Civilek mucsán

2018. november 19.

Címkék: értelmiség, atv, kultúra, balliberális értelmiség, Hudec László

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Ökörhúgyszagú, primitív, kulturálatlan, barbár népség. Így tekint a balliberális értelmiség az Orbán-kormányra és a Fidesz-szavazókra, és ezt nem is rejtik véka alá.

Felsőrendűségi komplexusuk már önmagában is megmosolygtató, hiszen hosszú ideje nincsenek abban a helyzetben, hogy ők mondják meg, mi a kultúra része, és mi nem. Különösen komikus, amikor másokon gúnyolódva éppen róluk derül ki, hogy még annak a minimális tudásnak sincsenek a birtokában, amit egy magát a kultúrában jártas értelmiséginek valló, a tv-ben nyilatkozó embertől elvárhatnánk.

Éppen ez történt az ATV Civil a pályán című műsorának november 10-i adásában. A műsorvezető Fiala János vendége Rangos Katalin újságíró, egyetemi tanár, Lampé Ágnes újságíró, Borgula András rendező, a Gólem Színház alapítója, valamint Magyar György ügyvéd voltak. Ahogy az a baloldali értelmiségi-beszélgetős műsorokban lenni szokott, a téma hamar Orbán Viktorra terelődött. A műsorvezető a miniszterelnök sanghaji beszédéből idéz egy számára mulatságos részletet (Civil a pályán, 1. rész, 15:43-tól): Orbán Viktor beszédében a besztercebányai születésű Hudec László építészről tett említést. Ez pedig nem csak a műsorvezető, hanem a vendégei számára is rendkívül tréfás. Mint kiderül, egyikőjük sem tudja, kicsoda Hudec László, sőt, meg vannak róla győződve, hogy egy „senki”. A nevét viszont vicces hangzásúnak találják, és vagy két percig röhögcsélnek a magyar kormányfő menthetetlen provincializmusán.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A francia beteg

2018. november 18.

Címkék: Merkel, Európa, Franciaország, Emmanuel Macron, bukás

Egy neves francia HR-es (Francois Bert) szerint Emmanuel Macron „toxikusan” nárcisztikus személyiség. Olyan ember, aki nem viseli el a szembesítést a valósággal.

Meg se fordul a fejében, hogy a dolgok másképp is lehetnek, mint ahogyan ő a világot sajátosan elképzeli. Épp ezért főleg afféle személyeket tűr csak meg maga körül, akik úgymond „szerelmesek” a Főnök zsenialitásába. Akik készpénznek veszik egyedülálló képzeteit.

Macron először arról álmodott, hogy ő vezeti majd az egész világot. (Szép szándékát Trump persze igen korán és igen keményen keresztbe verte, s magától értetődően „überolta”. Nehogy már a francia kakas kukorékoljon az amerikai elefántnak…) Macron később beérte azzal, hogy legalább a tévelygő Európát irányíthatja. Kisvártatva azonban kénytelen-kelletlen bele kellett ütköznie, hogy a franciák döntő többsége is határozottan elutasítja.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Morzsabál

2018. november 16.

Címkék: MSZP, párbeszéd, kampány, balliberális ellenzék

Ez most ugye egy félreértés?- kérdezte Mesterházy Attila, az MSZP egykori elnöke (és jelenleg is erős embere) Karácsony Gergelytől, akinek pártja, a Párbeszéd, a legfrissebb adatokat nézve, ott lohol a Kétfarkú Kutya egyszerre mindkét farka nyomában.

A Párbeszéd tudvalévően az MSZP legfőbb szövetségese és támogatottja: a szocialisták szíves segedelme nélkül frakciónyi bársonyszékük se volna a parlamentben. A politika formális szabályai szerint a Párbeszédnek, ha nem is haptákban, de semmiképpen sem fölényes alkupozícióban illenék megállnia az MSZP előtt.

Csak hát a szocialistákra, már ami a szövetségesi viszonyt illeti, sose vonatkoztak a politika formális szabályai. Az MSZP mindig jól tűrte, mi több, netán szerette is, ha lovagolnak rajta. Mégpedig lehetőleg egy nála kisebb lovagoljon, hiszen egy zsoké akkor igazi zsoké, ha minél súlytalanabb. (Erre Horn Gyula kezdte még szocializálni a pártot, amikor 1994-ben – úgymond pragmatikus megfontolásokból – kormányába invitálta az SZDSZ-t.)

Teljes cikk

Baloldali vetélkedő újratöltve

2018. november 15.

Címkék: kampány, balliberális ellenzék, előválasztás, önkormányzati választás, főpolgármester

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A balliberális pártok úgy döntöttek, ismét nekifutnak az előválasztásnak, pontosabban az előválasztás előkészítésének. A „csodafegyvert” már a 2014-es és az idei országgyűlési választás előtt is megpróbálták bevetni, de ez sajnos egyik alkalommal sem jött össze.

Immáron harmadszorra lehetük szemtanúi a már jól begyakorlott pávatáncnak, most épp a főpolgármester-választás kapcsán. A koreográfia változatlan: mindenki úgy tesz, mintha ő lenne az előválasztás legelkötelezettebb híve, csak hát azok a fránya részletkérdések. Karácsony Gergely és Horváth Csaba még október elején leszögezték, hogy ha lenne előválasztás, akkor azon bizony szívesen indulna a Párbeszéd és az MSZP is. Néhány héttel később, november elején Puzsér Róbert egy Facebook-posztban jelentette be, hogy ő is készséggel részt vesz az előválasztáson – ha lesz. Gyurcsány Ferenc először azt mondta, szívesen megmérettetik magukat egy valódi versenyen, néhány nappal ezelőtt azonban már „agyrémként” jellemezte az ötletet.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Ezért töltöttem ki a nemzeti konzultációs ívet

2018. november 14.

Címkék: család, demográfia, nemzeti konzultáció, társadalompolitika, családok éve

Az immáron nyolcadik nemzeti konzultáció a családok támogatásáról szól. Az óraállításnál messze fontosabb témákban kérik ki a véleményünket, ezért két kérdés miatt azonnal postára is adtam a válaszomat. Most erre buzdítok mindenkit!

Ora et labora! – Szent Benedek regulája ma is arra tanít minket, hogy bízzunk Istenben és tehetségünk szerint dolgozzunk a közösségért. Ez nem egyirányú utca, egy erős és összetartó közösség saját tagjait is jobban tudja támogatni.

Az emberek életében a családalapítás és gyermekvállalás olyan döntés, amihez tervezhetőségre van szükség. A balliberális kormányok idején a gyermekvállalás az átlagfizetéstől felfele belépőjegy volt a szegénységbe, a rossz kádári hagyományt folytatva ugyanis akkor lefelé nivellálták a társadalmat. Úgy “segítettek” a szegényeken, hogy közben tönkretették a középosztályt. Nem véletlen, hogy a Bokros-csomag után már sokkal kevesebb gyermek született.

Három gyerek lenne az optimális.

2010 után végre adott annak lehetősége, hogy a családtámogatás új rendszere több cikluson át fejtse ki jótékony hatását. Most értünk el ennek finomhangolásához és Alaptörvényben való rögzítéséhez. Számomra két kérdés különösen fontos:

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Forradalmi ősz

2018. november 12.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, balliberális ellenzék, Károlyi-puccs

Az idén különösen erős forradalmi érzés járta át az ellenzéki szíveket. Éppen száz esztendeje az un. „őszirózsás” forradalomnak, amely a balliberális vélekedés szerint a magyar történelem nagyszerű pillanata volt, az első köztársaság megalapításával.

Bizonyos értelemben mentik ami menthető. A tanácsköztársaság népszerűsítéséről már le kellett tenniük – nehezükre is esett – hát most Károlyit dicsőítik. Kérdés persze, hogy kik és mire emlékeznek ezen eseménnyel kapcsolatban, magyarán: mit tudunk Károlyi és eszmetársai tevékenységéről. Az egyszerű válasz persze az, hogy azt amit tanítottak nekünk róla. Ám a dolog – természetesen – korántsem ennyire egyszerű.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Nyugaton a helyzet változatlan

2018. november 08.

Címkék: Európa, geopolitika, elit, Donald Trump, Emmanuel Macron, midterm elections

A midterm minapi politikai eredménye (Trump győzelme a szenátusban, a demokratáké a képviselőházban) egyértelműen jelzi, Amerika egyelőre elnapolta a nagy összecsapást két társadalmi énje (leegyszerűsítve: a fehér és a színes) között.

Trump persze triumfál, mert hivatali ciklusa közepén az éppen regnáló elnök száz éve nem tudta növelni saját pártjának súlyát a szenátusban, Pelosiék pedig azért verik a mellüket, mert a demokraták végre visszaszerezték a képviselői helyek (csekély) többségét.

Senki sem lehet maradéktalanul elégedett, s ilyenkor a politikai kommunikáció szabályai szerint mindkét félnek úgy kell tennie, mintha ő győzött volna. Pedig a Trump-járgány küllői közé a demokraták ezután már bármikor benyomhatják a botot, arról viszont nemigen álmodhatnak, hogy –   így vagy úgy – idő előtti távozásra kényszeríthetik Trumpot. Az elnök marad, Amerika nagy hányada vevő rá és a stílusára, csakhogy az ellenzék ezután még keményebben fogja a… kezét.

Semmi sem dőlt el, aminek előbb-utóbb, jelesül 2020-ban el kell dőlnie.  

De addig: patt.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Merkel még nem végzett

2018. november 07.

Címkék: Németország, Merkel, ENSZ, illegális bevándorlás, ENSZ migrációs paktum

Angela Merkel bejelentette távozását, ám mielőtt lelép a színről, egy-két dolgot még el akar intézni. Az egyik az ENSZ migránsbetelepítési paktumának elfogadtatása, ami még szélesebbre nyitná a kaput az Európába és ezen belül Németországba igyekvő tíz- és százezrek előtt.

Az ENSZ Globális Migrációs Paktumát december 10-én írják alá, ami egy új időszámítást hozna az emberiség történetében. Hivatalossá tenné az újkori népvándorlást.

Az ENSZ a migrációt pozitív folyamatnak tartja és ezért világméretben megkönnyítené szabályozná a vándorlást. Ha egy migráns, akár embercsempészek segítségével, eljut Európába és felmondja a Soros-hálózat szervezetei által kis füzetekbe foglalt mesét, jó eséllyel kap menedékjogot.

Teljes cikk

Facebook vs. demokrácia

2018. október 31.

Címkék: politika, Facebook, hatalom, manipuláció, viselkedéspszichológia

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Néhány évvel korábban sokan még azt hitték, összeesküvés-elmélet, ma azonban már tény: a Facebook manipulálja a közösségi oldalon megjelenített tartalmakat politikai befolyásszerzés céljából.

Zuckerbergék első, nagy nyilvánosságot kapott „lebukása” 2014-ben következett be. Ekkor szivárogtak ki dokumentumok a vállalatóriás titkos pszichológiai kísérletéről, amely során közel 700 000 felhasználó hírfolyamát manipulálták. A felhasználók tudta és beleegyezése nélkül zajló kísérlettel Zuckerbergék azt akarták kideríteni, hogy a közösségi oldalon megjelent bejegyzésekkel, hírekkel tudják-e befolyásolni a felhasználók érzelmeit. Habár a kísérlet hivatalos eredménye nem ismert, de a későbbi fejlemények alapján biztosra vehetjük, hogy Zuckerbergék feltételezése megerősítést nyert. 2016-tól egyre több olyan ügy került nyilvánosságra, amelyekből világossá vált, hogy a Facebook aktívan manipulálja a közösségi oldalon megjelenő tartalmakat. A jobboldali hírek szisztematikus háttérbe szorítása, a migránsokkal kapcsolatos negatív hozzászólások törlése, profilok felfüggesztése, az „álhírek” elleni szent háború egytől egyig a hírek intézményesített manipulálásának, és így a felhasználók befolyásolásának az eszközei.

Sokan minderre csak legyintenek, mondván: akárhogy is manipulál a Facebook, engem nem tud befolyásolni, hiszen tudom, hogy miben mesterkedik. Igen ám, de a közösségi média befolyásolási technikája nem a tudatos énünkre, a racionalitásunkra hat, hanem egy sokkal nehezebben kontrollálható részünkre: az érzelmeinkre.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

„Őszirózsák” – Száz évvel ezelőtt ilyen mélyre süllyedtünk

2018. október 30.

Címkék: történelem, emlékezetpolitika, Trianon, 1918 ősze, Károlyi-puccs

„Amikor a Katonatanács elnökét mutattam be, elszörnyedve kiállított fel: Önök ilyen mélyre süllyedtek?” (Károlyi Mihály Franchet D’Esperay francia tábornokkal történő találkozásáról)

Egy évszázaddal ezelőtt a lezserül öltözött, a népek forradalomi egységesüléséről ábrándozó és a régi Magyarország bűneiről egymás között fecsegő Károlyi Mihály és Jászi Oszkár vezette budapesti küldöttség megérkezett Belgrádba az antant balkáni főparancsnokához. Szinte rögtön kiderült, hogy fordítva akarnak beülni a moziba. A hamis bűnvallomásra, Jászi akadémiai igényű nyilatkozatára a reálpolitika és a győztes gőgje felelt. A tehetetlenkedő Károlyi és Jászi fémjelezte új kurzus a határok védelméért semmit nem tett, sőt, azt többnyire egyenesen akadályozta. Másokkal szemben viszont, akik ellen akartak állni a beözönlő cseh és román csapatokkal szemben, hatékonyan lépett fel. Így történt, hogy 1918 október utolsó napjaiban és november elején eldőlt Magyarország sorsa. Sokféle elbeszélését ismerjük az eseményeknek. Az utolsó elhibázott, elárult júniusi Piave menti támadás történetét, amely megrendítette a császári és királyi hadsereget. Az olasz fronton megkötött november 3-i fegyverszüneti egyezményhez fűzött 24 órás csúszásról készült pótjegyzőkönyvet, amelyet az olasz fél cinikusan kihasznált és százezerszámra ejtette a foglyokat. A hátországban uralkodó állapotokat, a blokád és a tehetetlen adminisztráció okozta éhínséget. A magyar elit képtelenségét a politikai mozgósításra, és a baloldali ellenzék destrukcióját. De vajon hogyan látta mindezt egy szemtanú? Somogyváry Gyula, akit két és fél évtizeddel később először a Gestapo, majd utána az ÁVH hurcolt el, ekkoriban már bő három éve a fronton harcolt, főhadnagyként. Vajon hogyan írta meg ő a hazájukért aggódó frontharcosok élményeit? Gyula deák „És Mihály harcolt” című regényéből idézzük fel azokat a vészterhes napokat.

Teljes cikk