Kiszelly Zoltán

politológus

Kint is Gyurcsány, bent is Gyurcsány

2018. szeptember 20.

Címkék: Gyurcsány Ferenc, ellenzék, balliberális ellenzék, Sargentini-jelentés

Amit nem tudsz megakadályozni, annak állj az élére! – A bevándorláspárti Sargentini-jelentés politikai hullámait nem a vlogger-influencerek, visszavonuló politikusok és új reménységek, hanem Gyurcsány Ferenc lovagolta meg. A politikai detoxikálás még várhat.

Az őszi politikai szezon fő kérdése az lett volna, hogy az ellenzék az utcán, vagy a parlamentben politizáljon-e a kormánypártok ellen. A kérdésre adott válasz az utcai tüntetések esetében az új mozgalmakat és az új fekete ruhás nővéreket reménységeket emelné ki a mezőnyből, míg a parlamenti politizálás az áprilisban harmadszor leszerepelt ellenzéki pártoknak adott volna egy utolsó utáni esélyt.

Európai demokraták.

Teljes cikk

Maczkó Ú. Róbert

filozófus

Tudomány

2018. szeptember 19.

Címkék: politika, feminizmus, tudomány, Sargentini-jelentés

Némi média-port vert fel az utóbbi időben a tudomány szabadságának kérdése, olyannyira, hogy még a Sargentini-féle röpiratban is szerepel az erről alkotott, vádként megfogalmazódó vélemény.

Visszatekintve, nagyjából arról szólt a vita, hogy mennyiben megengedett a tudomány ügyeibe „kívülről” beleszólni. A kritikusok szerint semennyire, a tudománynak önigazgatónak kell lennie, mert akik kívülről kívánnak beleszólni azok „nem értenek hozzá” és mindenféle oda nem tartozó dolgokat visznek bele, mint a politikai meggyőződés, vagy a vallás. Ez – tapasztalatom szerint – roppant elterjedt vélekedés, még olyanok részéről is, akik többé-kevésbé egyetértenek a kormány politikájával.

Ha az okokat keressük, azt találjuk, hogy manapság valamiféle vallás-pótlékká vált a tudomány. Sokakra jellemző egyfajta tudomány-messianizmus, az a gondolat, hogy a tudomány fogja megoldani a problémákat, válaszolni fog az égető kérdésekre – csak ki kell várni e válaszokat. Hogy mindez miképpen fejlődött ki, vált elterjedté, az hosszú-hosszú és unalmas fejtegetéseket igényelne, melyektől itt és most eltekintenék. Akit mégis érdekel, annak javaslom Khun, Lakatos és Feyerabend urak munkásságának tanulmányozását. Helyette az önigazgató tudomány hívei számára álljon itt egy történet arról, miképpen is működnek a dolgok valójában ott, ahol tudomány éppen igazgatja önmagát.

Teljes cikk

Máthé Áron

történész

Európai értékek?

2018. szeptember 18.

Címkék: Angela Merkel, Európa, Berlin, Migráció, Sargentini-jelentés

Szinte naponta halljuk, hogy Magyarországon sérülnek az európai értékek, illetve, a másik változatban, hogy Magyarország megsérti az európai értékeket. De vajon mik ezek az „európai értékek”? A közkeletű, divatos pc-blablát mindenki fel tudja mondani, miszerint a tolerancia, nyitottság, stb. Hogy ezek pontosan mit jelentenek, azt viszont nem tudja senki. Ebbe a csomagba tartozik a „szolidaritás” is.

Ebben a tekintetben hangzik el legtöbbször az a vád, hogy Magyarország nem-európai viselkedést mutat. Vagyis, lefordítva a valóság nyelvére: Magyarország nem volt hajlandó a német kancellárasszony elsőre rövidlátó (vagy inkább öngyilkos) és bugyután hurráoptimista „Wir schaffen das”-ja mögé beállni. A magyar kormány nem akarta azt a gyermeteg hülyeséget elhinni, miszerint a szír agysebészek és fizikusok gyalog menekültek át az egész Közel-Keleten, hogy Németországba jussanak. Sem azt a hülyeséget, hogy „menekülnek”, sem pedig azt, hogy Németországot a biztonság miatt célozták meg, és nem az életszínvonal miatt. Mint ahogyan azt is nehéz megenni, hogy valaki egy háborús övezetből, szétlőtt városok közül érkezve a lakásának az eladásából finanszírozta az utazását. Vagyis, a végtelenül ostobácska mese visszautasítása önmagában is a „szolidaritás” felmondása volt. És hogy kivel? Hát a német és az európai haladókkal, a liberális megmondó elittel és annak vezetőjével, a kancellárasszonnyal. Azután az is a „szolidaritás” felmondásának számított, hogy Magyarország nem hajlandó a migránsokat átvenni a migráció ellen semmit nem tevő Olaszországtól és Görögországtól. Sőt, nem csak, hogy semmit nem tettek, hanem az embercsempészek által 20 kilométernyire elszállított migránsokat (akik már ránézésre sem Szíriából, hanem Fekete-Afrikából jöttek) a hatóságok átvették és továbbtaxizták az 500 kilométernyire fekvő európai kikötőkbe. Az eredmény közismert: az európai embereket kiszorító no-go zónák felbukkanása, az európai emberek életét kioltó terroristák ámokfutása, az európai nőket erőszakoló migránsok szinte napi szintű felbukkanása, a szervezett bűnözés megerősödése.

Teljes cikk

Molnár Attila Károly

eszmetörténész

Európa két csatája

2018. szeptember 17.

Címkék: Németország, Európa, Brüsszel, illegális bevándorlás, Sargentini-jelentés

Fura koalíció a Sargentini-koalíció: kommunisták, volt kommunisták, liberálisok, szcientisták és posztmodernek, német és osztrák néppártiak együtt. Még ha csupán rövid időre, de láthatóvá vált az Európai politikát ma uraló két konfliktus.

Az egyik a teljesen megszokott, országok közötti konfliktus. A német egyesülés azt eredményezte, amit a korabeli aggodalmaskodók megjósoltak: Németország túl erős, és a XX. században már kétszer bemutatott hagyományosan pocsék politikai érzékkel meg is próbálja erejét érvényesíteni. Annyit azért tanult a történelemből, hogy a beteg Franciaországot a hóna alá kapja, és így csak az angolszászokkal kerül szembe. A német-francia tandem közös politikájának az elnevezése az „egységes Európa” vagy az Európai Egyesült Államok. A mediterrán országok – akiket igen barátságosan elneveztek PIGS államoknak – a 2008-as pénzügyi válság után úgy legyengültek, a pénzügyi és demográfiai válságok olyan folyamatos politikai gyengeséget eredményezetek, hogy nem jelentenek komoly akadályt a német-francia politikai akarat számára. Más a helyzet a vilmosi Mitteleuropa vagy a Harmadik Birodalom Lebensraum-országaival, amelyek egyrészt politikailag sokkal erősebbnek tűnnek, másrészt a német törekvésekkel szemben hagyományosan gyanakvóak. Természetesen Berlin és Párizs kölcsönösen megpróbálja a maga előnyére fordítani az együttműködést, de abban egyetértenek, hogy a rendet, stabilitást, az ehhez szükségesnek ítélt gazdasági növekedést fenn kell tartani a két magországban és a hozzájuk csatlakozókban. Mivel 1945 óta a nemzeti érdek kifejezést szégyenlősen ki nem ejtené senki Európában, e politikai törekvés fut az „egyesült Európa” néven, és senki sem hiszi komolyan, hogy Brüsszel lenne ennek a „központosító” törekvésnek a központja.  

Teljes cikk

Kiszelly Zoltán

politológus

Most a szoborpark jön!

2018. szeptember 14.

Címkék: Gyurcsány Ferenc, balliberális ellenzék, Sargentini-jelentés

“Most mi jövünk!” – üzeni hosszú hallgatás után Gyurcsány Ferenc. A bukott mininiszterelnök/pártelnök a Magyarországot elítélő Sargentini-jelentés politikai hullámait akarja meglovagolni régi álma beteljesítéséhez. Pontosabban az ellenzék rémálmának beteljesítéséhez.

Gyurcsány Ferenc az uniók nagy barátja. KISZ vezérként még a Szovjetunióért, miniszterelnökként a valutaunióért, ellenzéki politikusként az Európai Egyesült Államok uniójáért lelkesedett. Van azonban egy unió mind felett, egy uniók uniója, ami a szívéhez a legközelebb áll, ez a “demokratikus uniópárt”.

"Kell még valamit mondanom, Ildikó?"

Teljes cikk

Itt a Negyedik Birodalom?

2018. szeptember 12.

Címkék: Angela Merkel, geopolitika, Európai Parlament, Sargentini-jelentés, Negyedik Birodalom

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Ha valamit megtanulhattunk tegnap, az az, hogy Európában semmi sem változik. Nem csak arra gondolok, hogy a liberálisok még mindig fafejűek, doktrinerek, kirekesztőek és kettős mércét alkalmaznak. Nem is csak arra, hogy Orbán Viktor ismét nagyhatású beszédet mondott az Európai Parlamentben, amivel messze a mezőny fölé emelkedett.

Tegnap eldőlt, hogy a németek harmadszor is nekifutnak évszázados projektjüknek, és megpróbálják uralmuk alá hajtani Európát. Most azonban tankok helyett napközis tanítónéninek öltözött európai parlamenti képviselőket mozgatnak az európai hadszíntéren.

Teljes cikk

Galló Béla

politológus

Politikai Viagra

2018. szeptember 10.

Címkék: ellenzék, balliberális ellenzék, Judith Sargentini, Sargentini-jelentés

Az ellenzék krónikus impotenciája fordítottan arányos a Sargentini-jelentéshez fűzött csodaváró reményekkel. Minél tehetetlenebb az oppozíció, a „megoldást” annál inkább ettől várja.

Csakhogy az iromány fenntartás nélküli elfogadásával az ellenzék ország-világ előtt a saját impotenciájáról állítja ki a bizonyítványt. „Elkövetni” mindazt, amit a jelentés tartalmaz, csak úgy lehetséges, ha a kormányerőkön kívül senki más nem focizik a pályán: ha nincs se politikai ellenerő, se szellemi alternatíva. Márpedig azt még a jelentés sem vonja kétségbe, hogy lehetne. Annak rendje-módja szerint Magyarországon időről-időre demokratikus parlamenti választások vannak: a kormány elvileg tehát leváltható, ha létezne, aki gyakorlatilag le tudná váltani.

Létezik?

És ha nem, vajon miért nem?

S ha nem, abban ki a hibás?

Judith Sargentini és Ujhelyi István szocialista EP-képviselő.

Teljes cikk

Merkel alkonya

2018. szeptember 07.

Címkék: Németország, Angela Merkel, migrációs krízis, Willkommenskultur

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

Kezdetben Merkel úgy gondolta, hogy a migrációs krízis európai szuperhatalommá teszi. A német kancellár egy ideig sikeresen használta hatalomkoncentrációra a válságot.

Amikor azt mondta: Wir schaffen das, és amikor egymaga döntött a schengeni határok megnyitásáról, a magyar miniszterelnökön kívül senki sem merte feltenni a kérdést: mégis ki hatalmazta fel erre? Hasonlóan, amikor Merkel Törökországban tárgyalt Erdogan elnökkel a migrációs paktumról, a mainstream médiában és politikai elitben nem merült fel a kérdés, hogy miért nem Juncker bizottsági elnök vagy az Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője tárgyal az Unió nevében. Röviden tehát: Merkel határozta meg az európai politikát, ő diktálta a tempót.

Teljes cikk

Szánthó Miklós

vezető elemző, Alapjogokért Központ

Sargentini elé

2018. szeptember 05.

Címkék: szuverenitás, Európai Parlament, LIBE, Judith Sargentini, Sargentini-jelentés

A LIBE jelentéstervezetében nem is a Magyarországgal szemben hangyaszorgalommal összekoholt vádak a veszélyesek, hanem a hozzájuk társított jogalap. Sargentini ugyanis nyíltan azt állítja, hogy a sokat emlegetett „7-es cikkely” szerint igenis beavatkozhat a tagállami szuverenitásba.

Ahogy arról talán már többen értesültek, az ún. Sargentini-jelentés(tervezet) telis-tele van csúsztatásokkal: igazából – hogy mi se csúsztassunk – döbbenetes tudatlanságról árulkodó hazugságokkal, jobb esetben ferde politikai motivációk fűtötte félinformációkkal. Az egy dolog, hogy szöveg maga alig tartalmaz önálló, vitaképes gondolatot – a totálisan megtévedt „kritikák” majdnem teljes egésze korábbi véleményekre és országjelentésekre alapozódik. Az anyag ugyanis úgy néz ki, hogy az elején van egy rövid állásfoglalás (ez lenne magának az EP-nek az aktusa, ha szeptember 12-én elfogadják az indítványt), a végén Sargentini pár bekezdéses indokolása (erre még visszatérünk). E kettő között pedig a Tanácsi határozatra irányuló javaslat (az eljárást ugye az EP javaslatára a Tanács indíthatja meg), melyben az Európa Tanácsra, annak szakosított szerveire, az EBESZ-re, annak szakosított szerveire, valamint az ENSZ-re és annak szakosított szerveire (igen, itt mindenkinek van szakosított szerve) hivatkozva hord össze Sargentini, illetve a LIBE-többség hetet-havat.

Teljes cikk

Sorsdöntő választás előtt áll Svédország

2018. szeptember 04.

Címkék: választás, kampány, Svédország, Migráció, véleménydiktatúra

Lánczi Tamás

politikai tanácsadó

A bevándorlásellenes Svéd Demokraták négy év alatt megkétszerezték támogatottságukat, így nem csoda, hogy a nemzetközi sajtó árgus szemmel figyeli a parlamenti választásra készülő Svédországot.

A vasárnapi választásokat megelőző közvélemény-kutatások szerint jelenleg három párt rendelkezik 20 százalék körüli támogatottsággal: a jelenleg is kormányzó Svéd Szociáldemokrata Párt (24 százalék), az ellenzéki liberális-jobbközép Mérsékelt Párt (17 százalék) és a bevándorlásellenes Svéd Demokraták (20 százalék).

A választási kampányban a bevándorlók is aktívan részt vesznek.

Teljes cikk