Galló Béla

politológus

Kvarkbomba

2018. augusztus 18.

Címkék: USA, Oroszország, fegyverkezés, geopolitika, Donald Trump

Az USA 2019-es védelmi költségvetését Donald Trump „a modern történelem legjelentősebb védelmi beruházásának” nevezte.

Nem tudom így van-e (még tart a történelem…), de tény, hogy ez a 716,3 milliárd dollárnyi volumen csak tovább mélyíti a szakadékot az USA és a világ többi államának „védelmi” potenciálja között.  

Elégedett lehet a katonai és a fegyver-lobbi. Márpedig ez a folyamatos belpolitikai nehézségekkel küszködő elnöknek kifejezetten jól jöhet, ám hogy mégsem csupán Trump ügyes húzásáról van szó, jól jelzi a politikai elit egészének reakciója. A republikánusok és a demokraták egyaránt jelentős többséggel támogatták a javaslatot, példás bizonyítékát adva, hogy ha a birodalom katonai ereje a tét, nincs helye holmi belpolitikai huzavonának. Ilyenkor csak az a fontos, amit választási kampánya során Trump mindvégig hangsúlyozott : America First.

Teljes cikk

Véleményterror Svédországban

2018. augusztus 16.

Címkék: választások, Svédország, Facebook, illegális bevándorlás, politikailag korrekt, véleményterror

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Szűk egy hónappal a parlamenti választások előtt a kormányzó svéd szociáldemokraták megkezdték a Facebook cenzúrázását. A cél, hogy kiszűrjék az „értelmetlen és/vagy problémás” politikai kampányokat.

Ez a gyakorlatban nem jelent mást, mint a bevándorlásellenes ellenzéki erők és a velük szimpatizáló választópolgárok kommunikációjának megbénítását a közösségi médiában. A kormány infrastrukturális minisztere, a zöld párti Peter Eriksson elismeréssel illette a Facebook segítőkész hozzáállását. Egy minapi rádióinterjúban úgy fogalmazott: a választást „veszély fenyegette”, de a Facebook „megtartotta a kormánynak tett ígéretét”.  A miniszter azt is elmondta, hogy a Google-t és már online szolgáltatókat is megpróbálta abba az irányba terelni, hogy a politika, az állam is szabályozhassa közösségi médiát, és eltávolíthassa a kéretlen bejegyzéseket.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Gyűlöletcsapda, avagy a kulturkampf margójára

2018. augusztus 13.

Címkék: politika, társadalom, balliberális ellenzék, gyűlöletpolitika

Ha valamire, a magyar belpolitikára hajszálpontosan illik Carl Schmitt klasszikus ellentétpárja. Barát vagy ellenség, mondja Schmitt, végül erre csupaszodik minden, tartósan harmadik szerep nem létezik a politikában.

Bár a rendszerváltozás békés (tárgyalásos) átmenet volt, a pártok hamar rezonáltak Schmitt teóriájára. Közös ellenségnek kezdetben ott volt a komcsi, az utódpárt MSZP, egészen a Demokratikus Charta 1991-es létrehozásáig. Akkor azonban a fő címkefelelős SZDSZ ellenséget váltott. A komcsiból váratlanul barát, rajtuk kívül pedig mindenki másból ellenség lett: a komcsi-antikomcsi párost felülírta - ha el nem is tüntette - a népies-urbánus.

Hová álljanak a „belgák”? – kérdezte akkoriban a Fidesz nevében, ha jól emlékszem, Kövér László. Sehova sem állhatnak, derült ki azóta, errefelé belgák ugyanis már nemigen észlelhetők, jó, ha egy-két „tudatlan ténfergő” maradt még belőlük.

Pár év múlva, felülírva a népies-urbánus ellentétet, a helyzet úgymond perszonalizálódott. Egyetlen személy, Orbán Viktor körül kristályosodott ki a legújabb „alternatíva”. Barátod vagy ellenséged-e Orbán, ma már ez itt a kérdés, a dichotómia most úgy szól: orbánista vagy-e, avagy antiorbánista.

Teljes cikk

Bunford Gerda

politológus

Vona Gábor videóblogol

2018. augusztus 09.

Címkék: Vona Gábor, balliberális ellenzék, videóblog, vlog

A bukott pártelnök közzétette várva-várt videóblogjának első gyöngyszemét. A közel hat perces felvétel számos tanulságot rejt magában, ezekből szemezgetünk – a teljesség igénye nélkül – a továbbiakban.

1. Vona Gábor ma is pont annyira tartja magát a szavához, mint azt sorozatos pálfordulásai során az elmúlt években megszokhattuk. Így jutott el a Magyar Gárdától a Spinoza Házig, a szélsőjobbtól Heller Ágnesig, az EU-s zászlóégetéstől Brüsszel dicsőítéséig. A Jobbik egykori elnöke a HVG-nek adott interjújában leszögezte: az első videója ugyan politikai jellegű lesz, pártpolitikával azonban nem fog foglalkozni. Ehhez képest Vona első vlogjában közel annyit szerepel Orbán Viktor, mint maga Vona.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A valóra váló álmok veszélyei

2018. augusztus 09.

Címkék: politika, balliberális ellenzék, önkormányzati választások, Puzsér Róbert

Aesopus egyik meséjében egy messzi földet megjárt ember azzal dicsekedik, hogy annak idején Rodoszon akkorát ugrott, amekkorát ember még soha. Ennek a teljesítménynek – mint meséli – tanúi is voltak. Ekkor a kétkedő hallgatóság egyik tagja rászólt: „Itt van Rodosz, most ugorj!” Aesopus nem folytatja a mesét, így nem tudjuk, mi lett a dicsekvő atléta további sorsa, de gyanítom megszégyenült, ha ugrott azért, ha nem akkor meg azért. Mesélni, dicsekedni ugyanis könnyű, ám bizonyítani nehéz.

Olvasom, hogy a magyar valóság népszerű megordítója Puzsér Róbert kacérkodik a gondolattal, hogy indul a főpolgármester választáson. Nem egyedülálló e hír. Volt már szó arról, hogy Veiszer Alinda – kultúrlibsizmus gömbhala – szintén efféle terveket forgat bodros fejében, sőt, anno egy interjúban még Alföldi Róbertet is bele akarta vonni a politikai kalandba. Lehettek volna társelnöknők.

Ha végiggondoljuk a dolgot, ez bizony logikus következmény. A baloldali médiamunkások odáig jutottak a kritikai gondolkodásban, hogy a kormánynál már csak az ellenzéket utálják jobban, így aztán kijut azoknak is a kemény szavakból. Pedig hát – szerintem – a szerencsétlen ellenzék pontosan azt csinálta, amit ők, az okosok, tanácsoltak nekik. A tanács – legyen teljes összefogás a „demokratikus” oldalon – rossz volt. Rossz volt, lévén kivitelezhetetlen. A haladó sajtó ezzel messzire távolodott a saját magára osztott kritikai szereptől és politikai aktorként avatkozott az eseményekbe. Azután pedig, a kudarc után, nekiestek a pártoknak. Aki megfogadta a tanácsukat annak azért, aki nem annak meg azért. Nehéz a kedvükre tenni, az biztos.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Háromezerötszáz euró

2018. augusztus 08.

Címkék: Németország, Migráció, illegális bevándorlás, közvélemény

Ennyit fizetett egy migráns a Guineától Marokkóig tartó útért, akit utóbb a spanyol hatóságok fogtak el. A német BILD Zeitung interjúvolta meg őt, nem várt vihart aratva a közösségi oldalakon. A hozzászólásokból szemlézünk.

A 17 éves Magineur  Guineából indult el, ahonnan az embercsempészek buszon, gyalog és autóval vitték át a Szaharán. A marokkói tengerparton újabb kétezer eurót kellett az utolsó, 14 kilométeres szakaszért fizetnie. Álmairól és reményeiről beszélve őszintén elmondja, hogy jobb életet szeretne Európában. Nem a munkaerő gondokkal küzdő szociális intézményekben, vagy autógyárakban akar dolgozni, hanem kosárlabda sztár szeretne lenni. A Maliból érkező Ibrahim sem akar fizikai munkát végezni, ő is inkább focisztár szeretne lenni. Azt is elmondta, hogy másoknak az egész útért csomagban “csak" ötezer eurót kellett fizetni.

23,000 migráns = legalább nyolcvanmillió euró az embercsempészeknek

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

„Trian-off” - másképpen

2018. augusztus 06.

Címkék: politika, Orbán Viktor, geopolitika, balliberális ellenzék, Tusnádfürdő

Egy héttel a miniszterelnök tusnádfürdői beszéde után eloszlik a füst, amelyet az ellenzéki és romániai kommentárok érezni véltek.

Az itthoniak mintha leginkább a kultúrharc területén éreztek volna veszedelmet, a következő szavakban: „A 2018-as kétharmados győzelmünk pedig nem más, mint felhatalmazás egy új korszak kiépítésére. […] A korszak egy sajátos és jellemző kulturális közeg.” Maga a kultúrharc, amelyet itthon látni vélnek, valójában egyelőre nyilatkozatokban, cikkekben és odamondásokban öltött testet. A kultúrharchoz azonban politikai döntések és intézkedések is kellenek, anélkül inkább csak a progresszív értelmiségnek a jobboldali gondolkodó fők papíron vívott harca marad – többnyire. Egyszóval az itthoni riadalmakon túl odaátról menetrendszerűen jött a feljajdulás, miszerint a miniszterelnök megsértette Romániát. Természetesen erről szó sem volt, na de ahogyan a székely vicc mondja, „ennyi kell es”.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

A Momentum halállistái

2018. augusztus 02.

Címkék: politika, balliberális ellenzék, Momentum, listázás

Az utóbbi években divatba jött a listázás, ám lista és lista között is van különbség. A baloldali listáknál szembe ötlő az ártó szándék, míg a jobboldalon sokkal inkább a varázstalanítás és a leleplezés áll a középpontban. Most a Momentum ír éppen halállistákat.

A Soros-hálózathoz ezer szállal kötődő egyik portál öt éve a szerintük “30 legszervilisebb” magyart listázta, kattintásvadász módon rögtön két részre osztva a névsort.

A múlt felé fordulnak.

Találunk ellenzéki listát a kormány által létrehozott kutatóintézetekről és kormányzati háttérintézményekről is, amihez persze rögtön hozzáteszik, hogy ezek “(…) egy része nem is folytat valós tudományos munkát (…)”.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A konszenzusról

2018. július 31.

Címkék: politika, kultúra, tudomány, balliberális értelmiség, Népszava

A kultúrkampf frontjain, lövészárkaiban nincs tűzszünet, még ilyen melegben sem. A libsi oldal beveti a nehéztüzérséget is és ennek jegyében interjú jelent meg Radnóti Sándorral az ELTE professzorával „Nem nagy dolog a döglött oroszlánt rugdosni” címmel, hol máshol, mint a Népszava nevezetű kiadványban.

Mondják, hogy a háború első halottja mindig a igazság. E tétel valóságának ékes példája a szóban forgó interjú is. Radnóti messziről fut neki a dolognak – bár szerintem nem eléggé, de erről lesz még szó – és úgy látja, hogy a kultúrkampf „a filozófusok kriminalizálási kísérletével kezdődött, de ott még megbukott”.

Tán még emlékezünk erre az eseményre. Budai Gyula kormánymegbízott valamikor 2011-ben feljelentést tett bizonyos – szerinte és mások szerint is – kétes, több száz milliós értékű pályázatok kapcsán, melyekben a balliberális filozófiai „elit” érintett volt. Az ügyet kivizsgálták és mivel lényegi kérdéseket nem tettek fel, azokat adminisztratív oldalról elfogadhatónak találták. Senkinek nem lett semmi baja. Hogy mit értek lényegi kérdés alatt?

Teljes cikk

Molnár Attila Károly

eszmetörténész

Ibsen a kutatóról (A vadkacsa)

2018. július 30.

Címkék: kutatás, társadalom, kutató, A vadkacsa, Ibsen

Egy találmány, ugye, az sosem olyasmi, aminek parancsolni lehet, még feltalálója sem teljesen úr fölötte!

GREGERS

Ez igazán érthető. Gondolom, kettőtök közül inkább ő az, aki az üzlettel foglalkozik.

 

HJALMAR

Igen, a futó, mindennapi ügyeket általában Ginára hagyom. Én meg fogom magam, átmegyek a nappaliba, és fontosabb dolgokkal foglalkozom.

 

GREGERS

És mik azok a fontosabb dolgok?

 

HJALMAR

Már vártam, hogy rákérdezel. Vagy talán neked még nem is mondták a találmányomat?

Teljes cikk