kormány most beterjesztett törvényjavaslata nem a tartalmi értelemben hosszú évek óta változatlan szabályozást kívánja megváltoztatni, hanem a kikényszeríthetőséget akarja egyszerűbbé és az eljárást életszagúbbá tenni.

Teljes cikk

Megadja Gábor

eszmetörténész

Új konszenzus?

2015. február 21.

Címkék: politika, emlékezetpolitika, Szovjetunió

Igazából örülnünk kell. Úgy tűnik, egy új konszenzus felé haladunk a Szovjetunió múltjával kapcsolatban.

Eddig mindenki, aki „szalonképes” akart maradni, kénytelen volt elfogadni az 1945-ös status quot, valamint a második világháború e status quo-n alapuló értelmezését is.

Közhely, hogy a történelmet a győztesek írják, de az ún. hivatalos, nyilvános történetírás is a háborús győzelmeken alapszik. A Szovjetunió nélkül a nyugati szövetségesek nem tudták volna legyőzni a Harmadik Birodalmat, és mivel a Szovjetunió a győztesek oldalán állt a háború végén, így kissé perverz módon a jófiúk közé került. Parádézott már amerikai elnök is a Vörös téren május 9-én. És a mai illatos, kellemesen demokratikus német alkotmányos berendezkedést, meg a Grundgesetz szépségét is amerikai megszállásnak köszönhetjük.

Teljes cikk