Galló Béla

politológus

Szegény Spinoza

2017. november 21.

Címkék: Jobbik, Vona Gábor, kampány, liberális értelmiség, Spinoza-ház

Nem is olyan régen a liberális véleménygrófok a Jobbikot még a kormánypártok ellenzéki segédcsapatának tartották, azt sugallva, hogy éles hatalmi helyzetben a szélsőjobb összeállna Orbánékkal, avagy Orbánék a szélsőjobbal, mindegy. Egyik kutya, másik eb, szóval összenő, ami összetartozik, akkoriban ez volt a liberális kórus főszólama.

No de, hol van már a tavalyi hó? Minap a Spinoza-ház langymelegében bizony az utolsó pelyhéig elolvadt. Mi több, Heller Ágnes asszony egy internetes fórumon még áldását is adta a Vona Gáborral való kokettálásra, a nagy cél, Orbán Viktor megbuktatása érdekében. Semmit sem feledve, de mindent megfontolva, maradék híveit feloldozta az önmarcangolás, a sokakban nyilván feltoluló gyomortáji öklendezés kényszere alól.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Mag-Európa helyett jön a brüsszeli Szovjetunió?

2017. november 20.

Címkék: EU, eurozóna, Juncker, eurózóna, Macron, magEurópa

Juncker bizottsági elnök után az Európai Parlament jobboldali elnöke, Antonio Tajani is kukába dobta Emmanuel Macron mag-Európára vonatkozó terveit. A franciák által vezetett, adósságban úszó déliek nem ilyen lovat akarnak, már megint a brüsszeli bürokraták és a németek által vezetett északi országok járnának jól.

Mint előtte számos nagy terv, Macron francia elnök terve is jól mutatott a papíron. A szeptemberi német választásig kellett volna Európa-szerte vitázni az eurózóna új parlamentjéről, pénzügyminiszteréről és ezekhez kapcsolódóan a közös költségvetésről. A német választás után felálló régi-új berlini kormány Párizzsal véglegesítette volna a terveket, majd az Elysée-szerződés aláírásának 55. évfordulóján, 2018. január 22-én kellett volna a reformot elindítani.

Az időterv azért is fontos, mert jövő tavasszal választ Olaszország új parlamentet, és a három legnépszerűbb olasz párt mindegyike ki akar lépni az eurózónából, vagy legalább kacérkodik egy, az euróhoz képest párhuzamos belső valuta bevezetésének ötletével.

Macron és Juncker. Két malomban őrölnek.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Az új veszedelemről

2017. november 18.

Címkék: EU, Lengyelország, migrációs krízis, betelepítési kvóta, Soros György, Nigel Farage, nyílt társadalom

Egy állam szuverenitására ma már nem csak más államok vagy nemzetközi szervezetek, de eszmék és éppenséggel az azok bűvkörében élő „nem kormányzati szervezetek” is veszélyt jelentenek.

Frappáns felvetéssel állt elő a Lengyelország ellen jogállamiság-eljárást kezdeményező, majd a migránsok kötelező szétosztását megszavazó Európai Parlament ülésének előestéjén Nigel Farage. A brit politika „fenegyereke” – rendkívül tehetséges szónok, aki a Brexit „elérésével” értelmetlenné tette egyébként pártja létét – EP-s kollégáinak írt levelében kezdeményezte, hogy azok valljanak színt a Soros-féle alapítványi hálózathoz való viszonyukról, és hogy a kapcsolati háló felderítésére a parlament állítson fel egy különbizottságot.

Bár a használt tónus és az őszinteség az eurokrácia brüsszeli madárnyelvéhez szokott füleknek talán túl keresetlen, a UKIP-es politikus nyilván releváns témát vetett fel, méghozzá igenis megfelelő nyelvezettel. Farage ugyanis nem is annyira Sorosról, mint inkább a nyílt társadalom eszméjéről elnevezett alapítványi hálózatról beszélt. És bár napjainkban Soros György neve fémjelzi ezt a kripliséggel vegyes ellen-utópiára emlékeztető ideológiát, – ahogy az angol mondja – „van egy pontja” Farage-nak. Ugyanis nemzetközi spekulánsok ide vagy oda, Soros Györgynél sokkal veszélyesebb a nyílt társadalom eszmerendszere maga. Soros pályafutása ugyanis a biológia törvényszerűségei okán egyszer véget fog érni, a nyílt társadalom eszméje azonban itt marad közöttünk. És azon szervezeti infrastruktúra és hálózat is, mely osztja e szellemiséget: mint amilyenek a különböző,  a demokráciát, médiaszabadságot, jogállamiságot méricskélő szervezetek (tudják, a „nagy tekintélyű” Human Rights Watch, Human Rights First, Freedom House), és honi „jogvédő kistestvéreik”, az Amnesty, a Helsinki vagy a TASZ.

Teljes cikk

Soros-terv: végrehajtás folyamatban

2017. november 16.

Címkék: Brüsszel, Európai Unió, kampány, migrációs krízis, Soros György, Soros-terv

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Az Európai Parlament néhány órával ezelőtt nagy többséggel elfogadta álláspontját a migrációs krízis kezeléséről folytatott vitában.

Az állampolgári jogi bizottság által készített, a liberális frakcióhoz (LIBE) tartozó Cecilia Wikström által előterjesztett mandátum értelmében a jövőben (1) nem az a tagállam lenne felelős a kérelem elbírálásáért, ahová a menedékkérő megérkezik; (2) minden tagállamnak ki kell vennie a részét a menedékkérők befogadásából, illetve (3) aki nem működik együtt, az uniós forrásokat veszíthet. A mai naptól kezdve így szól tehát az Európai Parlament hivatalos állásfoglalása kvóta-ügyben.

Navracsics Tibor már többször hangot adott meggyőződésének, hogy Soros-terv nem létezik. Az Európai Bizottság magyar biztosa bő egy hónappal ezelőtt úgy fogalmazott: „az Európai Bizottságban nincsen ilyen, nem beszélünk ilyenről és az európai bizottság munkatervében sem szerepel ilyen feladat”, a minap pedig kijelentette: „a magyar kormány egy-két újságcikkre építette fel a Soros-kampányt.”

Teljes cikk

Illő szerénység

2017. november 16.

Címkék: politika, Lengyelország, kampány, Guy Verhofstadt, kettős mérce, liberális értelmiség

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Guy Verhofstadt megint nácizott.

Azért az mégiscsak elképesztő, hogy egy olyan ország volt miniszterelnöke akarja Lengyelország nyakába varrni Auschwitz-ot, amelynek uralkodója legalább 6 millió embert dolgoztatott halálra a kongói kaucsukültetvényeken, csak hogy felhúzhasson még egy-két kastélyt Belgiumban.

Ennyit szeretnék hozzáfűzni Guy Verhofstadt minapi felszólalásához.

 

(Kép forrása itt.)

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Mindent elmondó

2017. november 15.

Címkék: kampány, balliberális ellenzék, választási rendszer, választójog, határon túli magyarok

A Jobbik és a Demokratikus Koalíció úgy képzeli el a „demokratikusabb” választási rendszert, hogy egyes csoportokat ki kellene zárni a szavazásból.

Ugye az elmúlt napokban-hetekben indult Ebenezer Scrooge és Lex Luthor állítólagos szerelemgyermekének újabb hátborzongató roadshow-ja: Gyurcsány Ferenc azt javasolja, hogy aki soha nem élt Magyarországon – tehát a „határon túliak” túlnyomó többsége –, az ne is vehessen részt az országgyűlési választásokon.

Teljes cikk

Trump bosszúja?

2017. november 09.

Címkék: politika, USA, hatalom, Donald Trump, Weinstein-botrány

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Több, mint egy hónap telt el az ügy kirobbanása óta, de a Weinstein-botrány keltette hullámok még mindig foglalkoztatják az embereket. Amióta az Oscar-díjas amerikai producert több színésznő is szexuális zaklatással vádolta, sorra kerülnek napvilágra hasonló esetek. A zaklatási-molesztálási botrány mára túlnőtt Hollywoodon, és világszerte felzavarta az állóvizet.

Az ügy számos vonatkozásáról írtak már: értelmezték a PC-őrület újabb állomásaként, a nemek közti harc újabb bizonyítékaként és a fehér férfiak uralmának végeként egyaránt. A Weinstein-ügy hetekre, hónapokra témát biztosított a bulvárnak, a lapok azonban vagy megálltak a felületes bulvár-olvasatnál, vagy valamilyen magvas ideológiai üzenetet akartak kihozni belőle. De valóban csak erről van szó? Ha számba vesszük a botrány kirobbanásáról rendelkezésre álló információkat, akkor felvetődhet bennünk a gyanú, hogy a színfalak mögött a Weinstein-botrány valami másról szól.

Harvey Weinstein bőkezű támogatója volt mind Barack Obama, mind Hillary Clinton kampányainak.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Visszatér a München-Bécs-Budapest tengely?

2017. november 08.

Címkék: politika, geopolitika, Ausztria, Európai Unió, Sebastian Kurz

A 2000-es évek elején az unióban elszigetelt néppárti-szabadságpárti bécsi kormány Münchenre, Stuttgartra és Budapestre számíthatott csak. Sebastian Kurz kancellársága újraélesztheti a Duna-menti konzervatív együttműködést. Vagy mégsem?

Kurz a Twitteren: Magyarország politikája irányadó.

Ki emlékszik még Werner Faymann osztrák szocdem kancellárra, aki a migránsválság tetőfokán Merkel proxijaként szidta Magyarországot? Hosszan sorolhatnánk azokat a bukott nyugat-európai baloldali és liberális politikusokat, akik hangosan kritizálták a budapesti polgári kormány politikáját, majd pártjukkal együtt buktak ők is.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

A lázadás helyszíne most éppen Katalónia

2017. november 07.

Címkék: politika, autonómia, függetlenség, Erdély, Katalónia

Ahogyan a Franco-diktatúrából a demokráciába átlavírozták magukat a spanyolok, azt az egész világ csodálta a hetvenes években.

Királyuk Juan Carlos taktikai húzásait azóta is klasszikus példaként emlegeti a tranzitológiai szakirodalom. Csakúgy, mint a Moncloa-paktumot, amit a lecsengő francóista és a zendülő demokratikus erők az ország békéjének biztosítása végett hosszú távra kötöttek. Mindez olyan példaszerű volt, hogy a nyugati tanácsadók később folyvást ezt a spanyol leckét rótták ki a diktatúrákból kiláboló keleti országokra is, mondván, tessék tüzetesen tanulmányozni a hispán átmenetet, aztán kopírozni.

(Mellesleg: felületes lecke-kirovás volt… Arrafelé az átmenet még csak nem is érintette a tulajdonviszonyokat, errefelé viszont gyökeresen átalakította, egyéb eltérésekről már nem is szólva.)

Ami mostanság történik Spanyolországban, könnyen lehet, hogy megint példa lesz: csak éppen elrettentő példa.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

FNA: Újra erőltetik a helikopterpénzt

2017. november 03.

Címkék: politika, feltétel nélküli alapjövedelem, kampány, balliberális ellenzék

Botka László bukásával az “ingyen gyógyszer” és a “13. havi nyugdíj” is kiesett az ígéretversenyből. A Jobbik nem sokáig maradt egyedül a varázsütésre nyugati szintre emelkedő fizetési ígéretével, a Párbeszéd nevű törpepárt újra felmelegítette a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA) ötletét. Bátrak, hiszen ez már 2014-ben sem jött be.

Amikor az év elején Botka László programot hirdetett, abban feltűnt a 2014-es “összefogási” kampány egyik akkori csodafegyvere, a feltétel nélküli alapjövedelem (FNA). Négy éve még egy olyan európai polgári kezdeményezés is indult az FNA bevezetése érdekében, mint amilyet most a Jobbik is erőltet az úgynevezett “bérunió” érdekében.

2014 elején uniós szinten nem jött össze az egymillió aláírás, még a húszezres magyar penzum sem, hiába kampányolt ezzel az akkori balliberális összefogás. A gazdátlanná vált FNA-t a Párbeszéd karolta ismét fel, az a “Mindenki számít” programjának részévé vált.

Teljes cikk