Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Veszélyes szavak

2019. december 06.

Címkék: Angela Merkel, Szovjetunió, szólásszabadság, liberális véleménydiktatúra

Beszédet mondott a minap Angela Merkel – a Bundesmutti – a német parlamentben. Ez önmagában is felkeltette a figyelmet, hiszen az utóbbi időben eléggé keveset szerepelt nyilvánosan, azok is inkább csak protokoll események voltak.

Különösen furcsa volt e némaság akkor, mikor a német belpolitika igencsak ingataggá vált. Most azonban megszólalt és ki is fejtette sajátos véleményét a szólásszabadságról. Ezt taglalnánk alább.

A valaha volt Szovjetunió alkotmánya mindenféle, akkoriban ismert emberi jogot és nemes eszmét tartalmazott, a nemek közötti egyenlőségtől a szólás- és gondolatszabadságig. (Azóta az „emberi jogok” száma jócskán megnőtt, de ez most mellékes; mindent ők sem láthattak előre.) Annyira haladó és liberális volt e nagyszerű alkotmány, hogy a balos, nyugati értelmiség párás szemmel olvasgatta esti mese helyett. Mondjuk persze az ő lelkesedésük értékéből sokat levont az a tény, hogy jó részüket már abba az időben a KGB fizette. Volt azonban egy bökkenő.

A büntető törvénykönyvben ugyanis az szerepelt, hogy aki a dolgozó nép érdekei ellen tesz, mondd, vagy akár csak gondol valamit, azt a bűncselekmény súlyától függően kivégzik, esetleg 10-20-30 évre a gulágra deportálják. Azt pedig, hogy mi a dolgozó nép érdeke és mi az, ami ennek ellentmond, azt természetesen a párt, illetve súlyosabb esetben maga Sztálin elvtárs mondta meg. Így aztán akire a párt rámutatott, annak bizony nagyon szomorú sors jutott. A kulcs az volt, hogy a dolgozó nép érdeke közelebbről nem meghatározható fogalom, ezért bármi, vagy annak az ellenkezője bűncselekménnyé válhatott, a pártot megtestesítő rablógyilkosok aktuális érdekei szerint.

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Eurovíziós Dalfesztivál: ahol csak a szakállas nők nyerhetnek

2019. december 04.

Címkék: liberalizmus, politikai korrektség, Eurovíziós dalfesztivál, Népszava, Conchita Wurst

Nagy vihart kavart az MTVA azon döntése, hogy most nem vesz részt az Eurovízió dalfesztiválon. Más formátumokat keresnek a fiatal zenei tehetségek kibontakoztatására, mint például a nagy sikerű A Dal, vagy a (Fiatal) Virtuózok. A balliberális propagandasajtó persze ebből is ügyet csinált, de hamar leleplezték őket.

A hanyatló haladó nyugat soft diktatúrája kifinomult nyelvi és szimbolikus kóddal dolgozik a másként gondolkodók kiszűrésére. Most éppen a politikai korrektség a divat, így aki nem ennek a szavait használja és nem ennek megfelelően gondolkodik és viselkedik, az rögtön gyanús lesz.

Egy demokráciában persze nincsen fekete autó, van helyette viszont nyilvános megbélyegzés, lejárató kampány, Facebook letiltás, vagy állásból elbocsátás. A politikai korrektséget piedesztálra emelik, ez történik az Eurovízió dalfesztiválján is, ahol az elmúlt 4-5 évben már nem a tehetség, hanem a politikai korrektség divatjához való idomulás mértéke a mérvadó. Az új irány a “szakállas nő”, Conchita Wurst 2014-es befutásával indult. A helyzet azóta csak rosszabb lett.

Mindent visz?

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Karigeri, a dugódíj és a dízelautók kitiltása

2019. november 28.

Címkék: Karácsony Gergely, Budapest, dugódíj, klímahisztéria

Nem zörög a haraszt, ha a szél nem fújja! — tartja a mondás. Elindult a klímaőrületbe beleszerető hazai balliberális ellenzék ötletbörzéje.

Szokás szerint a legrosszabb nyugati mintákat akarják átvenni: tiltanának, büntetnének és miközben nyugati hitelekről álmodnak, újra a pénzünket akarják!

Az ellenzék által megszerzett városok lakói fura időutazásra indulhatnak. Minden fogadkozás ellenére visszatér a 2010 előtti “szakértelem”. Demszky Gábor már a választás másnapján megszólalt és arról beszélt, hogy a korábbi privatizációs bevételek segítették át városvezetését az ellenzéki időszakon, és szerinte Budapestnek most is külföldről kéne pénzt szereznie. Leginkább a Világbanktól.

A fiatalok kedvéért: A 20 éves Demszky-korszak városfejlesztése a 4-es metróban csúcsosodott ki, amit 40 évvel korábban terveztek és még így sem sikerült funkcionálisan kivitelezni. A hitelért cserében bevállalták a dugódíjat, amit azonban féltek bevezetni. A 4-es metró a korrupció liberális szakértelem iskolapéldája, az OLAF 2017-es jelentése szerint a közel 500 milliárdos beruházásból 167 milliárdot csaltak el.

A dugódíj bevezetése most Karácsony Gergelyre vár, aki előtt intő példa lehet Ken Livingstone, a “vörös Ken”, korábbi londoni polgármester, akit Boris Johnson többek között pont azért válthatott hivatali székében, mivel előbbi a napi öt fontos dugódíj mellé még 25 fontos CO2-díjat is bevezetett volna. A levegő minősége a londoni díjfizetési zónán belül javult, azon kívül romlott.

Dolgoznak rajta.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A harcias semmitevés

2019. november 27.

Címkék: Karácsony Gergely, Gyurcsány Ferenc, program, liberális városvezetés, liberális kormányzás, médiakormányzás

Tudom én, hogy jósolni nagyon nehéz, különösen a jövőre vonatkozóan, ám most mégis megpróbálkozom vele. Ehhez, segítségképpen, nem a madarak röptét, vagy kristálygömböt veszek igénybe, hanem az egyetlen dolgot, melyből valóban lehet következtetni a jövőre, mégpedig a múltat.

Karácsony főpolgármester ismét egy nagyon nemes kezdeményezéssel lepett meg bennünket: a hírek szerint, most éppen külön „alkotmányt” akar Budapestnek. Ez nyilvánvalóan az ellenzéki fővárosok valamiféle koalíciójához hasonlóan, egy teljesen kontúrok nélküli, minden tartalmat nélkülöző valami, amiről fogalmunk sincs, hogy mit jelent. Tartok tőle, hogy ő sem tudja. Persze akart ő már sok mindent, a dugódíjtól az ingyenes gyermekközlekedésig. Ezek az ígéretek, aztán eltűntek, „finomítottak” rajtuk, vagy teljesen megváltoztatta őket. Az egész eddigi pályafutása során amit valójában tett, az nem más, mint néhány program elgáncsolása, illetve a „klímavészhelyzet” kihirdetése – bármit jelentsen is az.

Mindez engem valami kísérteties déjà vu érzéssel tölt el. Ugyanis volt már ilyen. Méghozzá a dicsőséges gyurcsányi kormányzás idején. Nem tudom emlékezünk-e még, de uralma alatt, gyakorlatilag minden évben meghirdettek egy programot, amiből aztán nem lett semmi, ám ez nem zavarta őket, a következő évben új programot hirdettek.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Ki lesz a következő?

2019. november 27.

Címkék: liberalizmus, színház, metoo, Katona József Színház, Gothár Péter

Gothár Péter nyilatkozata után lövészárok-társadalmunkban nyilván megint fellángol majd a vita, ki is a leginkább mítú az eddig lebukottak közül.

Néhai Marton László? Kerényi Miklós Gábor? Vagy éppen Gothár? Netán valaki más? Lehet szimpátia-antipátia alapon erre vagy arra mutogatni, mondván, hogy ő az igazán elítélendő figura, mert – és itt érvek sokasága jöhet, hogy X azért más, hiszen ő…, és rendszerint meg is magyarázzák, mitől is áll X pár centivel az undorszint fölött. Azt persze nem vallják be majd, ami a lényeg: azért, merthogy X mégiscsak a mi emberünk. 

A Katona József Színház bármennyire igyekezett is csuklya mögé rejteni e legújabb ügyet, nem sikerült. Eleve nem is sikerülhetett. Csupán idő kérdése volt, kiderüljön, ki az Anonymus.   

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A felelősségről

2019. november 22.

Címkék: felelősség, bíróság, igazságszolgáltatás, Cozma-gyilkosság

Friss hír, hogy ismét letartóztatták Sztojka Ivánt, a Cozma-gyilkosság egyik elkövetőjét.

Ezúttal – úgy tűnik – kurvafuttatásban találják gyanúsnak. Bizonyára egy egész ország emlékszik rá és társaira, ők 2009. február 8-án hajnalban, miután verekedést provokáltak egy szórakozóhelyen, falkástól vetették magukat a Veszprém kézilabdázójára és leszúrták. Az elhúzódó és zavaros eljárásban aztán Sztojka 13 évet kapott, majd „jó magaviseletéért” 4 év 5 hónappal hamarabb szabadult. Története – bennem legalábbis – felvet egy érdekes kérdést, méghozzá a bírói felelősségét.

A bírói döntés, mely szabadon bocsátását lehetővé tette, nyilvánvalóan hibás volt. A döntés mentségére persze lehet mondani, hogy könnyű utólag okosnak lenni, ki láthatta előre, hogy Sztojka újra bűnözni fog. Erre a kérdésre igen egyszerű választ lehet adni: mindenki, aki csak egy kicsit is képes a józan eszét használni.

Mert hát, ki hiszi el – akinek csak egy csepp valóságismerete van –, hogy Sztojka és bűntársai, akik drága autókkal drága szórakozóhelyekre jártak balhézni, valójában nem valami törvényen kívüli dologból éltek/élnek ilyen nagy lábon? Ki hiszi el, hogy bodzatermesztéssel jutottak ennyi pénzhez? Ki hiszi el, hogy szabadulása után segédmunkásként fog valahol dolgozni? Hát, úgy látszik, a bíróság.

Teljes cikk

Fekete-Győr András megmenti Romániát

2019. november 21.

Címkék: Momentum, Fekete-Győr András, román elnökválasztás, Mentsétek meg Romániát Szövets

Lánczi Tamás

politológus

A kommunisták sok hazugsága közül az egyik az volt, hogy internacionalistának nevezték magukat, azt sugallva, hogy a nemzetek közti megbékélésért, a népek közti együttműködésért dolgoznak.

Valójában azonban mindig is gyűlölték a nemzeti keretet és ahol módjuk volt rá, módszeresen rombolták azt, tehát nem a nemzetköziségért, hanem a nemzet nélküliségért küzdöttek. Ahogy Mohamed próféta megengedi a követőinek, hogy az iszlám terjesztése érdekében a hitüket megtagadják, úgy a kommunisták is szemrebbenés nélkül letagadják a valódi céljukat, és kikérik maguknak, ha valaki a szemükre veti, hogy nemzetellenesek, hétköznapi nyelven szólva hazaárulók. Mindez azért jutott eszembe, mert az elmúlt hetekben bejárta a magyar sajtót a hír, hogy Fekete-Győr András egy román jelölt – Dan Barna – mellett kampányolt a romániai elnökválasztási hajrában. Arról a kérdésről, hogy egy magyar párt vezetője miért nem az erdélyi magyarság jelöltjét, Kelemen Hunort támogatta, már sokat írtak. Ez önmagában elgondolkodtató. Kevesebb szó esett azonban arról a pártról, amelyért Fekete-Győr kampányolt.

Nézzük hát meg, milyen pártot is támogatott a korrupcióellenesség jelszavát zászlajára tűző Momentum elnöke? Itt van mindjárt a párt neve: az azonnali.hu által csak „román Momentum”-nak hívott formációt a Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR) és az Igazság, Egység és Szolidaritás Pártja (PLUS) alkotják. A beszédes nevű román politikai formáció következetes politikát képvisel a magyarsággal szemben:

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Vörös fény

2019. november 18.

Címkék: kommunizmus, ÁVH, Szanyi Tibor, Momentum Mozgalom, balliberáliz ellenzék

Az önkormányzati választás óta mintha némileg tisztulna a kép.

Eleddig néhány zavaros látású kommentátor és persze az egész haladó média igyekezett a következőképpen lefesteni a konfliktust. Egyfelől a csillogó szemű, nyugatos mozgalmár ifik, másfelől az idős, Keletbe révedő, autoriter, államosító (emlékszik még valaki, hogy hat-hét éve a „kapitalizmus” volt a bűvszó?), poszt-szocialistákkal dörgölőző, a kommunista múltat rejtegető (t.i. az „ügynöklisták” blöffjéről van szó) Fidesz.

Persze közben kiderült, hogy amit ők „Nyugatnak” mondanak, az valójában a „ki-tud-szerencsétlenebb-lenni” illetve a „ki-tud-hülyébb-lenni” versenyévé vált – az igazi Nyugat torzképévé. Olyan kultúrmarxista töketlenkedéssé, amely lassanként átcsap reál-marxizmusba, vagyis a gazdaságba való beavatkozásba, és a tulajdonviszonyok átvariálásába. Eközben a bőszen putyinozó ellenzék nagyobb dicsőségére Havas Szófia is előbújt, aki az 1956-os szabadságharcosokat az 1944-es nyilas pártszolgálatosokhoz hasonlította, majd a szovjet nosztalgiára rájátszó orosz tévének nyilatkozott szintén ’56-os ügyben. A sort folytatta Fekete-Győr András a Válaszonline című újságnak adott interjújában:  „Egyes pártok a tűzzel játszanak, és mi oda is csapunk ott, ahol csak lehet, nem elfelejtve azt, hogy kormányozni is kell.”. Lefordítva: „Munkásököl vasököl, oda csap, ahova köll!”. Fokozta a helyzetet Cseh Katalin NATO beavatkozását atyai odafigyelését igénylő nyilatkozatával. Még megérjük, hogy a Fidesz reakciós ellenforradalma miatt a hazai baloldal új hulláma a Varsói Szerződés NATO testvéri segítségét kéri a szocialista építőmunka folytatásához! Csakhogy a NATO nem a VSZ.

A vörösgárdista ízű, de a modern nyugati gügyeséggel áthatott ötletbörzére egy öreg bolsi, Szanyi kapitány tette fel a koronát az ATV-nek adott interjújában. Szanyi ugyan csak egyszerű MSZP-tag, de mégis ott nyüzsög Brüsszelben, konferenciázik, nyilván számítanak a tapasztalataira. Szanyi Tibor Rónai Egonnal folytatott párbeszédéből érdemes szó szerint idézni:

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Szép új világ egészséges fiataloknak és beteg időseknek

2019. november 15.

Címkék: google, Kína, Big Data, egészségbiztosítás

Miközben a kínaiak a jó magaviseletért és ideológiai hűségért kapnak szociális pontokat, már Amerikában is körvonalazódik a szép új (orwelli) világ. A Google felvásárolja egy betegbiztosító tízmillió ügyfelének adatait és egy okos fitnesz órát gyártó céget is megvenne. Vajon miért?

Kínában kísérleti jelleggel már működik a szociális pontok rendszere, amit nemrég a magáncégekre is kiterjesztettek. Kommunista dalok és Hszi Csin-ping pártfőtitkár beszédeinek közösségi oldalakon való megosztása virtuális plusz pontokat hoz, míg a közlekedési lámpákba épített arcfelismerő kamerák azoknak osztanak pontot, akik kivárják a zöld jelzést, vagy nem szemetelnek az utcán.

A kommunista párt tagjaiból alakult Népi bizottságok a lakókörzetekben jutalmazzák a kínaiakat. Aki szelektíven gyűjti a hulladékot, vagy részt vesz a programjaikon, plusz pontot kap. A pontok azért fontosak, mert csak bizonyos pontszám felett lehet gyorsvonatra vagy repülőre jegyet venni, külföldre utazni, vagy más “privilégiumokat” élvezni.

Aki azt hiszi, hogy csak a másfél milliárd kínait ellenőrzik a modern technológia segítségével, téved. Az időközben csődbe ment Boston Analytica cég megmutatta, hogy a nyugati közösségi oldalak adathalászai is mennyi mindent tudhatnak meg rólunk az egyébként saját magunk által közzétett adatainkból.

Az egészségipar felé nyitnak.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

A Kultúrkampf igazi tétje

2019. november 13.

Címkék: politika, nevelés, oktatás, Kövér László, Momentum, hazaszeretet

Olvasom a függetlenobjektív fellegvár, az Index oldalain, hogy „Horn Gyula fia keményen beszól Kövér Lászlónak”.

A cikk szerint az utód kikérte magának, hogy Kövér László házelnök hazaárulónak nevezte az apját. Az igazság ellen tiltakozni nem szerencsés dolog, és azt gondolhatná az ember, hogy az ifjabb Horn nem gondolta végig a dolgot, mikor megpróbálta apját mentegetni és a házelnököt besározni.

Az ifjú Gyula, aki láthatóan örökölte apjának pufajkával és dobtáras géppisztollyal illusztrált jogérzékét, különös érvelésre ragadtatja magát. Gondolatmenete, mellyel Kövér Lászlót szapulni akarta, súlyosan önellentmondó ugyanis, hiszen MSZMP tagsággal vádolja – ami nem igaz egyébként –, tehát úgy véli, hogy ez rossz fényt vet rá. Akkor viszont milyen fényt vet az apjára, aki nem egyszerű tag, hanem egyik vezetője volt ennek a pártnak? Önmagában az teljesen jelentéktelen, hogy ifjabb Horn Gyula – akinek létezéséről sem halottam eddig, hál’ Istennek – kiről mit mond. Van azonban itt valami, amit eddig – én legalábbis – úgy tűnik, félreismertem. Ez pedig nem más, mint a motiváció kérdése.

Eddig azt hittem, hogy ezek a mindenféle ellenzéki figurák pusztán politikai okoknál fogva, számukra racionális döntések alapján mondják, írják, amit mondanak és írnak. Tévedtem.

Teljes cikk